A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, 2008. május 28.

Az előadások a következő témára: "A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, 2008. május 28."— Előadás másolata:

1 A MAB szerepe a Bologna- folyamatban. Hogy fed át két piramis? Bazsa György, a MAB elnöke Kecskemét, 2008. május 28.

2 Miről szól Bologna (Prága, Berlin, Bergen, London, Leuven …) Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) – önkéntes harmonizáció, élő kapcsolatrendszer: Európa 2 ill. 3 végzettség összehasonlítható rendszerben a különböző végzettek alkalmazhatósága hallgató (nem tanár) központú képzés mobilitás (hallgatói, oktatói) eszközök: ECTS, DS, QF minőség: ESG (Quality Assurance) szoros kapcsolat a kutatással (ERA) szociális dimenziók, esélyegyenlőség, LLL társadalmi és nemzetközi vonzerő

3 Merre halad Európa és a világ? EHEA, ERA: európai dimenziók; a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tömegek a kapuk előtt és a kapukon belül is; szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek / ”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; társadalmi és korkihívások: informatika, kompetenciák, pálya-változtatás képessége (LLL), kommunikáció, nyelvk, marketing (nem termelni, eladni nehéz!), globalizáció

4 minőség-orientáltság; a verseny nemzetközi színtéren folyik; megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; megszorítások a közpénzekben, közvetlen és közvetett érintettek hozzájáruláskényszere; felelős(ségre vonható) menedzsment; elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, cost/be- nefit elemzés; társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővül a misszió társadalmi nyitottság: regionális funkciók, szolgáltatások nyújtása – bővül a misszió; gyors reagálás a munkaerőpiac igényeire;

5 A magyar képzési rendszer: horizontális metszet  14 képzési terület (agár, bölcsészet, társadalom tudományok, informatika, jog, nemzetvédelem, gazdaság, műszaki, orvostudomény., tanárképzés, sport, term. tudományok, művészet, műv.-átadás). vs. Az Ftv. 8 tudományterületet deklarál  ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül: magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet). vs. A MAB/MRK 48 tudományágat deklarál  141 alapszak (a szakokon további szakirányok)  > 400 mesterszak (lassan kialakulóban – irreálisan sok szakirány).

6 A bolognai képzési szerkezet: vertikális metszet „piramis” Alap (B): zömmel 180 vagy 180+ 30*(gyakorlati) ritkán 210/240 kredit + szakirányok. Mester (M): zömmel 120, ritkán 90, néhány manager szakon csak 60 kredit. + igen sok szakirány! B+M: minimum 300 kr. kell (nincs kivétel!) Osztatlan M: orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300) – szakirányok nélkül!!! Doktori képzés & PhD fokozat: formálisan 180 kredit oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) & disszertáció és védés (1993 óta így megy).

7 Kiegészítő elemek  Felsőfokú szakképzés: ebből egy alapszak 30 vagy 60 kreditet elismer. Nem ad felsőfokú végzettséget! Nincs intézényrendszere! Két szék között?  Szakirányú továbbképzés: min. 60 – max. 120 kredit (2 – 4 félév). Nem emel végzettséget!. Pedagógusképzés: - óvodapedagógusok: alapképzés – 180 kr. - tanítók: 1-4. o.alapképzés – 240 kredit - tanárok: 5-12. o.mesterképzés – 300 + 30* 1 tanári mesterszak – 2 szakképzettség

8 Alapképzés (6-8 félév) Mesterképzés (2-5 félév) A képzési piramis szerkezete Főiskolát végzettek Szakirányú továbbképzés

9 A hallgatói piramis arányai F.f.szk. ~12.000 Főiskolát végzettek ? % Munkaerőpiac

10 A piramis építésének szakaszai (1) Alapképzési szakok Szaklétesítések: 141 alapképzési (Bachelor) szaklétesítést akkreditált a MAB (kkk), ezek a 15/2006. OKM rendeletben. Egy ciklusra le- zárt! De felülvizsgálata máris elkezdődött. Szakindítások: közel 1100 szakindítási bead- ványt értékelt a MAB – minden felsőoktatási intézmény kezdeményezett és kapott indítási jogot (2006-ban 82 MAB támogatás nélkül, 2 éves vagy hosszabb miniszteri engedéllyel).

11 Alapképzés Beér- kezett IgenNem Storno+ vissza Folya- matban Létesítés (kkk) 1621416105 Indítás1.0777992381822

12 A piramis építésének szakaszai (2) Mesterképzési szakok Szaklétesítések: > 400 mesterképzési szaklétesítést akkreditált a MAB, ezekből fokozatosan bővül a kormányrendelet (kkk). Szakindítások: > 700 szakindítási beadványt értékelt a MAB – majd minden felsőoktatási intézmény kezdeményezett és részben kapott indítási jogot. Tanári mesterszak: 1 M szak – 2 szakképzett- séggel – a 83 közül.

13 Mesterképzés Beér- kezett IgenNem Storno+ vissza Folya- matban Létesítés (kkk) 437309632144 Indítás78741413613224

14 A piramis építésének szakaszai (3) Doktori képzésben a létesítés és az indítás egy aktus: a doktori iskolát a MAB akkreditálja, ennek alapján a Szenátus létesíti. A magyar rendszer eleve Bologna-konform volt és maradt: van képzés és van fokozatszerzés. 160 folyamatosan működő DI volt van:elsőkörös tájéokoztató felülvizsgálatuk most zárult, 2009-ben jogkövetkezményes értékelés lesz. A 8 új DI tervezetből 4-et akkreditált a MAB. Létrehoztuk a www.doktori.hu nyilvános adatbázist!www.doktori.hu

15 A piramis építésének szakaszai (4) Alsó, felső és belső (be-, ki- és át-) járatok: - felsőfokú szakképzés: mostohagyerek (kevés FOI, több szakközépiskola végzi), népszerűsége lassan nő, évek óta keretszámai kb. felét „sikerül” betölteni. - szakirányú továbbképzés: piaci igények szerint. Vannak beállt/bevált rendszerek (orvos, jogász, mérnök-továbbk.), vannak „szétmált”-ak (tanártk.). - szakirányok: jogilag rendezetlen, kaotikus – a MAB rendteremtési szándéka rendre megbukik (FOI/OKM). Talán 1000 is lehet?! Mindhárom intézményi (azaz nem MAB) hatáskör.

16 Minőségügy a magyar felsőoktatásban Szereplők – komponensek – dokumentumok OKM (+ egy 9 tagú bizottság) MRK (FO Minőségirányító Testület, FMT) FO intézmények (jelentős autonómia, ennek kis része a MAB-nál van) MAB (független szakértői testület + titkárság) + szakértők Társadalmi háttér (munkaerőpiac, közvélemény) Nemzetközi háttér (ENQA, INQAAHE, CEE Network)

17 Feladatok, hatáskörök: OKM: ágazati minőségpolitika + döntések FO-i Minőségi Díj MRK: a FO minőségirányítási (management) rendszere (Gaál Zoltán, Szintay István); + ágazati minőségpolitika kidolgozása FOI: minőségbiztosítási (assurance) rendszer + minőségfejlesztési program MAB: minőséghitelesítés (akkreditáció, accreditation) + minőségértékelés (assesment or evaluation) Társ.: professional accreditation Nk.: European Higher Education Space (EFT), EKT

18 Dokumentumok: Felsőoktatási törvény FO intézmény minőségfejlesztési programja, minőségbiztosítási kézikönyve, önértékelése MAB kormányrendelet; MAB alapító okirat és SZMSZ; akkreditációs útmutató és mellékletei Bolognai Nyilatkozat, Európai Sztenderdek és Irányelvek (Bergen, 2005) Intézményi dokumentumok

19 MAB szerepek 5 esetben a szakértői vélemény döntő következ- ménnyel bír. Ezek: (állami) intézménylétesítés [„előakkreditáció”], kihelyezett képzés létesítése külföldön [„előakkreditáció”], alap- és mesterszak létesítése (képzési és ki- meneti követelmények meghatározása), doktori iskola (DI) létesítése [„akkreditáció”], „Kiválósági hely” odaítélése.

20 3 esetben a miniszter a MAB (adott esetben a FvB) szakvéleményét felülbírálhatja, illetve *mérlegelhet. Ezek:  alap- és mesterszakok indítása [„akkreditáció”],  karlétesítés [„előakkreditáció”],  *egyetemi tanári pályázatok. 3 esetben a MAB szakértői véleményének nincs jogkövetkezménye:  doktori szabályzatok véleményezése,  külföldi FOI hazai működésének véleményezése  jogszabályok véleményezése (kivéve a doktori és a kutatóegyetemi rendeleteket: MAB egyetértés kell).

21 Szaklétesítések (KKK):  Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic és professional irányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A sok M-ek indulásakor kiderül?!)  Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül - a képzésit a felsőoktatás, - a kimenetit a munkaerőpiac határozza meg.  Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot.

22 Szakindítások (útmutatók):  Szakmai szempontok: - megfelelés a kkk-nak - korszerűség, teljesség, arányosság - tansegédletek  A személyi feltételek szemponjai - minőség (beosztás, PhD, kompetencia) - az oktatói terhelés (max. 25, ill. 35 kredit) - munkajog (Ftv. 84. § (5)  Infrastrukturális feltételek - kapacitás akkreditáció - IT, könyvtár, labor stb.

23 Általános következtetések a kétkarú mérlegtől egy hármas egyensúly felé mozduljunk el: [FO intézmények – OKM – társadalom]: a MAB egyensúlyt biztosít; ki kell alakítsuk a minőségügy közös felfogá- sát e 3 szférában: jó előterjesztések jöjjenek, → jó MAB vélemények készülhessenek → jó OKM (vagy MAB) döntések szülessenek → jó legyen a „termék” minősége (oktatásban, kutatásban, szolgáltatásokban egyaránt); ekkor tudunk elmozdulni a meta-akkreditáció irányába;

24 az akkreditáció súlypontját a bemeneti jellem- zők → folyamatértékelés → kimeneti minő- sítés (visszacsatolás) irányába mozdítsuk; a magyar FO-ban a mennyiség helyett a minőség legyen a meghatározó fejlődési elem (lásd: a bor minősítése); hasznos és fontos lenne egy új elem bevonása a minőségügybe (akkreditációba): a felsőokt. intézmény gazdálkodásának minősége, ennek elemzése, mert ez meghatározó munkafeltétel;

25 indokolt az akkreditációs eljárások - egyszerűsítése, - gyorsítása, - jobb kiszámíthatósága – a minőségi követelmények betartása mellett; a magyar FO minőségének - „gazdálkodói ”, - ne csak „könyvelői ” legyünk (management function vs. bookkeeping) alap: a testületek/bizottságok, tagok/szakértők függetlensége, szakértelme, objektivitása, következetessége, felelőssége és hitele;

26 Bologna-vonzatok – 1: intézményrendszer Lesz egyetem és lesz főiskola? Lesz egyetem és lesz főiskola? Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

27 Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. Ismertek college+university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). Ismertek college+university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

28 Bologna-vonzatok – 2: oktatók a munkakör és cím nem válik külön; a munkakör és cím nem válik külön; a mai oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épül; az új képzési rend konvergálást indikál: az új képzési rend konvergálást indikál: egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; [az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemi tanári/docensi követelmények teljesítéséhez;]

29 Jelenségek  A mesterszakok nagy számban, túl specializáltan jelennek meg. Érezhető főcél, a 35%-nyi finan- szírozott mesterszak keretszámok elnyerése.  (Szinte) minden főiskola mesterszak indítá- sára törekszik: presztízs és ezzel hallgatók odavonzása és megtartása.  Ez fékezi az angolszász típusú mobilitást.  Összességében még nincs törekvés funkcio- nális kiválóságra. Ezt is segítené a kutató- egyetemi cím realizálása.

30 Kihívások  Szükséges a Bologna-folyamat „népszerűsítése” - a felvételizők (és szüleik) körében, - a felsőoktatásban és - a munkaerőpiacon egyaránt.  A jelentkezői döntésre alapuló felvételi rend- szer az intézmények között éles verseny- helyzetet és feszültséget teremtett.  A 3 éves finanszírozási megállapodás ezt tompítja. „Kóstoljuk” a versenyt.  A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-ben itt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi is ott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

31 Hallgató /év Szak = / FOI PhD 1.000 / „1.000” → 6000 témavez. M 16.000 / 400 = 400 / 20 = 20 A 45.000 / 150 = 300 / 10 = 30 hallg/év/szak/FOI

32 Érték Érdek →

33 Minőség Mennyiség →

34 Köszönöm a figyelmet!