A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)

Az előadások a következő témára: "A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)"— Előadás másolata:

1 A személyiség Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény. (Ady)

2 Ajánlott irodalom Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása
Kairosz, Budapest Csirszka J. (1993): Az emberi személyiség pszicho- lógiája Árbóc, Budapest

3 A személyiséggel rokon fogalmak
Egyén Egyéniség (individuum) Vérmérséklet (temperamentum) Jellem (karakter) Személyiség – persona - personality

4 A személyiség fogalma1 „A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását.” (Allport, 1961) „A személyiség a viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza, hogy a személy hogyan alkalmazkodik környezetéhez.” (Atkinson, 1995)

5 A személyiség fogalma2 Az emberi egyedben öröklött és szerzett
testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban, állandó változás és fejlődés folyamatában viszonylag állandó, egyedien kombinálódó, egyszeri és megismételhetetlen egységbe szerveződő, nyílt, dinamikus rendszere, amely meghatározza az egyén viszonyulását és alkalmazkodását a környezethez.

6 A személyiség jellemzői (1)
1. Társadalmi-történeti kategória (fejlődés eredménye). 2. Csak az emberre vonatkoztatható. 3. Az egyén és környezete közötti folyamatos interakció eredménye (proaktív-reaktív) – aktív folyamat. 4. Bio-pszicho-szociális jelenség. 5. Változásai ellenére egyfajta állandóságot, „konziszten- ciát” mutat. 6. Sajátos mintázatokban mutatkozik meg - egyedi. 7. Nemcsak egyféleképpen, hanem sokféleképpen - visel- kedésben, gondolatokban és érzésekben – jelenik meg.

7 A személyiség jellemzői (2)
8. Sokféle képességgel és tulajdonsággal rendelkezik, me- lyek sajátos rendszert alkotnak – Nem bizonyos elemek puszta halmaza, hanem szerveződés 8.1. Testi képességek és tulajdonságok adottságok rátermettség hajlam 8.2. Pszichikus képességek és tulajdonságok a megismerés folyamatában résztvevő pszichés alapfolyamatok az emberi cselekvés mozgatói a külvilág felöl érkező hatások minősítői a külvilágra irányuló pszichés funkciók 8.3. Tudattartalmak 8.4. Társadalmi kapcsolatok, viszonyulások

8 A személyiség jellemzői (3)
9. Rendszer-jellegű szerveződés, rendszerként működik. A rendszer egészének sajátosságai:  nonszummativitás,  részei (alrendszerek) folyamatosan kapcsolatban állnak egymással (kommunikálnak), és hatnak egymásra,  működésének meghatározott célja van,  a környezetből (belső/külső) megterhelések érik,  cirkuláris okság elvén működik,  állandósult, egyensúlyi állapotra törekszik (homeosztázis),  világos határa van,  jellemző a környezettel való kölcsönhatása,  morfogenezis : jellegzetes szerkezeti és működési sajá- sajátosságok kifejlődése,  ekvifinalitás (ugyanazon oknak többféle következménye is következménye is lehet, és ugyanazon következménynek többféle oka is lehet).

9 A személyiség jellemzői (4)
A személyiség mint rendszer jellemzői:  nyílt rendszer,  négy alrendszerből épül fel,  önmagát irányító (önszabályozó) élőrendszer  ÉN.

10 A személyiség szerkezete (1)
a.) Intraindividuális struktúra (a személyiség szerkezeti képe - a személyiség alrendszerei) TÁJÉKOZÓDÓ RENDSZER (KOGNITÍV TARTOMÁNY) ÖSZTÖNZŐ RENDSZER VÉGREHAJTÓ RENDSZER (VISELKEDÉSES- KONATÍV TARTOMÁNY) ÉN ÉRTÉKELŐ RENDSZER (AFFEKTÍV TARTOMÁNY)

11 A személyiség szerkezete (2)
b.) Interindividuális struktúra A tevékenység közben a személyiségnek kialakulnak az interindividuális kapcsolatai, s ezzel együtt társadalmi szerepkörei. Mindezek eredményeként, részben feltételeként megjelennek a személyiség intraindividuális pszichikus vonásai. Az interindividuális struktúra természete és meglévő ellentmondásai a személyiség pszichikus (intraindividuális) struktúrájában fognak tükröződni. Interindividuális struktúra vagy szociális struktúra (a személyiség társadalmi  kapcsolatai) magába foglalja: a tárgyi tevékenységet, amely a munkamegosztásból fakadóan sokféle lehet, a szükségletek rendszerét, az érdekeket, amelyek a személyiségek közötti viszonyt meghatározzák. Röviden mindazon összetevőket, amelyek a személyiség sajátos társadalmi struktúrájánál fogva kapcsolatrendszerének hierarchiájába beletartozik. A személyiség intrainviduális struktúrájának vizsgálata főként a pszichológia tárgyköréhez, míg az interindividuális problémakör főleg a szociológia hatáskörébe tartozik. A két megközelítési mód azonban egymást feltételezi, ennek egyik bizonyítéka a szociálpszichológia, amelynek tárgyát mind az interperszonális (személyek közötti), mind a személyiségben formálódott pszichikai vetületei képezik.