GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉIG.

Az előadások a következő témára: "GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉIG."— Előadás másolata:

1 GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉIG

2 1. Népesedés Népességmegduplázódás időszaka rövidül (pl. a 17. sz. szintjén 0,3 % növekedés  250 év, 1950  40 év, 1970  30 év, az ezredfordulóra lassul. Okok: Orvostudomány, egészségügy fejl. (betegségek, csecsemőhalálozás, stb.) Az éhezés időszakos visszaszorulása (zöld forradalom) Az előzőek miatt a produktív életkor jelentős meghosszabbodása Mi a Föld eltartó-képességének határa? Vester (1982): igazságos elosztás, korlátlan ideig fenntart-ható mg-i termelés, napi 65 g fehérje, 2000 kalória, + átlag 1970-es amerikai állampolgár igénye esetén kb. 2 md fő.

3 Népességnövekedés csökkentési kísérletei:
Kína: adminisztratív intézkedésekkel látványos eredmény, egy gyerekes családmodell India: sterilizálási program nem sok eredménnyel Japán: az „első japán csoda”, életszínvonal növekedésre tudati változás Indonézia: két gyermekes modell Ellenpélda: Malaysia Az igazi probléma nem a népességnövekedés, hanem annak ellátása élelemmel. (Túlnépesedés miatti élettér problémák: ld. rák, kígyók szigete, stb.)

4 A születéskor várható életkor
A Föld népességének változása 1800 óta (milliárd fő) A születéskor várható életkor a világ térségeiben

5 Kína és India népességváltozása 1950-2000

6 A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó termőterület (2)
2. Megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Termőföld: Extenzív, de korlátos területnyerés (erdőirtás, szűzföldek, öntözés, egyéb) Fő következmény: látványos erózió, de a legfejlettebb országokban is termékenység csökkenés (bad land probléma, szűzföldek feladása, elszikesedés, elmocsarasodás, egyéb gondok) Urbanizáció miatti termőföld elvesztés (pl. Kína problémája) Összegzett hatás: az egy főre jutó termőterület csökkenése. Kérdés meddig növelhetők a terméshozamok. A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó termőterület (2) változása a Földön ( )

7 Édesvíz: Csak részben megújuló Szennyezéssel veszélyeztetett készletek A második „szűk keresztmetszet”, már látszanak a korlátok. Világtenger: Szennyezési problémák Korlátozott élelemszerző terület.

8 A világ és ezen belül az OPEC kőolajtermelése 1960-2001
3. Nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népességnövekedés, technika fejlődése, rabló gazdálkodás. A világ és ezen belül az OPEC kőolajtermelése Újrahasznosítás, helyettesíthetőség, technológiai fejlődés szerepe Környezeti probléma a kitermelés globalizációja. Az autarchia helyett az árak szerepe, ami pedig a gazdasági fejlettségtől is függ.

9 4. Környezetszennyezés regionális lépték országhatároktól független szennyezések „kisebb” ökológiai katasztrófák Az emberiség alapkérdése: a problémákhoz való adaptáció (tanulás és cselekvés), vagy összeomlások sorozata.

10 Új vagy új megközelítésű világproblémák
Woldwatch Institut (1975) ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1983) /G. H. Bruntland/ - Közös jövőnk program

11 1. Népesség növekedés, városi növekedés
a/ A világ demográfiai megosztottsága: Gyors népesség növekedésű országok (kb. 2,6 md fő növ ütem 2,2 % felett) Lassú nép. növ. átlagosan 0.8 % (2,3 md fő) Élelmezési problémák, termőföld hiány Korábban önellátó országok importőrök. Tömeges népvándorlások. Környezeti károk Következmény: népességcsapda.

12 Az egy nőre jutó gyermekszám alakulása és a gazdasági fejlettség
A Föld lakosságának megoszlása a gazdasági fejlettség függvényében ( ), és a várható trend Az egy nőre jutó gyermekszám alakulása és a gazdasági fejlettség A gabona export-import alakulása és a gazdasági fejlettség

13 Környezeti problémák. (Vízhiány, szennyvíz, hulladékügy, lakás hiány)
b/ Városi növekedés Óriási növekedés a fejlődő országokban (1920: 100 mill., 1985: 1 md., 2000: 2 md.) Környezeti problémák. (Vízhiány, szennyvíz, hulladékügy, lakás hiány) A nagyvárosok túlfogyasztása. A városi népesség aránya a Földön és a kontinenseken ( )

14 A világvárosi növekedés a Földön: a legnépesebb,
a 10. illetve a 30. legnépesebb város lakosságszáma A fővárosok gazdasági fejlettsége és a légszennyezettség kapcsolata 1970 és 1990 között A levegő ólomtartalmának változása Londonban ( )

15 Az AIDS demográfiai következménye: Botswana korfája 2000-ben,
c/ AIDS probléma (1980-as évek elején kezdődik, 2001: 37 millió fertőzött) Az AIDS-fertőzöttség a világban 2002 végéig Az AIDS demográfiai következménye: Botswana korfája 2000-ben, és ami 2025-re várható

16 Olcsó hitelek drága „leve”. Nettó erőforrás transzfer problémája.
2. Adóság válság: Olcsó hitelek drága „leve”. Nettó erőforrás transzfer problémája. Környezeti következmények. A nettó erőforrás-transzfer a tőkeimportáló fejlődő országokba (milliárd $)

17 „Az öt részre szakadó világ”
Jelmagyarázat: I. világ: 1: fejlett ipari országok, 2: fejlődés útján levő országok (GDP 2000 $ alatt); II. (tervgazdaságot folytató) világ: 3: iparosodó országok, 4: fejlődésben levő országok (GDP 1000 $ alatt); III. világ (GDP jellemzően 500 $ alatt): 5: nyersanyagokban gazdag országok kedvező gazdasági szerkezettel, 6: nyersanyagokkal rendelkező országok, kedvezőtlenebb struktúrával; IV. világ: 7: „fejlődő országok” eséllyel a felzárkózásra, 8: jelentős külső gazdasági segítséggel felzárkóztatható „fejlődő országok” (GDP jellemzően 200 $ alatt); V. világ (GDP jellemzően 100 $ alatt): 9: katasztrofális gazdasági helyzetben levő országok

18 3. Környezeti problémák regisztrált felismerése:
Üvegházhatás Ózon Savas esők Sivatagosodás Atom (Csernobil)

19 4. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai

20 A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje
5. Összefonódó válságok Természeti katasztrófák fokozódó károkozásai: Pl. szárazság: 1960-as évek 18,5 millió, ‘70-es 24,4 millió, ‘80-as csak Afrikában 35 millió fő. Árvizek, vulkáni katasztrófák, földrengések. A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje

21  Igazi gond a szegénység Miközben Termelési kényszer:
fogyasztási kényszer (több száj, fogyasztói társadalom: pazarló fogyasztás, bóvlik, egyszer használatos eszközök, eldobható csomagolás, anyag és energia igényes termékek, presztízs fogyasztás) növekedési kényszer technológiai kötöttség

22 Harmonikus fejlődés, mint új környezeti ideológia
Előzmény: 1972. ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogramok. „Csak egy Földünk van” Új alternatíva kellett a „O” gazdasági növekedés „perspektívája” helyett.  Az ENSZ Környezet és fejlődés világbizottság: Bruntland jelentés. Korlátozások és szükségletek kielégítése

23 A fenntartható fejlődés alapelvei:
A Föld életképességének megőrzése A népességeltartó-képesség meghatározott kereten belül tartása A nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása, Az életminőség javítása, A környezethez való felelősségteljes hozzáállás Globális szövetség kialakítása. Nemzeti kereten belül is fejlődési lehetőség biztosítása. Globális feladatok: Közös javak kezelése Óceánok Világűr Antarktisz Béke és biztonság (1988-ban 25 ezer stratégiai és 35 ezer rövid hatósugarú rakéta) Tudományos együttműködések fontossága Jogi szabályozottság felvetése A fenntartható fejlődés kérdőjelei: mit kell fenntartani? Szükséglet vagy környezeti állapot.

24 1992. Rioi konferencia Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről (27 elv) Keretegyezmény az éghajlatváltozásról Egyezmény a biológiai sokféleségről Nyilatkozat az erdőkről Feladatok a 21. századra (fontos újdonság a GEF)

25 2002 Johannesburgi Konferencia
Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről (32 ponttal), Végrehajtási terv (153 pont). (2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akinek nem jut egészséges ivóvíz, illetve nap 1 $ alatti jövedelemből élnek)