A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)

Az előadások a következő témára: "A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)"— Előadás másolata:

1 A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e. 322- Kr. u. 3. sz.)

2 Hellénizmus Nagy Sándor hódításai nyomán a görög kultúra uralkodóvá válik olyan területeken is, ahol korábban nem volt jelen. A görög kultúra hegemóniája akkor is megmarad, amikor a politikai uralmat már nem a görögök gyakorolják. (Kr.e. 146.) "Durva legyőzőjén a legázolt Graecia győzött, szép művészeteket plántálva a pór Latiumba... (Horatius) A görög kulturális termékek mértékadók a rómaiak számára, akik új filozófiai irányzatot nem hoznak létre.

3 1. A sztoicizmus - Sztoa poikilé („Színes Csarnok") - alapító: sztoikus Zénon (Kr. e ) - logika, fizika, etika - a megismerésben az érzékek által közvetített tapasztalatra, az egyedi dolgok megismerésére kell törekedni

4 - etika: ésszerű élet - a világ jelenségeinek értékelése: akaratunktól függő, akaratunktól független események - jó, rossz, közömbös; - a világ hatásaiban lehet jó vagy rossz – szenvedély - páthosz - a szenvedélyek feletti uralom az ész által - apathia - a külvilági eseményektől való függetlenség, önuralom - sztoikus nyugalom - gyakorlati életrend - kézikönyvek, levelek - aszkézis = gyakorlat, mely során törődünk önmagunkkal, kialakítjuk életrendünket és elsajátítjuk a sztoikus elveket - igazságosság, emberszeretet - erős hatása van a keresztény etikára (történeti kapcsolat) - római sztoikusok: Seneca, Marcus Aurélius

5 2. Az epikureizmus - alapító: Epikurosz (Kr. e. 341 - 270)
- megszabadulni az istenektől való félelemtől és a halálfélelemtől (atomisták), mert ezek komorrá teszik az életet; - akkor képessé válunk arra, hogy élvezzük az életet - örömet találjunk benne; - hédoné - hedonizmus - római képviselő: Lucretius Carus

6 3. A szkepticizmus - alapító: Pürrhón (Kr. e. 360-270)
- jelentős szkeptikus: Sextus Empiricus (Kr. u. 200 körül) - szkepszis: kételkedés Alapja: ha az igazság objektív érvényű, minden kor, minden embere számára érvényes ismeret, akkor az igazság megismerhetetlen;

7 - trópusok - érvek, melyek az igazság megismerésének lehetetlenségét igazolják;
- pl.: az élőlények különbözőek, az emberek nem egyformák, az érzékszervek különböző információkhoz jutattnak bennünket, érzéki csalódások, a neveltetés, a szokások, az erkölcsi, a vallási és a filozófiai tanok és nézetek különbözőek. - a helyes az, ha ennek tudtában tartózkodunk az ítéléstől és az elméletalkotástól (epokhé); - gyakorlati eszményeket kell megvalósítani - ezek nagyban hasonlítanak a sztoikusok és az epikureusok eszményeihez.

8 4. A neoplatonizmus - alapító: Plótinosz (Kr. u. 205-270)
- A legfőbb létező az Egy, az Első, az Örökkévaló, a Jó, a Jón-túli - az isteni lényeg - nem keveredik az anyaggal, tehát nem teremti a világot, hanem túlcsordul önmagán és így emanálódik belőle minden, ami létezik; - különböző szintjei vannak a létezésnek, a léthierarchiát az istenihez való közelség határozza meg (szellem, világlélek, egyéni lélek, anyag) - az ember célja: egyesülni az isteni lényeggel - extatikus eggyé válás az istenivel – középkori miszticizmus.