EU regionális politikája

Az előadások a következő témára: "EU regionális politikája"— Előadás másolata:

1 EU regionális politikája
EU alapvető célkitűzése: segíteni az elmaradott tagállamok és térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását Szükséges az egységes piac működéséhez, egyenlő esélyek Cél az EU állampolgárai életminőségének javítása (fenntartható fejlődés), társadalmi szolidaritás Paradoxon(?): valamennyi régió részesülhet, de az elmaradott régiókra koncentrál (összes SA költségvetés 70%-a) Eszközei: Strukturális Alapok és Kohéziós Alap (EU összköltségvetés 30%-a 2003-ban)

2 A Reg. Politika története I.

3 A Reg. Politika története II.

4 A Reg. Politika története III.

5 A beavatkozások akcióterületei
NUTS 0 ország NUTS I. tartomány NUTS II. régió NUTS III. megye NUTS IV. kistérségi szint NUTS V. települési szint

6 Strukturális Alapok EU összköltségvetés kb. 1/3-a
Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Kohéziós Alap Nem Strukturális Alap Csak a legszegényebb tagállamoknak

7 Strukturális Alapok: alapelvek
Addicionalitás EU támogatások nem felváltják, hanem kiegészítik a tagállami forrásokat Önrész kötelezettsége (legalább állami) tagállam nem csökkentheti a támogatásokra fordított összegek mértékét az előző költségvetési időszakhoz képest (NFT: addicionalitási tábla) Koncentráció Különböző forrásból származó pénzügyi eszközök koordinációja: következetesség, fokozott hatás Regionális (földrajzi) koncentráció: a problémák megoldásához szükséges "kritikus" nagyság elérése. Partnerség Érintett érdekcsoportok közreműködése előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében horizontális és vertikális (különböző döntéshozatali szintek és azonos szintű szereplők közt is)

8 Alapelvek 2. Programozás
hosszabb távú, komplex, a fejlődést jobban segítő célkitűzések és prioritások nem elszigetelt projektek   2007-től: Arányosság az unió a társfinanszírozás arányában befolyásolja az egyes projekteket Szubszidiaritás minden döntés azon a szinten történjen, ahol erre leginkább adottak a feltételek

9 Strukturális Alapok Csak EU tagállamoknak
Csatlakozás előtt: előcsatlakozási eszközök Nem Brüsszelbe kell benyújtani a pályázatokat Az alapok nemzeti fejlesztési terveket és operatív programokat finanszíroznak A „pénzeszsákot” a nemzeti hatóságok nyithatják ki, és a támogatásokat is ezek osztják el

10 Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap
versenyképességet növelő termelő infrastruktúrafejlesztés, főleg kis- és középvállalatok esetén; munkahelyteremtő beruházások helyi fejlesztési projektek új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés; az információs társadalom fejlesztése; a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során; nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések.

11 Strukturális Alapok Európai Szociális Alap
Foglalkoztatás és humánerőforrás-fejlesztés Leginkább képzés, foglalkoztatás és kapcsolódó szolgáltatások támogatása Elsősorban személyeknek nyújtott támogatás, de szervezetek pályázhatnak Rendszerfejlesztés is (oktatás, képzés, foglalkoztatási szolgálat, stb.) Korlátozott beruházási támogatás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Orientációs Szekció Mezőgazdasági szerkezetátalakítás és vidékfejlesztés Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Halászattól függő területek gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása (halállomány újratelepítése, és versenyképes vállalatok létrehozásának segítése)

12 Kohéziós Alap Nagy infrastrukturális beruházási projektek a közlekedés és a környezetvédelem területén (min. 10 MEUR) Projektgyűjtés ágazati stratégiák alapján: előterjesztés, lobbizás, egyeztetés Támogatás: 80-85% Egyensúly a két terület között Miért? Probléma: maastrichti kritériumok (ktsgvetési deficit leszorítása) kontra hosszú megtérülési idejű projektek, környezetvédelmi előírások és a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen infrastrukturális beruházások Csak legszegényebb tagállamoknak: GNP/fő nem éri el a közösségi átlag 90%-át EU Bizottsághoz minden projektet felterjesztenek, egyeztetés

13 Célkitűzések(6-3) és Alapok
Az Alapok nagy részének (94%) felhasználása nemzeti/ regionális fejlesztési terveknek megfelelően (KA nincs benne!) célkitűzés: elmaradott régiók fejlesztése (GDP < EU átlag 75%-a) (EU támogatás: max 75%) ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE 2. célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakítása (EU: max. 50%) ERFA, ESZA 3. célkitűzés: képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek modernizációja (EU: max. 50%) ESZA

14 Közösségi Kezdeményezések:
A Strukturális Alapokból finanszírozott EU programok Az Alapok költségvetésének kb. 5 %-a Nemzeti programozási dokumentumok, nemzeti pályázati felhívások, de a nyertes pályázatoknak más tagállamokkal is együtt kell működni Nemzetközi koordináció az ütemezésben és a tématerületeket illetően Nagyon feszes ütemezés: pályázati gyakorlat jó, ha van Más EU nyelveket is beszélni kell a résztvevőknek Kötelező partnerség Kísérleti jelleg, innováció Hangsúly a tájékoztatáson és az eredmények terjesztésén (disszemináció)

15 Közösségi Kezdeményezések:
EQUAL (ESZA) Egyenlő esélyek mindenkinek a munkaerőpiacon (nők, fogyatékkal élők, etnikai kisebbségek és más hátrányos helyzetű csoportok) INTERREG (ERFA) Határmenti együttműködés, regionális fejlesztési együttműködés országok és régiók között LEADER (EMOGA-O): vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével a partnerség elve alapján URBAN (ERFA): városok és városi térségek gazdasági, társadalmi rehabilitációját támogató program, a fenntartható városi fejldés érdekében

16

17 Előcsatlakozási Alapok –Strukturális alapok
Phare Nem csak előcsatlakozási alap! Humán, regionális fejlesztés SAPARD Mezőgazdaság, vidékfejlesztés ISPA Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztés Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Kohéziós Alap Nem Strukturális Alap Csak a legszegényebb tagállamoknak

18 Phare 1990 óta Intézményfejlesztés és infrastruktúra
kijelölt intézményeknek, hatóságoknak pályázás csak alvállalkozóként Gazdasági és társadalmi kohézió humán területen és regionális fejlesztésben VÁTI Kht., ESZA Kht.: kifutó pályázatok Határmenti együttműködés Sokféle területet érinthet; VÁTI Kht. Mikroprojektek Sokféle területet érinthet; EU Delegáció

19 ISPA Környezetvédelem (min. 50%) és infrastruktúrafejlesztés
Városi szennyvíz, ivóvíz, levegőtisztaság, hulladékgazdálkodás Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Nagy volumenű (min. 5 MEUR) kormányzati projektek (nem programok, projektek!) önkormányzati pályázatok (környezetvédelmi) Elsősorban vállalatoknak, alvállalkozóként Aktuális beszerzési tenderek:

20 SAPARD Agrár- és vidékfejlesztés
SAPARD Tervhez (programhoz) illeszkedő projektek Mezőgazdasági vállalkozások beruházása Termékek feldolgozása és marketingje Vidéki infrastruktúra fejlesztése (mez.gazd. út, energiaellátás, informatika, teleház) Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (

21 Előcsatlakozási Alapok
Általában nem nemzetközi együttműködés Általában magyar nyelvű dokumentumok! Általában magyar pályáztató, magyar szerződő hatóság Kivéve pl. Phare mikroprojektek – Delegáció Önrész (főszabályként min. 10%, vállalkozásnál min. 25%) Rögzített magyar költségvetési keretek, nem nemzetközi verseny!

22 Brüsszeltől a pályázatig
Európai Bizottság Jogi keretek, politikák érvényesítése, egyeztetés Tagállam: nemzeti/regionális fejlesztési tervek és kapcsolódó operatív programok Középtávú, többéves (7) fejlesztési tervek: helyzetelemzés, célok, stratégia Az ágazati és regionális OP-k „operacionalizálják”, megvalósíthatóvá teszik a tervet (prioritások) Társadalmi egyeztetés! Programkiegészítő dokumentumok Híd a program és a pályázati felhívások között: konkrétumok Pályázati és központi programok: utóbbi nem pályázható! Egyeztetés Brüsszel és a tagállam között  Közösségi Támogatási Keretterv: a „szerződés”

23 Magyar programozási dokumentumok
Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT Hiv. - NFT) Nemzeti, valamennyi régióra: csak EU támogatások! Brüsszeli egyeztetés után: Közösségi Támogatási Keretterv (KTK) Operatív Programok (OP-k) Gazdasági Versenyképesség OP (GVOP – GKM) Humánerőforrás-fejlesztés OP (HEF OP – FMM) Környezetvédelem és Infrastruktúra OP (KIOP – GKM) Agrár- és Vidékfejlesztés OP (AVOP – FVM) Regionális OP (ROP – MeH Nemzeti Területfejl. Hiv.) Programkiegészítő dokumentumok (PC-k)

24 Programozási időszak 2007-2013

25 Lényeges új vonások EU költségvetés a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,14 %-a A kohéziós politikára fordított összeg először meghaladja az agrárkiadásokat Új és legdinamikusabb elemként megjelenik a fejlett térségeket is támogató alap, a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” (növekedési alap)

26 A célok újrafogalmazása
Korábbinál korlátozottabb számú prioritás: Elsősorban a Lisszabon-Göteburg célokhoz kapcsolódva három prioritás: Innováció és tudás-alapú gazdaság (foglalkoztatás, képzés, szoc. integráció) Környezetvédelem és kockázatmegelőzés Az általános érdekű szolgáltatások hozzáférésének javítása

27

28 Földrajzi jogosultság, jogosultság meghatározásának kritériumai 1.
Konvergencia NUTS2 régiók, amelyek vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je az utolsó három évben<közösségi átlag 75%-a „Statisztikai hatás” által érintett régiók (phasing-out), amelyek jogosultsága kizárólag az EU átlag csökkenése miatt szűnne meg. Tagállamok, amelyek vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GNI-ja az utolsó három évben<közösségi átlag 90%-a (Kohéziós Alap) Legtávolabbi területek (szigetek)

29 Földrajzi jogosultság, jogosultság meghatározásának kritériumai 2.
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Természetes gazdasági fejlődés útján (a korábbi EU átlag 75 százalékát is meghaladva) a Konvergencia célk.-ből kieső NUTS2 régiók (phasing-in→átmeneti tám. Pl. Középmagyarországi Régió.) Azok a NUTS1 és NUTS2 régiók, amelyek nem teljesítik a Konvergencia célkitűzés jogosultsági kritériumait és nem esnek a statisztikai hatás alá (tehát elvileg az összes többi régió)

30 Földrajzi jogosultság, jogosultság meghatározásának kritériumai 3.
Európai területi együttműködés Határmenti együttműködés: NUTS3 régiók Transznacionális: transznacionális körzetek (pl.CADSES) Interregionális együttműködés: Unió egész területe

31 Források felosztása a célkitűzések között
Összes kohéziós forrás: 336,1 mrd euro (2004-es árakon), ebből: Konvergencia cél: 78,5% Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: 17,2% Európai területi együttműködés: 3,9%