Kora középkor V.-X.század között.

Az előadások a következő témára: "Kora középkor V.-X.század között."— Előadás másolata:

1 Kora középkor V.-X.század között

2 Új királyságok a nyugatrómai Birodalom romjain
Frank Birodalom Felosztása

3 Gótok Itáliában a keleti gótok alapítottak királyságot.(V.század végén) Uralkodójuknak Nagy Theodoriknak fényes udvartartása volt Ravennában. Jórészt megtartotta a római közigazgatást,római szakemberekkel vette magát körül,s újjáépítette a vízvezetéket,fürdőket

4 Gótok és Longobárdok A gótok arianus keresztények voltak, így eretneknek számítottak. Nem számíthattak az erős Itáiai egyházra. Nem tudtak ellenállni a szintén germán longobárdok támadásának (VI.század közepe) Az Észak-Itáliában kialakuló és dél felé terjeszkedő longobárd királyság keményebben elnyomta az őslakosságot , mint korábban a gótok.

5 Frank törzsek A germán eredetű Frank törzsek az V.század elején nagy tömegben keltek át a Rajnán,s megszállták Gallia északi vidékeit. A népesség zöme szabad franciákból állt,akik állataik és földjeik gondozása mellett katonáskodtak. A zsákmány elosztása révén a hódítás a társadalmi különbségek növekedést eredményezte.

6 Frank Birodalom kialakulása első uralkodó
» Klodvig: az első jelentős uralkodó felveszi a katolikus kereszténységet dinasztiát alapított: Meroving uralkodóház a király a földeket kötelezettség nélkül ajándékozza (beneficium) → fokozatosan elveszíti a hatalmát

7 Karoling dinasztia A legtöbb földet birtokló előkelő a legerősebb: ő kapja meg a majordomus (udvarnagy) tisztségét → a király helyett ő harcol a csapatokkal Martell Károly a legerősebb, aki 732-ben Poitiers-nál legyőzi a támadó arabokat fia, Kis Pippin 751-ben a pápa segítségével lemondatta a Meroving uralkodót, s magát tette királlyá ban hálából létrehozták a pápai államot

8 Nagy Károly hódításai I.
Kis Pippin fia , Nagy Károly ( )a frank lovasságra támaszkodva terjeszkedni kezdett Fő törekvése a Rajnától keletre elő germán törzsek,a szászok és a bajorok meghódítása volt.

9 Nagy Károly hódításai II.
Nagy Károly Birodalma

10 Nagy Károly hódításai III.
A pápa megsegítésére hadjáratokat vezetett Itáliába a longobárdok ellen, s felszámolta a királyságukat. A betörő arabok ellen harcolva átkelt a Pireneusokon ,s meghódította a félsziget északi részét. 800-ban császárrá koronáztatta magát a pápával (Károly=Karl→király szavunk) A Római Birodalom örökségén ismét két császár osztozott.

11 Nagy Károly Birodalmának államszervezete

12 Frank Birodalom államszervezete
Központ: Aachen Felosztotta a területet grófságokra, határgrófságokra: élükön a grófok (comes) állnak Őket ellenőrzi a titkos küldöttek: missusok Karoling reneszánsz Alkuin vezetésével egységesítette az írást (karoling minuscula) Elrendelte az ügyek írásos intézését (kancellária) Írásos rendeletekkel egységesen irányította a birodalmat

13 Frank Birodalom felbomlása
Nyugati frank királyság → Franciaország Kopasz Károly Középső területek →Itália, Burgundia, Lotharingia Lothar Keleti frank → Németország

14 A pápaság és a nyugat államai A pápaság felemelkedése
A kereszténység állam vallásá válását követően az egyház felett a római császárok hatalma érvényesült. Emiatt az egyházi hiearchiának nem volt egyetlen feje.Több egyházi központ alakult ki,melyek püspökeit megkülönböztetésül patriarcháknak nevezték.

15 A pápaság felemelkedése II.
A Római Birodalom kettéválásakor keleten a helyzet változatlan maradt. Konsatntinápolyban a császárok egyház feletti fennhatósága töretlenül érvényesült. Nyugaton azonban a birodalom szétesésével megszűnt a világi hatalom egyházra gyakorolt befolyása .A nyugati egyházi hiearchia lassan a keleti császárságtól is függetlenítette magát.

16 A pápaság felemelkedése III.
Róma püspökeit egyre gyakrabban pápának nevezték.

17 Pápai Állam létrejötte
Jelentősen megerősödött a pápaság amikor 751-ben királyi hatalmának szentesítéséért Kis Pippin megvédte Rómát a longobárdokkal szemben. Az új Frank király Róma és Ravenna vidékét a pápaságnak adományozta. Ezzel létrejött a Pápai Állam 756.ban.

18 Pápai Állam létrejötte II.

19 Az egyházszakadás I. A kora középkorban fokozatosan eltávolodott egymástól a nyugati és keleti kereszténység. A pápák megerősödése tovább élezte az ellentétet Konstantinápollyal. 1054-ben a pápa és a Konstantinápolyi patriarcha kölcsönösen kiközösítették egymást és híveiket az egyházból.

20 Eltérések a római katolikus és az ortodox egyház között
RÓMAI KATOLIKUS (Nyugat) ORTODOX (Kelet) Latin nyelvű Görög nyelvű Római pápa az irányítója Róma és Bizánc püspökei =-ek A pápa egyedül irányítja Egyetemes zsinat irányítja A pápa első a püspökök között A pátriárka a legnagyobb rangú Van tisztítótűz (Purgatrium) Nincs purgatórium Cölibátus (papi nőtlenség) van Püspökök-szerzetesek nőtlenek Kovásztalan kenyérrel áldoznak Kovászos kenyérrel áldoznak Gergely-naptár Julianus-naptár Az oltár nincs elválasztva Ikonosztáz választja el a híveket Fő-és mellékoltárok, képek stb Csak 1oltár-ikonok-nincs szobor

21 A nyugati és a keleti keresztény egyház szervezete

22 Szerzetesek I. A magányos remeteként,önnmegtartóztatásban élő keresztények elsőként Egyiptomban hoztak létre szerzetesi közösséget. Az ehhez hasonló közösségek száma keleten és nyugaton is gyorsan nőtt. Elkülönülten kolostorokoban laktak szigorú belső előírások (regulák) szabályozták életüket. A Krisztus által ajánlott szerénység,erkölcsi tisztaság és engedelmesség megtartásával akartak közelebb jutni Istenhez.

23 Szerzetesrendekbeli különbségek
Nyugati típusú Keleti típusú közösségben élnek magányosan dolgoznak is elvonulnak a világ elől a) könyveket másolnak Bibliát tanulmányozzák b) földet művelnek c)betegeket gondoznak, gyógyítanak d) tanítanak e) térítik a pogányokat 1. szerzetesrend: Benedek-rend -alapítója: Nursiai Szent Benedek -mottó: „Imádkozzál és dolgozzál!” -elfogadták a pápa vezető szerepét -első kolostor: Monte Cassino -gyorsan terjeszkedtek Európában

24 Német-Római Birodalom létrejötte
A verduni szerződést követően a frank utódállamok részekre estek szét. E zavaros helyzetben támadások sorozata érte a nyugati keresztény világot: a normandok , az arabok és a magyarok betörései. A külső támadások határásra a részeire esett keleti frank állam újjászületett. I Madarász Henrik megállította a magyarokat Merseburgnál 933-ban. Fia Nagy Ottó már döntő csapást mért eleinkre Ausbirgnál (955). Megerősítette hatalmát és 962-ben Rómában császárrá koronáztatta magát.Létrejött a Német-Római Birodalom,mely hosszú időre Európa legerősebb hatalmává vált.

25 Fellendülés kezdete Nyugaton I.
Problémák: -Minden napossá váltak az éhínségek és a belső háborúskodás. -Elpusztultak a városok ,visszaszorul az áru- termelés. -A földeket talajváltó rendszerben vagyis kimerülésig művelték, ezzel a módszerrel azonban csak alacsony hozamot tudtak el- érni ,ami kevés ember eltartását biztosította.

26 Fellendülés kezdete Nyugaton II.
Megoldások: A VIII. századtól kezdődően Nyugat –Európában a jobb életfeltételek keresése,a nomádoktól átvett technikai újítások és a kolostorokban kibontakozó gazdálkodás nyomán a termelési módszerek és a munkaeszközök fejlődni kezdtek.

27 Kétnyomásos gazdálkodás
A kialakuló kétnyomásos gazdálkodás keretében a termőföld felét bevetették. A másik felét pihentették,ugarnak hagyták, ahol az állatállomány legelhetett,és trágyájával megújította a föld termőerejét.

28 Háromnyomásos gazdálkodás
A háromnyomásos gazdálkodás elterjedésé- vel tovább csökkent az ugar,hiszen már csak a termőföld egyharmadát alkotta. Ez az eljá- rás a termőföldet 3 részre osztotta -1rész: ugar -1rész: tavaszi gabona -1rész: őszi gabona

29 Új eszközök I. A föld ilyen arányú folyamatos kihasználá-
sa azonban a régi eszközökkel nem volt le- hetséges. Döntő változást hozott a csoroszlyás,kor- mánylemezes, nehéz fordítóeke alkalmazás.

30 Új eszközök II. Borona: -Előrelépést jelentett a borona megjelenése,mely a szántás után a föld lazítása nyomán növelte a termést.

31 Új eszközök III. A nehéz eke csak a fogatolás új módjával,
a szügyhámmal együtt terjedhetett el.A no- mádoktól átvett újítás révén a hámot az álla- tok nyakáról a szügyére helyezték,s így az igaerő jelentősen megnőtt.

32 Új eszközök hatásai A mezőgazdaság fejlődése a IX-X. századra az életkörülmények javulásához népességszám növekedéséhez és a helyi kereskedelem újbóli megjelenéséhez vezetett A távolsági kereskedelem a kora közép- korban is fenntmaradt.

33 Jobbágyság kialakulása
A vezető réteg,a földek tulajdonosainak csoportja századok alatt alakult ki. E folyamattal párhuzamosan alakult ki a földet megművelők rétege,a jobbágyság. Három társadalmi csoport összeolvadásá- val jött létre: -korábbi rabszolgák -colonusok -szabad germán parasztok

34 Jobbágyság A jobbágy csak birtokosa,használója volt a földjének.
Ám a telkét szabadon örökíthette,eladhatta. Emiatt földje (a jobbágytelek) nagyságá- nak arányában tartozott szolgáltatásokkal a föld tulajdonosának. Ez lehetett munkajára- dék,robot,a földesúri kézben maradt földek megművelése,szállítás,építkezés stb. Lehetett még terményjáradék(a jobbágytelek termésének egy részének átadása) ami később pénzjáradékká változott.

35 Jobbágyság kialakulása és szolgáltatásai

36 Új világi vezető réteg A kora középkorban a hatalom alapját a földbirtok képezte. A létrejövő államokban az új uralkodó réteg a régi római nagybirtokosokból és az elfoglalt földekből nagyobb részt kihasító germán törzsfőkből,illetve azok fegyveres kíséretének tagjaiból alakult ki

37 Új világi vezető réteg II.
Az újdonsült királyok csak úgy tudtak kormányozni ha újonnan szerzett földjeiket híveinek adományozták. Mivel az önellátás szintjén a gazdagok kevés felesleget termeltek. Ezért az uralkodók pénzjövedelme csekély volt,abból fizetett hadsereget vagy hivatal- szervezetet nem lehetett fenntartani.

38 Hűbérbirtok A különböző szolgálatok teljesítéséért adományozott föld a hűbérbirtok. A hűbérbirtok kezdetben a megadomá- nyozott halálával,vagy akkor ha nem teljesí- tette a kötelességét,visszakerült az adomá- nyozóhoz.(benefícium) Később örökölhetővé,sőt továbbadhatóvá vált.(feudum)

39 Hűbéri lánc I. A király nagyhűbéresei,hogy fegyveres kísérettel rendelkezzenek , maguk is adományoztak kisebb birtokokat. Így a királytól a kishűbéresekig egy sajátos fölé rendelségi viszony (hiearchikus rend),a Hűbéri lánc. A Karonling korra általánossá vált a hűbéri eskü . Ebben az adományozó hűbérúr(senior) és a megadományozott hűbéres (vazallus) kölcsö- nösen fogadalmat tettek az esküre és a kötelességük teljesítésére. Az állam is a hűbéri láncon keresztül működött.

40 Hűbéri lánc II.

41 Uradalom Uradalom-Középkori Nagybirtok Birtok központ: Udvarház
-Udvarház: gazdasági épületek (raktárak,csűr, malom,)

42 Uradalom részei: Majorság(földesúrföldje,jobbágy műveli robotban)
Jobbágytelek részei: - felsőtelek (falusi ház+kert) -külső telek (szántó,kaszáló rét) közösen használható telkek: -osztatlan erdők,legelők vizek

43 Közel-Kelet gazdasága
Míg Nyugat-Európában visszaesett a gazdaság,addig a Kelet Római Birodalom és a Közel-Kelet megőrizte az ókori fejlettségi szintet. Így a 6-10 század között ismét e térség a világ gazdasági művészeti és tudományos kpja.

44 Kelet-Római Birodalom
Justinianus császár ( ): -hatékonyabbá tette a központi hi- vatalokat és növelte az állami be- vételeket. -erős zsoldoshadseregre támasz- kodva megkísérelte az egységes Római-Birodalom feltámasztását -hadjáratai aláásták a keleti birodalom e- rejét.

45 Justinianus császár Justinianus volt az utolsó latin nyelven kor-
mányzó császár.Halála után a birodalomban a görög vált hivatalos nyelvvé. A tehetséges császár elkészítette a római jog gyűjteményes összefoglalását.

46 Kelet Római Birodalom Az egymás elleni harcban kimerülő két közel-keleti nagyhatalmat a 7.században új vallás ,az iszlám által egységbe fogadott arabok támadása rázta meg. Bizánc nagy veszteségek árán túlélte az arabok rohamát.és 740-ben megállították az arab előretörést. Az évezred végére a birodalom megerősödött.

47 Kelet Római Birodalomból Bizánci Birodalom
Egy új tehetséges uralkodó család (Makedón Dinasztia) ismét meghódította a Balkán-félszigetet Jelentős belső átalakulás történt,melynek lényege a középkorra jellemző birtokszer- kezet és földhasznosítás térhódítása. A folyamatot névváltozás is jelzi: Kelet-Római Birodalomból Bizánci Biroda- lom lett.

48 Szlávok Nyugati szlávok Keleti szlávok Déli szlávok
A VI.században megindult a törzsi szervezetben élő szlávok szétrajzása. E mozgások eredményeképpen a szláv törzsek fejlődése szétvált,s három csoportjuk alakult ki: Nyugati szlávok Keleti szlávok Déli szlávok

49 Nyugati szlávok Morvák-nyugati keresztény egyház
Csehek-nyugati kereszténység Lengyelek-nyugati kereszténység

50 Déli szlávok Bolgárok - Keleti keresztény egyház
Horvátok-nyugati keresztény egyház Szerbek-keleti keresztény egyház

51 Keleti szlávok Normannok-keleti egyház

52 Az iszlám kialakulás Az iszlámot az egyistenhívő zsidó és keresztény, valamint a pogány arab hitvilágból alakította ki Mohamed. Az iszlám gondolatvilága szent könyvében a Koránban került kifejtésre A Korán alapján a hívőknek 5 alapvető parancsot kell betartani.

53 Az 5 parancs: -Allahban , az egyetlen istenben, s prófétájában, Mohamedben való hit - Mekka, szent város irányában végzett napi ötszöri ima. Kötelező alamizsna osztás szegényeknek A Ramadam havi böjt betartása, mikor napkeltétől napnyugtáig tilos enni és inni -Minden igazhitű életében legalább egyszer zarándokoljon el a szent városba, Mekkába.

54 Iszlám vallás A moszlim ember és istene közel állt egymáshoz, de nem alakult ki bonyolult hittan, se erős hierarchiájú egyház. Az iszlám egyesítette az arab törzsek erejét, s lehetővé vált, hogy a Közel-keleten kialakult hatalmi űrt az arabok töltsék ki. Kalifa állt az arab állam élén a korlátlan hatalmú, aki a szolgálati birtokokkal rendelkező katonai arisztokráciára támaszkodott. Az iszlám magába olvasztva a Közel-Kelet kultúráját, az antik műveltség egyik közvetítőjévé vált

55 Az arab kultúra Az iszlám türelmes volt más kultúrákkal szemben.
Főképp természettudományból értek el sikereket.: -csillagászat -kémia Fontos volt még a :-matematika -orvostudomány -filozófia és földrajz

56 Köszönjük a figyelmet ! Terjéki Réka & Szöllősi Patrícia