Készítették: Fenyvesi József és Baji Eszter

Az előadások a következő témára: "Készítették: Fenyvesi József és Baji Eszter"— Előadás másolata:

1 Készítették: Fenyvesi József és Baji Eszter
Szélenergia Készítették: Fenyvesi József és Baji Eszter

2 Szélenergia leggyorsabban megtérülő beruházás
technikailag jól kidolgozott energia transzformáció és hálózatba csatlakozás nem versenyképes a fosszilis energiahordozókkal szemben (5-10 év) jelenlegi energia átvételi árak kedvezőek elmúlt években világszerte az egyik legnagyobb fejlődést produkáló energiaágazat (rugalmas és sokoldalú telepíthetőség)

3 A világ energiafogyasztásának szerkezete

4 A világ szélenergia kapacitásának alakulása 1990-2003-ig

5 Európa és Magyarország
szélenergia termelést Németország vezeti (18428 megawatt, áramfelhasználás 5%-a) Spanyolország (10027 megawatt) Dánia (3122), Olaszország (1717), Nagy-Britannia (1353), Hollandia (1219), Portugália (1022), Ausztria (819) Magyarország (17), Ukrajna (82), Lengyelország(73), Csehország(26), Szlovákia (5), Románia (1,4)

6 Európai Unióban kiemelt feladat a hasznosítása
Magyarországon: Kulcson, Újrónafőn, Vépen és Szápáron van erőmű

7 Szélerőmű építésére fel nem használható területek
települések belterületei nagyobb tavaink vízfelületei és közvetlen környezetük védett területek mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldek nem zárhatók ki gyümölcsösök és a szőlős kertek

8 Szélerőmű építésére fel nem használható területek
Erdők vasútvonalak országos közúthálózat nagyfeszültségű és középfeszültségű villamos vezetékek tiltott területei 400m tengerszint feletti magasságú meredek lejtésű területek Az ország területének 65%-a.

9 Széltérkép (hasznosítható területek)

10 Hasznosítható területek
Legalkalmasabb a Dunántúl északi része megyénkben a Fehér-tó és környéke (madárvonulások miatt nem) Megyénkben nem célszerű szélerőműveket építeni: változó szélirány miatt megtermelt energia egy része a szerkezet forgatására menne el

11 Telepítési körülmények mérlegelése
Infrastruktúra Környezeti hatások, élővilág, humán körülmények Szélenergia potenciál meghatározása Beruházást megalapozó terv és kiviteli terv elkészítése

12 Telepítési körülmények mérlegelése
várható beruházási költség és nyerhető energia alapján végezhető gazdasági elemzés engedélyezési eljárások lefolytatása Ha az engedélyezés sikerrel jár, villamos csatlakozási szerződés megkötése

13 Megtérülés megtérülésének alapja a meghatározott megközelítőleg 24,7 Ft/kWh átvételi ár reális időn belül 9-10 év sok tényezőtől függ: pl: berendezések teljesítmény jellemzői, adott helyen elérhető energiatermelés

14 Biomassza

15 a legjelentősebb állati vagy növényi eredetű, megújuló illetve bővítetten is megújítható energiaforrás és környezetbarát ipari alapanyag hasznosításának az alapja az égés, amely hőenergia felszabadulással járó

16 A világ energiafogyasztásának szerkezete

17 A világ negyedik legelterjedtebb energiaforrása
A biomassza energia fedezi a felhasznált energia 14%-át világátlagban, míg a fejlődő országokban 34%-át.

18 Biomassza energiaforrásnak az alábbiak tekinthetők:
mezőgazdasági termények melléktermékei, hulladékai energetikai célra termesztett növények állati eredetű biomassza erdőgazdasági és fafeldolgozási melléktermék illetve hulladék

19 Jellemzői megújulása a fotoszintézisnek köszönhető
energia tárolása az által valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növényekben létrejövő szerves anyagokban kémiai energia formájában raktározódik el a napfény energiája az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén-dioxid mennyiségét

20 Jellemzői elősegíti az ásványkincsek megőrzését
kisebb a káros anyag emisszió (CO2, CO, SO2, CxHx) a fosszilis energiahordozókhoz képest az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek reális alapot adnak a racionális hasznosításnak kedvező hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre

21 Biomassza, mint energiaforrás a következőképpen hasznosítható:
Közvetlenül: tüzeléssel Közvetve: kémiai átalakítás után folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként. alkohollá erjesztés után üzemanyagként növényi olajok észterezésével biodízelként anaerob fermentálás után biogázként

22 Az energiahordozók kis- és közepes teljesítményű decentralizált hő- és villamos energiatermelésre, valamint motorhajtóanyagként hasznosítható viszonylag alacsony energiasűrűsége miatt.

23 Története történelme lényegében a biotüzelőanyagok történelme
a 17. századig a biomassza volt az egyetlen hőforrás a Napon kívül az állati és növényi olajok, valamint a faggyú gyertyák égetése játszott nagy szerepet. A legkorábbi állatok erejéből származott és még ma is hasznosított a fejlődő országokban a kis farmokon ez a legelérhetőbb energiaforrás, 80-90%-ban Afrikában és Ázsiában ez a legjellemzőbb.

24 Története ipari forradalom elején a fát felváltotta a szén
Az ipari fejlődést általában három egymással ellentétes dologgal magyarázzák: A növekvő jólét technikai innovációnak kedvező alapfeltételeket biztosított tudományos találékonyság széleskörű technológiai változást eredményezett. növekvő jólét csak egy következménye volt az iparosodásnak. népességnövekedés, a szegénység és a fa növekvő ára késztette a szén előtérbe kerülését amely sokkal kisebb készletben állt rendelkezésre. külszíni szén készletek hamar kimerültek és szükségessé vált a mélybányászata, illetve a víz mélyből történő kiszivattyúzása.

25 Története megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó kutatások az 1970-es évek végén a második energiaár-robbanást követően kezdődtek el biomassza tüzelési rendszerek az egyes országok agrártermelési, helyi ipari, illetve kommunális szféráiban széles körben elterjedtek A bonyolultabb és költségesebb technológiák kifejlesztése azonban megtorpant, mivel az energiaárak alacsony szinten stabilizálódtak a nemzetközi piacon.

26 Története elmúlt évtizedekben fokozottan előtérbe kerültek a környezetvédelmi problémák miatt A fejlesztések előtérbe-kerülésének másik oka a Nyugat-Európában termelésből kivont termőterületek hasznosításának és a falusi lakosság helyben tartásának célja volt EU területének egy tizedét lehetne energetikai rendeltetésű biomassza termelésre hasznosítani, ez körülbelül évi 80 millió tOE-nak felel meg,ami villamos energia szükségletének 20 %-át fedezné fa energetikai célú felhasználása évi átlagban 2,3 %-os növekedést mutat.

27 Felhasználási lehetősége Magyarországon
elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkező mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdőgazdaság (energiaerdők) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretén belül A fejlett ipari országokban az élelmiszer-túltermelés következtében felszabaduló földterületek igen jól hasznosíthatók energiaerdők telepítésére, vagy energianövények termesztésére

28 Felhasználási lehetősége Magyarországon
munkanélküliségből adódó problémákat is enyhíti energiahordozókra kiadott pénz a térségben marad és annak további fejlődését szolgálja.

29 A szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása
  A mező- és erdőgazdaság évente igen nagy mennyiségű mellékterméket produkál. Ezen melléktermékeket számos célra lehet felhasználni, mint például talajerő visszapótlásra a növénytermesztésben, az állattartásban, ipari felhasználásban, illetve energiatermelésre

30 A szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása
Ma sajnos 10%-át sem használják fel tüzelési/energiatermelési célra. gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb a kukorica- és a napraforgószár csak nehezen hasznosítható, de annál alkalmasabb talajerő visszapótlásra gyümölcsfa ültetvényeken nyesedék hasznosítására alig kerül sor

31 A szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása
erdőgazdaságban kitermelt faanyag 22%-a tekinthető mellékterméknek fakitermelés 41%-a tűzifa, és az 59%-a ipari fa energiaerdők telepítésének az a célja:legrövidebb idő alatt, legkisebb költségekkel állítsanak elő jól égethető tüzelőanyagot Telepítésük termelésből kivont, kevésbé jó termőképességű területeken jöhet szóba Hazánkban nyár, fűz, juhar, éger, akác jöhet szóba, az akácot tekintik a legalkalmasabbnak

32 A szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása
Előnyei: a.)  Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg ( kJ/kg), de azoknál tisztább. b.)  A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, melyet talajerő visszapótláshoz lehet használni. c.)  Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17%, amely a szén kéntartalmának ad része. Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.

33 A folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása
magas olajtartalmú növények közül az őszi káposztarepcének vannak alkalmas ökológiai adottságú területek, főleg Nyugat-Magyarországon. kinyerhető repceolaj nemcsak üzemanyagként, hanem kenő-, hidraulikaolajként, valamint tüzelőolajként is hasznosítható

34 A folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása
növényi eredetű biomasszából előállított folyékony energiahordozók alkoholok, zsírok és olajok alábbi módokon hasznosíthatók: a.) motorhajtóanyagként, b.) hidraulika- és fékfolyadékként, c.) kenőolajként, d.) tüzelési célokra, e.) vegyipari és élelmiszer-ipari alapanyagként

35 A biogáz hasznosítása   A mezőgazdasági termék-előállítás folyamataiban keletkező anyagokból gáz halmazállapotú energiahordozók is előállíthatók Termikus hasznosítás: biogázt egyszerűen elégetik, és a hőenergiát használják fel Gázmotoros hasznosítás: A gázmotor hasonló elven működik, mint bármelyik négyütemű gépjármű motor csak azüzemanyaga biogáz, vagy földgáz

36 A biogáz hasznosítása Gázturbinás hasznosítás: a gázturbina tüzelőtérben elégetett biogáz, földgáz és a kompresszor által sűrített levegő expanziója hoz forgásba Üzemanyagcellák:elemekhez hasonlóan vegyi reakciókkal közvetlenül elektromosságot állítanak elő, a különbség az, hogy míg az elemeket kifogytuk után el kell dobni, az üzemanyagcella mindaddig üzemel, amíg üzemanyagot töltünk bele

37 A biogáz hasznosítása gázhálózatba vezetés:
Hazánkban a gázenergia felhasználás a lakosság körében 80 % feletti. Az ezzel járó gázvezeték hálózatot szükség esetén alkalmassá lehet tenni az alternatív gázok fogadására Magyarország csökkentheti az import energia függőségét, növelheti a megújuló energia részarányát

38 A gázhálózatba táplálás előnyei:
Megfelelő tisztításnál kompatíbilis a földgázzal, bevezethető a gázhálózatba Nem kell a hulladékhő elhelyezésével foglalkozni Nincs mennyiségi korlát Nincs csúcs- és völgyidőszak Újabb lehetőségek a biogáz hasznosításban Egyszerű szállítani és tárolni

39 A gázhálózatba táplálás hátrányai:
Jelenleg nincs ártámogatás A biogázt a betápláláshoz szükséges nyomásra kell komprimálni Többfokozatú tisztítási mechanizmus szükséges Szükséges a közeli gázvezeték kiépítettség a rácsatlakozás miatt A főprobléma a termékgáz hatékony, olcsó és gyakorlatban használható tisztítási módszerének kidolgozása

40 Összefoglalás Hanem akarjuk meglévő erőforrásainkat aránytalanul túlhasználni, sem a parlagon hagyott földek miatt munkanélkülivé vált tömegekkel szembe kerülni, akkor nagy váltásra van szükség a mezőgazdasági termelés értelmezésében. Az élelmiszertermelő funkció részleges megtartása mellett a mezőgazdaság jelentős tényezőként szerepelhet akár az energiatermelő vagy ipari alapanyag szektorokban is. Erre jó példa lehet a biológiai eredetű anyagok (biomassza) tüzelőanyagként való hasznosítása, belőle különböző üzemanyagok előállítása vagy a növényolajok speciális felhasználása a műanyagiparban, gyógyszeriparban, vegyiparban

41 Köszönjük a figyelmet!