A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban

Az előadások a következő témára: "A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban"— Előadás másolata:

1 A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban
Kaposi József 2011. október

2 A tantervi szabályozás szintjei
NAT KT HT Kormányrendelet Min.rend. Helyi

3 NAT meghatározása az új törvény tervezetében
„Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

4 A NAT-munkálatok főbb elemei
A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

5 Kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek Természettudományos és technikai Fenntarthatóságra nevelés Családi életre nevelés Munkára nevelés Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

6 Hangsúlyos tantárgyközi elemek (mely műveltségi területen jelenik meg kiemelten)
Egészségtudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat, Ember és természet) Környezettudatosság (Ember és természet, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat) Erkölcsi, morális tudatosság (Ember és társadalom) Jogi és állampolgári tudatosság Gazdasági és pénzügyi tudatosság (Ember és társadalom, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Matematika) Média és médiumtudatosság (Művészetek, Informatika, Magyar nyelv és irodalom) Önismeret, szereptudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat) Fogyasztóvédelem (Életvitel és gyakorlat, Informatika)

7 Közműveltségi tartalmak
Három iskolai szakaszban: évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

8 Régi és új tartalmak Műveltségterületek Beépítendő tartalmak
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Élő idegen nyelvek, klasszikus nyelvek Matematika Ember és társadalom Etika, Hon- és népismeret, Pszichológia, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek Ember a természetben Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia, Kémia, Egészségtan (Elsősegély) Földünk és környezetünk Társadalmi, gazdasági ismeretek, Művészetek Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc (Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret. Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció, Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek, Testnevelés és sport Egészséges életmódra nevelés

9 Általános elvárások meghatározó szempont legyen az életkori sajátosságok figyelembe vétele, legyen életszerű, differenciált felépítésű az elméleti tudás megszerzése, integráltan jelenjenek meg a kereszttantervi elemek (kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek), legyen utalás a műveltségterület belső- külső kapcsolódásaira, hangsúlyos legyen a tehetséggondozás jelenjen meg minden műveltségterületben az informatika használata

10 Műveltségi területek általánosan kiemelt területei
a médiumok alkotó használata; az informatika alkalmazása; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása;

11 Műveltségi területek speciális elemei
a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használata (Magyar nyelv és irodalom); a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztése (Idegen nyelv); a problémafelvetés pontos megfogalmazása és a modellalkotás folyamata (Matematika); a történeti gondolkodásmód kialakítását (Ember és társadalom); a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítése (Ember és természet)

12 Műveltségi területek speciális elemek
törekvés a természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára (Földünk-környezetünk); önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés kiemelt kezelése (Művészetek); kapcsolat létesítse a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel (Informatika); az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozása (Életvitel és gyakorlat); a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetése (Testnevelés és sport);

13 Alapelvek és célok 1. (Történelem)
1-4. évfolyam A műveltségterület egyes tartalmai, olvasmányok, tevékenységek révén kerülnek feldolgozásra. A tanulók ebben a képzési szakaszban a történelmi látásmód alapelemeit (időbeliség, helyszín, szereplők) sajátíthatják el a személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén keresztül.

14 Alapelvek és célok 2. (Történelem)
5-8. évfolyam A történelem tananyag feldolgozásának alapelve a történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapuló és tevékenységközpontú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása. Fontos szempont a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási értékeinek megismertetése, valamint hogy megismerjék a történelmi múltat feldolgozók (történész, régész, nyelvész) munkájának alapelemeit. A képzési szakasz második felében a történelmi gondolkodás továbbfejlesztése áll a középpontban, a történelmi dokumentumok feldolgozása pedig a társadalmi és állampolgári normák elsajátítására is irányul.

15 Alapelvek és célok 3. (Történelem)
9-12. évfolyam A tanítás a forrás- és tevékenységközpontú tananyag-feldolgozásra épül. Ennek keretében a diákoknak meg kell ismerkedniük a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá el kell elsajátítaniuk az a képességet, hogy a különböző típusú forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi problémahelyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében.

16 Fejlesztési feladatok

17 Közműveltségi tartalmak 1.
(Történelem - hosszmetszeti témák) 5-8. évfolyamon: évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki: - család és lakóhely; - nők és férfiak életmódja; - betegségek, járványok; - erőforrások, termelési kultúrák; - hétköznapok, ünnepek; - szegények gazdagok világa; - öltözködés, divat; - környezet, környezet-átalakítás; - gyermekek nevelése és oktatása; - falvak és városok; - békék, háborúk és hadviselés; - felfedezők és feltalálók. - közlekedés, úthálózat, hírközlés; - államformák és államszervezet; - politikai és katonai szövetségek; - birodalmak; - földrajzi környezet szerepe; - hatalommegosztás formái, szintjei; - kisebbség-többség; - reform – kompromisszum; - eszmék, ideológiák; - vallások, vallásújítók; - világkép ; - korok, korstílusok; - a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda.

18 Közműveltségi tartalmak 2.
(Történelem - témák) Az őskor és az ókori Kelet Az antikvitás A középkori Európa A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a XVII-XVIII. században Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A nemzetállamok kora Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében A globalizálódó világ és Magyarország

19 Közműveltségi tartalmak 3.
(Történelem – 6. téma felosztása) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században Végvári küzdelmek. Bocskai István és a hajdúk. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. Zrínyi Miklós a hadvezér. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus.

20 Közműveltségi tartalmak 3.
(Történelem – 7. téma felosztása) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam 7. Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A francia forradalom vívmányai és árnyoldalai. Napóleon fölemelkedése és bukása. Az ipari forradalom találmányai. A magyar reformkor képviselői (Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Wesselényi). A forradalom és szabadságharc személyiségei és célkitűzései Magyarországon. A francia forradalom eszméi, irányzatai, vezetői és árnyoldalai. A napóleoni háborúk és hatásuk Európára és Magyarországra. A XIX. század uralkodó eszméi. Az ipari forradalom és hatásai. A reformkor fő kérdései, személyiségei, a nemzeti kultúra. Forradalom és szabadságharc Magyarországon.

21 A kerettanterv és az új köznevelési törvény
„A Nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által rendeletben kiadott kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti vagy kétévfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

22 A tervezett koncepció Alapgondolata: külön kerettantervi csomagok legyenek minden iskolatípusra / képzési formára Kerettantervi csomagok tartalma: általános bevezetők, tantárgy kerettantervek (kötelező és szabadon választható) Az iskolák feladata/lehetősége: a helyi oktatási program összeállítása az adott csomagban található előírások, tantervek alapján Kulcsszavak: egységes szabályozás; moduláris struktúra; szabályozott választási keretek a helyi tantervek számára

23 Tervezett kerettantervi csomagok
1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium8 Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program) Nemzetiségi iskolák Két tanítási nyelvű iskolák Speciális nevelési igényű tantervek

24 A kerettantervi csomag 1-4. évfolyamon
Kötelező órák tantervei (pl.: Magyar nyelv és irodalom, Matematika) Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei (pl.: Dráma és tánc, Hon- és népismeret) Tagozatos órák tantervei (pl.: Művészet, Testnevelés) Cél: A művészeti képzés és a testnevelés kereteinek bővítése.

25 A kerettantervi csomag 5-8. évfolyamon
Kötelező órák tantervei (pl.: Matematika, Történelem, Fizika, Biológia) Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei (pl.: Médiagyakorlat, Közlekedéskultúra) Tagozatos órák tantervei (pl.: Idegen nyelv, Informatika) Cél: Egységesség (kötelező órák) és differenciáltság (szabadon felhasználható órák) együttes érvényesítése.

26 A kerettantervi csomag 9-12. évfolyamon
Kötelező órák tantervei (pl.: Matematika, Idegen nyelv, Magyar nyelv és irodalom) Szabad órakeretben választható tantárgyak tantervei (pl.: Művészetek, Természettudományi gyakorlatok) Tagozatos órák tantervei (pl.: Matematika, Informatika, Művészet) Cél: 9-10. évf.: egységesség biztosítása; évf.: széleskörű differenciálás, figyelembe véve az érettségi standardokat;

27 Összegzés a kompetenciafejlesztési elvárások és tartalmak összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal; a fejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg; hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek); ezek az új ismeretkörök kereszttantervi szálként hassák át az iskolai pedagógia gyakorlatot.