Klasszicizmus Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:

Az előadások a következő témára: "Klasszicizmus Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:"— Előadás másolata:

1 Klasszicizmus Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre:
korlátok között válik el a mester, s a szabadság a törvény adománya. (Goethe)

2 Elnevezés a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők
olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának az ókori klasszikus műveket mintául választó újkori alkotásokat nevezzük klasszicistának

3 Kialakulás 18. század második felétől a 19. század közepéig
18. század – felerősödött az érdeklődés az ókori kultúra iránt 1748-ban kezdődnek az ásatások Pompejiben és Herculaneumban Igazán uralkodóvá Franciaországban válik – az abszolút uralkodó kora kedvező volt a normatív művészetfelfogás számára

4 Szellemi háttér Johann Joachim Winckelmann Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról csak egyetlen művészi szépség van, amit már az ókori művészet is elért: a mérték, a szimmetria, a rend és az egyszerűség ez az arányos emberi alakban rejlik A klasszicisták fennkölt és harmonikus szépségideálja szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával.

5 Racionalizmus

6 Építészet A klasszicizmus legjelentősebb területe – az ókort vette alapul 19. század első fele – meginduló kapitalista gazdasági fejlődés új feladatok Polgári megrendelők: puritánság, könnyen áttekinthető alaprajz, térosztás Jellemzők: egyenes vonalak, tiszta és egyszerű alaprajz, vízszintes tagoltság, szigorú arányok, antik jellegű díszítmények, oszlopok, timpanon. A legfontosabb feladat az új igényeknek megfelelő lakások építése – soklakásos városi bérház. Hivalkodástól mentes, szerényebb díszítés, fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.

7 Karlsruhe, őrgrófi palota homlokzata (1803-14)
legjellemzőbb homlokzati eleme a háromszögű oromzattal fedett oszlopsor, a motívum neve: portikusz A nyugtalan, lendületes vonalak helyébe a nyugalom, a mozdulatlanság és az egyenes vonalak uralma lépett. A tömeg egyszerű mértani test : kocka, téglatest, henger, félgömb. A portikuszhoz magas lépcsőzet visz fel

8 A bejárat és az ablakok egyenes vonallal záródnak, felettük egy-egy háromszögű timpanon látható.
Az egyes szinteket már nem kezelik eltérően: az ablaksorok minden emeleten általában egyformák. Az első emeletről gyakran a földszintre kerültek a lakóhelyiségek. Így a kertből közvetlenül a lakószobába lehet belépni, azaz a természettel való kapcsolat szorosabb, mint korábban. Mértéktartással kezelték a díszítéseket. Legtöbbször csak az épületet lezáró párkány alatti sávban és a portikuszok orommezejében láthatunk figurális díszt.

9 A Magyar Nemzeti Múzeum kupolával fedett terme (1836-44)
A belső tér is más mint a barokknál. A termek a klasszicista épületben zárt, önálló egységek. Alapformájuk négyszögletes vagy kör alakú. A belsők díszítése is szándékosan egyszerű, a barokk mennyezetfestés nem divat többé. A díszítőformák nagy része antik eredetű. A lépcsőházak egyszerűek, de tágasak.

10 Walhalla, Regensburg

11 Odeon, Párizs

12 Panteon, Párizs

13 British Museum, London

14

15 Szobrászat Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk: görög-római mitológia művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára A szobrokat hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesül.

16

17 Festészet Nincs antik minta, a szobrokat veszik alapul
A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket. A festészettel szemben sokszor előnyben részesítették a rajzot, mely precíz és tiszta vonalú. A szín másodrangúvá válik, a színeket általában csak harmonikus, telítetlen tónusok, egyenletes, vékony rétegek formájában alkalmazzák. Nincs sötét-világos kontraszt sem, nincs semmi, ami megzavarná a nyugalmat és valamilyen érzést fejezne ki. Mivel az antik szobrokat vette alapul, a kompozíció fríz alakú és előtere hangsúlyos.

18 Jacques-Louis David: A Horatiusok esküje

19 Jean Auguste Dominique Ingres: Homérosz

20 Klasszicizmus az irodalomban
Minták: Euripidész (tragédia) Vergilius (eposz) „ma” is érvényesek Horatius (óda) Racine: „ a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan” A szenvedélyt és képzeletet támadják, a rendet és mértéktartást hirdetik

21 Nicolas Boileau: Ars Poetica (1674)
A klasszicista dráma szabályai Érzelmeket ébresszen Figyelmet lekötő fordulatok A téma felvázolása a mű elején A szín helye pontos, határozott „történjék egy eset, egy helyen, egy napon” Hihető cselekmény A láthatatlan cselekményt elbeszélés tudassa A szereplőknek legyenek apróbb hibái A szerző ismerje a korok, tájak szokásait

22 Komédia Vallási népünnepélyek kardalaiból fejlődött ki a tragédiához hasonlóan Arisztotelész: „…hitványabbak utánzása, nem a rosszaságé, hanem a csúfságé, melyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és kárt nem okozó csúfság.”

23 Komédiatípusok helyzetvígjáték helyzetkomikum
Származhat félreértésekből, véletlenek összjátékából Nem jellemhiba miatt lesz valaki nevetséges, hanem nevetséges helyzetbe kerül jellemvígjáték jellemkomikum A hős jellemző (eltúlzott) tulajdonságából, hibájából fakad Egy komikus alak köré szerveződik cselvígjáték Cselekmény valamelyik szereplő cselszövése, intrikái nyomán bontakozik ki. Helyzetvígjáték: valaki rosszkor érkezik; valakit másvalakivel összetévesztenek, s olyat mondanak neki, amit nem ért; ikertestvérek összetévesztése; ruhacsere; fiúnak öltözött lányba beleszeret egy másik lány Jellemvígjáték: a szereplők helyzethez nem illő, gépies, azaz merev, nem alkalmazkodó magatartása válik nevetségessé (rögeszme, mánia).