CPU (Central Processing Unit) feladatai

Az előadások a következő témára: "CPU (Central Processing Unit) feladatai"— Előadás másolata:

1 CPU (Central Processing Unit) feladatai
a végrehajtandó utasítás betöltése, a betöltött utasítás típusának megállapítása, az ezt követő utasítás címének megállapítása, ha kell, az operandus(ok) helyének megállapítása, ha kell, az operandus(ok) betöltése, az utasítás végrehajtása, ha kell, az eredmény helyének megállapítása, ha kell, az eredmény tárolása, az egész ciklus újra kezdése. 66-72 Máté: Architektúrák 2. előadás

2 Központi memória (2.9. ábra)
A programok és adatok tárolására szolgál. Bit: a memória alapegysége, egy 0-t vagy 1-et tartalmazhat. Memória rekesz (cella): több bit együttese. Minden rekesz ugyanannyi bitből áll. Minden rekeszhez hozzá van rendelve egy szám, a rekesz címe. Egy rekeszre a címével hivatkozhatunk. A rekesz a legkisebb címezhető egység. 83-86 Máté: Architektúrák 2. előadás

3 Központi memória (2.9. ábra)
Cím Rekesz/cella A rekesz hossza manapság legtöbbször 8 bit (byte ~ bájt). n a memória cellák száma 1 n-1 83-86 Rekesz hossza Központi memória (2.9. ábra) Máté: Architektúrák 2. előadás

4 A bitek száma rekeszenként néhány számítógép-történetileg érdekes, kereskedelmi forgalomba került gépen (2.10. ábra) Számítógép Bit Burroughs B1700 1 IBM PC 8 DEC PDP-8 12 IBM 1130 16 DEC PDP-15 18 XDS 940 24 Electrologica X8 27 XDS Sigma 9 32 Honeywell 6180 36 CDC 3600 48 CDC Cyber 60 83-86 Máté: Architektúrák 2. előadás

5 A legmagasabb helyértékű bájt a szóban a
Bájtsorrend A legtöbb processzor több egymás utáni bájttal is tud dolgozni (szó – word, …). A legmagasabb helyértékű bájt a szóban a legalacsonyabb címen: legmagasabb címen: nagy (big) endian kis (little) endian MSBfirst LSBfirst Most/Least Significant Byte first Ha egy 32 bites szó bájtjainak értéke rendre: a, b, c, d, akkor a szó értéke: a*2563+b*2562+c*256+d a+b*256+c*2562+d*2563 86-88 Máté: Architektúrák 2. előadás

6 Bájtsorrend (2.11. ábra) A memória címek úgy vannak fölírva, hogy a legmagasabb helyértékű bájt van bal oldalon. Cim Nagy endian 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Kis endian Cím 3 2 1 7 6 5 4 11 10 9 8 15 14 13 12 86-88 32 bites szó 32 bites szó Máté: Architektúrák 2. előadás

7 Problémák a gépek közötti kommunikációban!
Bájtsorrend (12. ábra) A szövegek karaktereit mindkét esetben növekvő bájt sorrendben helyezik el kis endian Cím 3 T 2 X 1 E 0 T 7 12 6 34 5 56 4 78 4 Cím nagy endian 0 T 1 E 2 X 3 T 4 4 12 5 34 6 56 7 78 Cím 0 T 1 E 2 X 3 T 4 4 78 5 56 6 34 7 12 A TEXT szöveg és az hexadecimális szám elhelyezése a két géptípuson 86-88 Problémák a gépek közötti kommunikációban! Máté: Architektúrák 2. előadás

8 Kódolás: adat + ellenőrző bitek = kódszó.
Két kódszó Hamming távolsága: az eltérő bitek száma. Pl.: és (Hamming) távolsága = 1. Hibaérzékelő kód: bármely két kódszó távolsága > 1: paritás bit. d hibás bit javítása: a kódszavak távolsága > 2d. Egy hibát javító kód (2.13. ábra): m adat, r ellenőrző bit, összesen n = m + r. 2m „jó” szó, + minden „jó” szónak n db „egyhibás” szomszédja van, ezért (1+ n)2m £ 2n = 2m+ r , 2m -mel egyszerűsítve: m + r +1 £ 2r, vagy másképp: m + r  2r szükséges. 88-89 Máté: Architektúrák 2. előadás

9 Minden utasítás tartalmaz műveleti kódot
Minden utasítás tartalmaz műveleti kódot. Ezen kívül tartalmazhat az operandusokra, eredményre vonatkozó információt. Utasítás típusok: regiszter-memória utasítások: a regiszterek és a memória közötti adatforgalom (betöltés, tárolás). Ilyenkor egy regiszter és egy memória cím megadása szükséges a címrészen. regiszter-regiszter utasítások: összeadás, kivonás, … Az eredmény is regiszterben keletkezik. Ilyenkor három regiszter megadása szükséges a címrészen. … Máté: Architektúrák 2. előadás

10 Három cím: cél = forrás1 + forrás2.
Címzési módszerek Három cím: cél = forrás1 + forrás2. A memória sok rekeszt tartalmaz, de csak kevés regiszter van. Egy regiszter néhány bittel címezhető. Regiszterek használata rövidíti a címeket, de nyújtja a programot, ha az operandus csak egyszer kell. A legtöbb operandust többször használjuk. Implicit operandusok: Két cím: regiszter2 = regiszter2 + forrás1. Egy cím: akkumulátor = akkumulátor + forrás1. Nulla cím: verem, pl. az IJVM IADD utasítása. Máté: Architektúrák 2. előadás

11 Operandus megadás Közvetlen operandus (immediate operand): Az operandus megadása az utasításban (5.17. ábra) Direkt címzés (direct addressing): A memóriacím megadása a címrészen. Az utasítás mindig ugyanazt a címet használja. Az operandus értéke változhat, de a címe nem (fordításkor ismert kell legyen!). Regiszter címzés (register addressing): Mint a direkt címzés, csak nem memóriát, hanem regisztert címez. MOV R1 #4 Máté: Architektúrák 2. előadás

12 Regiszter-indirekt címzés (register indirect addresing): A címrészen valamelyik regisztert adjuk meg, de a megadott regiszter nem az operandust tartalmazza, hanem azt a memóriacímet, amely az operandust tartalmazza (mutató - pointer). Rövidebb és a cím változtatható. Önmódosító program (Neumann): Ma már kerülendő (cache problémák!), pl. regiszter-indirekt címzéssel kikerülhetjük. Máté: Architektúrák 2. előadás

13 MOV R1, #0 ; gyűjtsük az eredményt R1-ben,
Pl.:, a 100 szóból álló A tömb elemeinek összeadása (egy elem 4 bájt), ~ ábra. MOV R1, #0 ; gyűjtsük az eredményt R1-ben, ; kezdetben ez legyen 0. MOV R2, #A ; az A tömb címe MOV R3, #A ; a tömb utáni első cím C: ADD R1, (R2) ; regiszter-indirekt címzés a tömb ; aktuális elemének elérésére ADD R2, #4 ; R2 tartalmát növeljük 4-gyel CMP R2, R3 ; végeztünk? BLT C ; ugrás a C címkéhez, ha nem ; kész az összegzés Máté: Architektúrák 2. előadás

14 MOV R1, #0 ; gyűjtsük az eredményt R1-ben, ; kezdetben ez legyen 0.
Indexelt címzés (indexed addressing): Egy eltolási érték (offset) és egy (index) regiszter tartalmának összege lesz az operandus címe, ábra. MOV R1, #0 ; gyűjtsük az eredményt R1-ben, ; kezdetben ez legyen 0. MOV R2, #0 ; az index kezdő értéke MOV R3, #400 ; a tömb mögé mutató index C: ADD R1, A(R2) ; indexelt címzés a tömb ; aktuális elemének elérésére ADD R2, #4 ; R2 tartalmát növeljük 4-gyel CMP R2, R3 ; végeztünk? BLT C ; ugrás a C címkéhez, ha nem ; kész az összegzés , A14-19 Máté: Architektúrák 2. előadás

15 Bázisindex címzés (based-indexed addressing): Egy eltolási érték (offset) és két (egy bázis és egy index) regiszter tartalmának összege lesz az operandus címe. Ha R5 A címét tartalmazza, akkor C: ADD R1, A(R2) helyett a C: ADD R1, (R2+R5) utasítás is írható. Verem címzés (stack addressing): Az operandus a verem tetején van. Nem kell operandust megadni az utasításban. 384, A14-19 Máté: Architektúrák 2. előadás

16 Az Intel 8086/8088 társzervezése
A memória byte szervezésű. Egy byte 8 bitből áll. word, double word. Byte sorrend: Little Endian (LSBfirst). A negatív számok 2-es komplemens kódban. szegmens, szegmens cím a szegmensen belüli „relatív” cím, logikai cím, virtuális cím, OFFSET, displacement, eltolás, Effective Address (EA) fizikai cím (Address) A11-12, Máté: Architektúrák 2. előadás

17 szegmens kezdőcíme + szegmensen belüli cím
Az Intel 8086/8088 üzemmódjai valós (real) védett (protected) szegmens cím szegmens regiszter ↓ szegmens regiszter page tábla elem tartalma * ↓ szegmens kezdőcíme fizikai cím szegmens kezdőcíme + szegmensen belüli cím , A11-12 Máté: Architektúrák 2. előadás

18 Szegmens regiszterek (16 bitesek)
A szegmens regiszterek bevezetésének eredeti célja az volt, hogy nagyobb memóriát lehessen elérni. CS (Code Segment) utasítások címzéséhez SS (Stack Segment) verem címzéséhez DS (Data Segment) (automatikus) adat terület címzéséhez ES (Extra Segment) másodlagos adat terület címzéséhez A12, Máté: Architektúrák 2. előadás

19 Vezérlő regiszterek (16 bitesek)
IP (Instruction Pointer) az éppen végrehajtandó utasítás logikai címét tartalmazza a CS által mutatott szegmensben SP (Stack Pointer) a stack-be (verembe) utolsónak beírt elem logika címét tartalmazza az SS által mutatott szegmensben STATUS (SR vagy FLAGS) a processzor állapotát jelző regiszter BP (Base Pointer) a stack indexelt címzéséhez használatos SI (Source Index) a kiindulási (forrás) adat terület indexelt címzéséhez használatos DI (Destination Index) a cél adat terület indexelt címzéséhez használatos A12-13, Máté: Architektúrák 2. előadás

20 STATUS (FLAGS) bitjei (flag-jei)
O (Overflow) előjeles túlcsordulás D (Direction) a string műveletek iránya, 0: növekvő, 1: csökkenő I (Interrupt) 1: megszakítás engedélyezése (enable), 0: tiltása (disable) T (Trap) 1: „single step”, 0: automatikus üzemmód S (Sign) az eredmény legmagasabb helyértékű bit-je (előjel bit) Z (Zero) 1 (igaz), ha az eredmény 0, különben 0 (hamis) A (Auxiliary Carry) átvitel a 3. és 4. bit között (decimális aritmetika) P (Parity) az eredmény alsó 8 bitjének paritása C (Carry) átvitel előjel nélküli műveleteknél - O D I T S Z A P C 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 A12-13, 724 Máté: Architektúrák 2. előadás

21 Általános regiszterek (16 illetve 8 bitesek)
word higher byte lower byte AX AH AL Accumulátor (szorzás, osztás is) BX BH BL Base Register (címző regiszter) CX CH CL Counter Register (számláló regiszter) DX DH DL Data Register (szorzás, osztás, I/O) A13, Máté: Architektúrák 2. előadás

22 Az egyik cím mindig regiszter!
Az I8086/88 címzési rendszere Operandus megadás Adat megadás Kódba épített adat (immediate – közvetlen operandus) MOV AL, 6 ; AL új tartalma 6 MOV AX, 0FFH ; AX új tartalma 000FFH Regiszter címzés: MOV AX, BX Az egyik cím mindig regiszter! A többi adat megadás esetén az automatikus szegmens regiszter: DS A14, Máté: Architektúrák 2. előadás

23 (DS:SZO) illetve (DS:KAR)
Direkt memória címzés: a címrészen az operandus logikai címe (eltolás, displacement) MOV AX, SZO ; AX új tartalma SZO tartalma MOV AL, KAR ; AL új tartalma KAR tartalma Valahol a DS által mutatott szegmensben: SZO DW 1375H KAR DB 3FH (DS:SZO) illetve (DS:KAR) MOV AX, KAR ; hibás MOV AL, SZO ; hibás MOV AX, WORD PTR KAR ; helyes, de … MOV AL, BYTE PTR SZO ; helyes, de … A14-15, Máté: Architektúrák 2. előadás

24 Regiszter-indirekt címzés: eltolási érték nélküli indexelt címzés
Indexelt címzés: a logikai cím: a 8 vagy 16 bites eltolás + SI vagy DI (esetleg BX) tartalma MOV AX, 10H[SI] MOV AX, -10H[SI] MOV AX, [SI] Regiszter-indirekt címzés: eltolási érték nélküli indexelt címzés MOV AX, [BX] Bázis relatív (bázisindex) címzés: a logikai cím: eltolás + BX + SI vagy DI tartalma MOV AX, 10H[BX][SI] MOV AX, [BX+SI+10H] A15, Máté: Architektúrák 2. előadás

25 Stack (verem) terület címzés
Automatikus szegmens regiszter: SS Megegyezik a bázis relatív címzéssel, csak a BX regiszter helyett a BP szerepel. A16, Máté: Architektúrák 2. előadás

26 Program terület címzés
Automatikus szegmens regiszter: CS A végrehajtandó utasítás címe: (CS:IP) Egy utasítás végrehajtásának elején: IP = IP + az utasítás hossza. IP relatív címzés: IP = IP + a 8 bites előjeles közvetlen operandus Direkt utasítás címzés: Az operandus annak az utasításnak a címe, ahova a vezérlést átadni kívánjuk. Közeli (NEAR): IP <= a 16 bites operandus Távoli (FAR): (CS:IP) <= a 32 bites operandus. CALL VALAMI ; az eljárás típusától függően ; NEAR vagy FAR A16-17, Máté: Architektúrák 2. előadás

27 JMP AX ; ugrás az AX-ben tárolt címre
Indirekt utasítás címzés: Bármilyen adat címzési móddal megadott szóban vagy dupla szóban tárolt címre történő vezérlés átadás. Pl.: JMP AX ; ugrás az AX-ben tárolt címre JMP [BX] ; ugrás a (DS:BX) által címzett ; szóban tárolt címre. JMP FAR [BX] ; ugrás a (DS:BX) által ; címzett dupla szóban tárolt címre. A17, Máté: Architektúrák 2. előadás

28 Az utasítások szerkezete
prefixum operációs kód címzési mód operandus 0 - 2 byte 1 byte 0 - 1 byte 0 - 4 byte Prefixum: utasítás ismétlés, explicit szegmens megadás vagy LOCK MOV AX, CS:S ; S nem a DS, ; hanem a CS regiszterrel címzendő Operációs kód: szimbolikus alakját mnemonic-nak nevezzük Címzési mód byte: hogyan kell az operandust értelmezni Operandus: mivel kell a műveletet elvégezni A17 Máté: Architektúrák 2. előadás

29 A legtöbb utasítás kód után szerepel. Szerkezete:
Címzési mód byte A legtöbb utasítás kód után szerepel. Szerkezete: 7 6 5 4 3 2 1 Mód Regiszter Reg/Mem Ha a műveleti kód legalacsonyabb helyértékű bit-je 0, akkor byte-os művelet, 1, akkor word-ös (szavas) művelet. A18 Máté: Architektúrák 2. előadás

30 Reg/Mem jelentése, ha Mód =
 Regiszter Reg/Mem jelentése, ha Mód = byte word 00 01 10 11 000 AL AX BX + SI + DI „00” + 8 bit displ. 16 R e g i s z t r 001 CL CX 010 DL DX BP + SI 011 BL BX 100 AH SP SI DI 101 CH BP 110 DH közv. op. BP+8 bit d. BP+16 bit d. 111 BH „00”+8 bit „00”+16 bit A18 Máté: Architektúrák 2. előadás

31 7 6 5 4 3 2 1 Mód Reriszter Reg/Mem +16 bit d. AX SI+BX
Szimbolikus alakban az operandusok sorrendje, gépi utasítás formájában a gépi utasítás kód mondja meg a regiszter és a memória közti adatátvitel irányát. Pl. az alábbi két utasítás esetén a címzési mód byte megegyezik: MOV AX, 122H[SI+BX] ; hexadecimálisan 8B MOV 122H[SI+BX], AX ; hexadecimálisan 7 6 5 4 3 2 1 Mód Reriszter Reg/Mem +16 bit d. AX SI+BX A18 Máté: Architektúrák 2. előadás

32 Az általános regiszterek és SI, DI, SP, BP korlátlanul használható, a többi (a szegmens regiszterek, IP és STATUS) csak speciális utasításokkal. Pl.: MOV DS, ADAT ; hibás! MOV AX, ADAT ; helyes! MOV DS, AX ; helyes! A „többi” regiszter nem lehet aritmetikai utasítás operandusa, sőt, IP és CS csak vezérlés átadó utasításokkal módosítható, közvetlenül nem is olvasható. A18-19 Máté: Architektúrák 2. előadás

33 ; Assembly főprogram, amely adott szöveget ír a képernyőre
; ================================================= KOD SEGMENT PARA PUBLIC CODE ; Szegmens kezdet ; KOD: a szegmens neve ; align-type (igazítás típusa): BYTE, WORD, PARA, PAGE ; combine-type: PUBLIC, COMMON, AT kifejezés, STACK ; class: CODE, DATA, (CONSTANT,) STACK, MEMORY ; ajánlott értelemszerűen ASSUME CS:KOD, DS:ADAT, SS:VEREM, ES:NOTHING ; feltételezett szegmens regiszter értékek. ; A beállításról ez az utasítás nem gondoskodik! A8-9 Máté: Architektúrák 2. előadás

34 KIIR PROC FAR ; A fő eljárás mindig FAR
; FAR: távoli, NEAR: közeli eljárás ; Az operációs rendszer úgy hívja meg a főprogramokat, hogy ; a CS és IP a program végén lévő END utasításban megadott ; címke szegmens és OFFSET címét tartalmazza, SS és SP a ; a STACK kombinációs típusú szegmens végét mutatja, ; a visszatérés szegmens címe DS-ben van, OFFSET-je pedig 0 PUSH DS ; DS-ben van a visszatérési cím ; SEGMENT része XOR AX, AX ; AX0, az OFFSET rész = 0 PUSH AX ; Veremben a (FAR) visszatérési cím MOV AX, ADAT ; AX az ADAT SEGMENT címe MOV DS, AX ; Most már teljesül, amit az ASSUME utasításban írtunk ; Eddig tartott a főprogram előkészületi része A8-9 Máté: Architektúrák 2. előadás

35 ; SISZÖVEG OFFSET címe CLD ; a SZÖVEGet növekvő címek
MOV SI, OFFSET SZOVEG ; SISZÖVEG OFFSET címe CLD ; a SZÖVEGet növekvő címek ; szerint kell olvasni CALL KIIRO ; Eljárás hívás RET ; Visszatérés az op. rendszerhez ; a veremből visszaolvasott ; szegmens és OFFSET címre KIIR ENDP ; A KIIR eljárás vége A8-9 Máté: Architektúrák 2. előadás

36 KIIRO PROC ; NEAR eljárás, ; megadása nem kötelező
CIKLUS: LODSB ; ALa következő karakter CMP AL, 0 ; AL =? 0 JE VEGE ; ugrás a VEGE címkéhez, ; ha AL=0 MOV AH, 14 ; BIOS rutin paraméterezése INT 10H ; a 10-es interrupt hívása: ; az AL-ben lévő karaktert kiírja ; a képernyőre JMP CIKLUS ; ugrás a CIKLUS címkéhez, ; a kiírás folytatása VEGE: RET ; Visszatérés a hívó programhoz KIIRO ENDP ; A KIIRO eljárás vége KOD ENDS ; A KOD szegmens vége A8-9 Máté: Architektúrák 2. előadás

37 ADAT SEGMENT PARA PUBLIC DATA
SZOVEG DB Ezt a szöveget kiírja a képernyőre DB 13, 10, 0 ; 13: a kocsi vissza, ; 10: a soremelés kódja, ; 0: a szöveg vége jel ADAT ENDS ; Az ADAT szegmens vége ; ================================================= VEREM SEGMENT PARA STACK DW DUP (?) ; Helyfoglalás 100 db ; inicializálatlan szó számára VEREM ENDS ; A VEREM szegmens vége END KIIR ; Modul vége, ; a program kezdőcíme: KIIR A8-9 Máté: Architektúrák 2. előadás

38 Digitális logikai szint
Digitális áramkör: két érték – általában 0-1 volt között az egyik (pl. 0, hamis), 2-5 volt között a másik (1, igaz). Más feszültségeket nem engednek meg. Kapu (gate): kétértékű jelek valamilyen függvényét tudja meghatározni. Kapcsolási idő néhány ns (nanoszekundum = 10-9 s) Máté: Architektúrák 2. előadás

39 NEM (NOT) kapu, inverter Tranzisztor Szimbolikus jelölése: A X 1
NEM (NOT) kapu ( ábra) + Vcc + Vcc + Vcc + Vcc + Vcc Vki Bázis Kollektor Vbe Emitter NEM (NOT) kapu, inverter Tranzisztor Szimbolikus jelölése: A X 1 Igazság tábla: A X erősítő Inverziós gömb Máté: Architektúrák 2. előadás

40 NEM-ÉS (NAND) kapu (3.1-2. ábra)
Igazság tábla: + Vcc V1 Vki V2 A B X 1 Szimbolikus jelölése A X B Máté: Architektúrák 2. előadás

41 NEM-VAGY (NOR) kapu (3.1-2. ábra)
Igazság tábla: A B X 1 + Vcc V1 V2 Vki Szimbolikus jelölése A B X Máté: Architektúrák 2. előadás

42 ÉS (AND) kapu (3.2. ábra) Igazság tábla: A B X 1 A B X
1 A B X Szimbolikus jelölése Máté: Architektúrák 2. előadás

43 VAGY (OR) kapu (3.2. ábra) Igazság tábla: A B X 1 A B X
1 A B X Szimbolikus jelölése Máté: Architektúrák 2. előadás

44 Boole-algebra Olyan algebra, amelynek változói és függvényei csak a 0, 1 értéket veszik fel, a műveletei: ÉS (konjunkció), VAGY (diszjunkció), NEM (negáció). Igazságtábla: olyan táblázat, amely a változók összes lehetséges értéke mellett megadja a függvény vagy kifejezés értékét. Máté: Architektúrák 2. előadás

45 Diszjunktív normálforma.
Pl. 3 változós többségi függvény (3.3. ábra): értéke 1, ha legalább két argumentuma 1 Igazság tábla: A B C M 1 Boole-algebrai alakja: A fölülvonás a NEM (negáció), az egymás mellé írás az ÉS, a + a VAGY művelet jele. Diszjunktív normálforma. Máté: Architektúrák 2. előadás

46 Boole-függvény megvalósításának lépései (3.3. ábra):
igazságtábla, negált értékek, ÉS kapuk bemenetei, ÉS kapuk, VAGY kapu, kimenet. A B C M A B C A B C A B C M 1 Máté: Architektúrák 2. előadás

47 NAND és NOR előnye: teljesség (3.4. ábra)
NOT AND OR Máté: Architektúrák 2. előadás

48 Pl.: AB + AC és A(B + C) ekvivalens (3.5. ábra).
Definíció: Akkor mondjuk, hogy két Boole-függvény ekvivalens, ha az összes lehetséges bemenetre a két függvény azonos kimenetet ad. Két Boole-függvény ekvivalenciája könnyen ellenőrizhető az igazság táblájuk alapján. Pl.: AB + AC és A(B + C) ekvivalens (3.5. ábra). Az első függvény megvalósításához két ÉS és egy VAGY kapura van szükség, a másodikhoz elegendő egy ÉS és egy VAGY kapu. Máté: Architektúrák 2. előadás

49 Néhány azonosság (3.6. ábra)
Szabály ÉS forma VAGY forma Identitás 1A = A 0+A=A Null 0A = 0 1+A=1 Idempotens AA=A A+A=A Inverz AA=0 A+A=1 Kommutatív AB=BA A+B=B+A Asszociatív (AB)C=A(BC) (A+B)+C=A+(B+C) Disztribúciós A+BC=(A+B)(A+C) A(B+C)=AB+AC Abszorpciós A(A+B)=A A+AB=A De Morgan AB=A+B A+B=AB Máté: Architektúrák 2. előadás

50 A+BC=A+(BC)=(A+B)(A+C)
Disztribúciós szabály: A+BC=A+(BC)=(A+B)(A+C) Jelölje az ÉS műveletet ٨ , a VAGY műveletet ٧ , akkor A ٧ (B ٨ C) = (A ٧ B) ٨ (A ٧ C) Máté: Architektúrák 2. előadás

51 Milyen feladatai vannak a CPU-nak? Mi a központi memória feladata?
Feladatok Milyen feladatai vannak a CPU-nak? Mi a központi memória feladata? Mi a memória cella/rekesz? Mit jelent a big endian kifejezés? Milyen problémát okoz az eltérő bájtsorrend? Mi a Hamming távolság? Mekkora a hexadecimális E6 és C7 Hamming távolsága? Hány ellenőrző bit szükséges 256 kódszó 1 hibát javító kódolásához? Máté: Architektúrák 2. előadás

52 10 bites címek 1024 db 8 bites rekesz 10 1024 12 9 1024 10 11 1024 10
Feladatok Az alábbi memóriák közül melyik lehetséges, melyik ésszerű? Indokolja meg! 10 bites címek db 8 bites rekesz Egy régi gépnek 8192 szavas memóriája volt. Miért nem 8000? Máté: Architektúrák 2. előadás

53 Melyik címre hivatkozik az alábbi utasítás? MOV AX, 12H[SI]
Feladatok A memória 100-adik bájtjától a H 4 bájtos számot és – folytatólagosan – az abcd szöveget helyeztük el. Mi az egyes bájtok tartalma, ha a memória big/little endian szervezésű? Mi a helyzet Intel 8086/8088-as gépen? Hogyan számítjuk ki a fizikai címet Intel 8086/8088-as gépen valós üzemmódban? Melyik címre hivatkozik az alábbi utasítás? MOV AX, 12H[SI] Melyik címre ugrik az alábbi utasítás? JMP FAR SS:6[BX,DI] Máté: Architektúrák 2. előadás

54 Mi a közvetlen operandus megadás? Mi a direkt címzés?
Feladatok Milyen operandus megadási módokat ismer? Ezek közül melyek alkalmazhatók az IBM PC-n? Mi a közvetlen operandus megadás? Mi a direkt címzés? Mi a regiszter címzés? Mi a regiszter-indirekt címzés? Mi az indexelt címzés? Mi a bázisindex címzés? Milyen az I-8086/8088 társzervezése? Ismertesse az I-8086/8088 regiszter készletét! Máté: Architektúrák 2. előadás

55 Ismertesse az I-8086/8088 szegmens regisztereit!
Feladatok Ismertesse az I-8086/8088 szegmens regisztereit! Ismertesse az I-8086/8088 általános regisztereit! Ismertesse az I-8086/8088 vezérlő regisztereit! Mire szolgál a STATUS (FLAGS) regiszter? Ismertesse az I-8086/8088 utasításainak szerkezetét! Ismertesse az I-8086/8088 címzési módjait! Ismertesse az I-8086/8088 stack terület címzését! Ismertesse az I-8086/8088 program terület címzését! Milyen prefixumokat ismer? Mire szolgál a címzési mód bájt? Máté: Architektúrák 2. előadás

56 Mikor mondunk két Boole-függvényt equivalensnek?
Feladatok Mi az igazság tábla? Írja fel a NEM, ÉS, VAGY, NAND, NOR, XOR művelet igazság tábláját! Mi a Bool algebra? Írja fel a 3 változós többségi függvény igazság tábláját és Bool-algebrai alakját! Mikor mondunk két Boole-függvényt equivalensnek? Hogy valósítható meg egy Boole-függvény? Mit jelent a NAND és NOR művelet teljessége? Írja föl a Boole-algebra legfontosabb azonosságait! Mit jelent az áramköri ekvivalencia? Írja fel a De Morgan szabályt! Máté: Architektúrák 2. előadás