A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései

Az előadások a következő témára: "A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései"— Előadás másolata:

1 A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései
Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MSc ter.település fejlesztés

2 Rákosi Mátyás

3 Rákosi Mátyás A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. 1945–56 között a Magyar Kommunista Párt illetve a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. 1952–53 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

4 Rákosi korszak Rákosi korszak 1945-1956
Alapjaiban formálta saját ízlésűre az országot Sztálinista mintára építi a rendszert: személyi kultusz Féktelen terror: ÁVH, Koncepciós perek, osztályidegen elemek eltávolítása gulag-táborba, pártellenzék pusztítása Megalománia Országos Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal

5 Rákosi-címer az 1949. évi XX. törvényben elfogadott új állami jelkép

6 A Magyar Népköztársaság zászlaja, benne a „Rákosi-címerrel” (1949–1956)

7 Kommunista hatalomátvétel és megszilárdulás
Utcára vitték a munkásokat skandálni Szalámi politika (57%-os többségű KGP ellen) „Kékcédulás választások” Koholt vádak Párt Betiltások SZDP beolvasztása = Magyar Dolgozók Pártja A későbbiekben munkatáborok (Recsk), Kitelepítések (Hortobágy)

8

9 Recski munkatábor

10 A Magyar Kommunista Párt törekvései 1945-1948
1945-ös földreform (nagybirtok felosztás) Kollektivizálás és Kolhoz ("коллективное хозяйство„ "közös gazdaság" Tervgazdálkodás Államosítás

11

12

13 Az első ötéves terv (1950-54):
Erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő. A beruházások 50%-át az iparba tervezték/ mezőgazdaságba mindössze 14%-át az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett. Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) Az ország adottságait tekintve irreális. célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.

14 Kommunista átalakítás céljai
Vas- és Acél Országa: Államosítani a bányaműveket illetve a vas és acél műveket Nehéz- és hadiipar teljességgel indokolatlan erőltetett fejlesztése 1949-re befejeződtek az államosítások. Állami tulajdonba vették a 10 főnél többet foglalkoztató kis üzemeket és a bérházakat is

15 Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950-56’

16 Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950-56’

17 Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950-56’

18 Kollektivizáció és Rekviráció
Üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari, bánya- és közlekedési üzemeket.

19

20

21 „TSZ”!?

22 Szocialista Iparvárosok
Decentralizált – Centralizált? Sztahanovista munkaverseny! Minőség helyett mennyiségi szemlélet! Ózd (Oxigénbefúvásos acélgyártás). Dunaújváros („Sztálinváros”) – (Vas- és acél kombinát) Budapest (Nehézipari centrum) Paks (Nehézipar és konzervipar) Tatabánya (Szénbányászat)

23 Sztahanovista munka és beszolgáltatási verseny

24 Ózdi iparvidék

25 Dunaújváros iparvidék

26 Tatabányai Szénbányászat

27 Köszönöm a figyelmet!