Tartalom és forma Testet öltő versek.

Az előadások a következő témára: "Tartalom és forma Testet öltő versek."— Előadás másolata:

1 Tartalom és forma Testet öltő versek

2 Ritmus a természetben

3 Testünk ritmusa

4 Ütemek ritmusa

5 Ritmus a beszédben

6 Hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok
A magyarban a hangsúly mindig a szó első szótagjára esik. A mondatban a hangsúlyos elem a mondat elejére kerül. A szó eleji hangsúlyon kívül a szavak későbbi szótagjai mellékhangsúlyt kaphatnak, pl. érzelmi, hangulati tartalmak kifejezésére vagy a versritmus fenntartására.

7 Ütemhangsúlyos verselés
A hangsúlyra épülő ritmusrendben az alapegység az ütem. Egy ütem 1-4 szótagból állhat. Ezzel a szótagmennyiséggel függ össze a népdalainkban gyakori 4 negyedes ütemezés.

8 Arszisz Az ütem fő eleme (az "arszisz") egy hangsúlyos szótag.
Általában az ütem első szótagjára esik, de pl. kötőszóval vagy névelővel kezdődő ütemben a hangsúly a második szótagra, esetleg még hátrább is kerülhet. A hangsúlyos szótagot az elemzésben aláhúzással vagy hosszú éles ékezettel (/) jelöljük.

9 Theszisz A hangsúlytalan szótagok (a "theszisz") száma az ütemben maximum 3, jele az elemzési képletben vagy szótagonként egy-egy pont, vagy az "x".

10 Rigmus A versritmus (és a vershangsúly) nem feltétlenül esik egybe a szöveg természetes ritmusával és hangsúlyrendjével. Ha az eltéréseknél is a versritmust éreztetve mondjuk a szöveget, akkor rigmusszerűen, gépies ritmusban szavalunk.

11 Gyorsítás… „Kis kacsa fürdik fekete tóba, Anyjához készül Lengyelországba.” „Szántottam gyöpöt, Vetettem gyöngyöt.” „Érik a ropogós cseresznye, Viszek a babámnak belőle.” A versrészletekben a legfeljebb 3 szótagból álló ütemek gyorsítják a vers tempóját…

12 A vers ritmusképlete: 3|3||3|3 2|4||2|4 4|2||4|3
… és lassítás Siralmas énnéköm tetüled megválnom, Áldott Magyarország, tőled eltávoznom. Vajjon s mikor leszön jó Budában lakásom! (Bornemisza Péter) A vers ritmusképlete: 3|3||3|3 2|4||2|4 4|2||4|3 A négy szótagból álló ütemek és sorközépen a cezúra lassítják, elbeszélő jellegűvé teszik a verset.

13 Szerinted mi lehet az oka?
Egy üdítő kivétel… Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most én mellettem, egészséggel, édes lelkem (Balassi Bálint) Ritmusképlete: 4/4//4/4 4/4//4/4 Bár hosszú, 4 szótagos ütemekből áll Balassi Bálint verse, mégis tempóját tekintve gyorsabb verseink sorába tartozik. Szerinted mi lehet az oka?

14 Ritmus a szótag hossza alapján
Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés. Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag, egységei a versláb, a kólon és a periódusok: a verssor és a strófa. A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy az utána következőben található.

15 Rövid szótagok Rövid a szótag, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van. Jelölése: ∩

16 Hosszú szótagok Kétfajta hosszú szótag létezik.
1. a természeténél fogva hosszú szótagnak a magánhangzója hosszú 2. a helyzeténél fogva hosszú szótagnak ugyan rövid a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel. Jelölése: _

17 További szabályok Kettőshangzók a mai magyar köznyelvben már nincsenek, de a régi szövegekben és az idegen nevekben - pl. Akhilleusz, Európa-, előfordulhatnak. A verstanban általában egy hosszú szótagot alkotnak, de két rövid magánhangzónak is tekinthetők. Általános szabály, hogy a sor belsejében a rövid szótag helyett állhat hosszú szótag. A sorvégi hosszú helyén állhat rövid szótag. A klasszikus időmértékes versben eredetileg nem volt rím, hangsúly és alliterációt.

18 Sok rövid… „Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között.” Petőfi Egy estém otthon című versében hármas és negyedfeles jambusi sorok váltakoznak: A jambusoknak köszönhetően ( _ ) a vers ritmusa tempós, az élőbeszéd ritmusához közelít. ∩

19 … „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? Századok ültenek el, s te alattok mélyen enyésző Fénnyel jársz egyedűl. Rajtad sürü fellegek, és a Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek. Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, A riadó vak mélységet fölverje szavával, S késő százak után, méltán láttassa vezérlő Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát?” A sok daktilusnak köszönhetően (_ ) az elbeszélő költemény ritmusa is egészen eleven marad a hosszú sorok ellenére. ∩ ∩

20 Sok hosszú „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.” Homérsoz Íliász című műve hexameterben íródott. A hexameter sor daktilusokból és spondeusokból áll. A sok hosszú ütem lassítja, elbeszélő jellegűvé teszi a szöveget.

21 És ismét egy üdítő kivétel!
Éj-mélyből fölzengő - csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – tél öblén halkan ring. Weöres Sándor Száncsengő c. verse igazi kuriózum: a rendkívül pattogós ritmusú vers ugyanis csupa hosszú szótagból áll. Hogy lehet ez?

22 Hexameter „Istennő, haragot zengj, Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak…” (Homérosz: Íliász) 1. Hat verslábból áll. 2. A hexametert spondeusok és daktilusok alkotják. 3. Az ötödik versláb mindig daktilus. A sorok hossza és bennük szereplő sok hosszú szótag miatt alapvetően lassúbb sorok => elbeszélés tempója

23 Disztichon Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. (A thermopülai hősök sírfelirata) Az első strófaszerkezet a disztichon. Egy hexameterből, és annak két helyen (a harmadik és a hatodik lábán) megcsonkított változatából, a pentameterből áll. A pentameter két csonka lába változatosabbá, dinamikusabbá teszi a sort.

24 Jambus "Anyám, az álmok nem hazudnak, Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él…„ (Petőfi Sándor: Jövendölés) A jambusi sorok általában könnyedebb hangulatú versekben, főleg dalokban fordulnak elő. A jambusok dinamikussá teszik a verset. A jambusi sorok állnak legközelebb tempójukban az élőbeszédhez.

25 Trocheus „Árva gólya áll magában, Egy teleknek a lábjában, Messze, messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szárnya.” (Arany János: A rab gólya) A trocheusi sorok lejtésüknek köszönhetően borongós, melankolikus és egyben patetikus hangulatot árasztanak.

26 Szimmetria József Attila verseinek játékos ugyanakkor önmagába záruló szerkezetét a choriambusoknak a köszönhetjük. A choriambus egy kólon, ami egy hosszú, két rövid, majd ismét egy hosszú szótagból álló, szimmetrikus szerkezet. Márta, hajad, Bronz-ajakad Kéri s lázad a vágyam Illatozó Vészt okozó Csókba lehelni be lágyan. (József Attila: Csókkérés tavasszal) Alszik a vár. Elhagyatott. Kong a terem, fojt a magány. Porbelepett ó-aranyos oszlopi közt lóg a falán.” (József Attila: Várakozás)

27 A rím A rím: a szavak szóvégi összecsengése.
A rím hatását növelheti a rím terjedelme, tisztasága, ritmikai egyezése, újszerűsége, bizarrsága és esetleg a hasonló-azonos hangzású szavak jelentései közötti kapcsolat is. Megkérdé a kaján „Mért van az ön haján ?” (Timár György)

28 A rímelő sorvégek közül az első a rímhívó, a második a felelő vagy válaszoló rím.
A nem rímelő ("rímtelen") sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.

29 A rím az elhelyezkedését tekintve lehet végrím vagy belső rímként.
Az alliteráció vagy betűrím a szavak első betűinek összecsengéséből származik. A rím terjedelmét a rímelő egység szótagszámával mérjük. Leggyakrabban 1 és 2 szótagos rímeket használnak a költők. MOROG a MORD

30 Figyeld meg, milyen művészi hatás érhető el az egyes rímképletek használatával!

31 Páros rím „Gyöngy a csillag, ugy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vizcsepp, hűvösen.” (József Attila: Gyöngy)

32 Keresztrím „Kezed csillag énnekem, gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden.” (József Attila: Gyöngy)

33 Ölelkező rím Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. (Ady Endre: Kocsi-út az éjszakába)

34 Bokorrím „Fönn az égen ragyogó nap. Csillanó tükrén a tónak Mint az árnyék leng a csónak.” (Vajda János: Nádas tavon)

35 A vers látványa Radnóti Miklós ERŐLTETETT MENET Bolond, ki földre rogyván      fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként      mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul,      mint akit szárny emel, s hiába hívja árok,      maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem?      még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony      s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor,      mert ott az otthonok fölött régóta már csak      a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal,      eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos      a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!

36 Képversek Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút

37 Vége