MEBIR OMKTK. Kft Kapás Zsolt

MEBIR OMKTK. Kft Kapás Zsolt E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu
2006. December Kapás Zsolt

„A hibák oka a jobb nem ismerése” Démokritosz
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerének alapgondolata „A hibák oka a jobb nem ismerése” Démokritosz

Az Európai Közösség és a környezeti problémák
„A gazdasági fejlődés nem önmagáért való cél, …az élet minőségének, valamint az életszínvonalnak a javulását kell eredményeznie.”

Irányítási rendszerek megszületésének gazdasági alapjai
pénz Profit idő Lecsökkent az idő, megnőtt a befektetés mértéke és nőtt az elérhető profit nagysága Nincs idő a hibázásra, elsőre kell a célpiac igényét felismerni és hatékonyan kielégíteni Befektetés

Miért van rá szükség? Sok esetben nem lehet minden legyártott egységet ellenőrizni. Prototípus vizsgálat (a legyártott termék megegyezik-e a jóváhagyott prototípussal) Mintavételes ellenőrzés (reprezentatív minta) Megengedett hibás darabszint Vannak termékek, amelynél nem lehet belenyugodni abba, hogy egyes példányok esetleg nem elégítik ki az előírt követelményeket (repülés, űrhajózás, egészségügy, stb.) Óriási darabszám

Megoldás Nem a termék végellenőrzésén keresztül győződik meg a megfelelőségről, hanem gyártásközi ellenőrzések sorozatán keresztül biztosítja a hibák felfedését. Felfedett hiba – Stop! Hiba ok könnyen azonosítható. Csak abban a fázisban keletkezhetett, amelyikben felfedték! Belső szolgáltató és vevő!

Szabályozás Alapgondolat: Át kell térni a termék ellenőrzésétől a gyártási folyamat ellenőrzésére. A gyártásközi ellenőrzés során tapasztalt hibák elemzése és az eredmény visszacsatolása a hibaforráshoz egy szabályozási kört képvisel. A körök átgondolt, célszerűen kialakított összekapcsolása szabályozási rendszert alkot. A termék minősége érdekében létrehozott rendszer minőségszabályozási rendszer.

Teljes körű minőségszabályozás
Ha a rendszer a szűkebb értelemben vett gyártási technológián kívül felölel kapcsolódó műveleteket is (raktározás, képzés, stb.), továbbá a gyártást megelőző és követő műveleteket is (beszerzés, szerződéskötés illetve értékesítés, vevőszolgálat,stb.) akkor teljes körű minőségszabályozásról beszélünk.

Minőségbiztosítás Fontosak azok az intézkedések, amelyeket annak érdekében kel megtenni, hogy bizonyítsuk, hogy a rendszer valóban a kitűzött céloknak megfelelően működik. Ezt igényli a vezetőség, a vevő, a hatóság… A szabályozási rendszer egyes lépéseit dokumentálni kell. A dokumentált minőségszabályozási rendszert minőségbiztosítási rendszernek nevezik.

-biztosítás, -irányítás, -ügy
Az irodalomban divatos „menedzsment” szó. Quality managament – szabványok minőségirányításnak fordítottak le. Miután ez az új kifejezés sem mond többet, mint az előzőek, viszont használatok ötletszerűen váltakozott, megjelent az előzőekkel teljesen egyenértékű „semleges” forma, a minőségügyi rendszer. (quality system)

Deming 14 pontja Célok állandósága
A változásokat a vezetőség irányítja, ő a felelős értük Állítsuk elő a minőséget, ne ellenőrizzük Beszállítókhoz való ragaszkodás A rendszer állandó fejlesztése Munkahelyi képzés megszervezése A vezetői felügyelet legyen pozitív Vállalati légkör felszabadítása A különböző vállalati területek csapatmunkája Feleslegesek a szlogenek, ha nem segítik elő a probléma megoldást Kvóták, előírások helyett vezetői irányítás Büszkeség kialakítása a dolgozókban a munkájuk iránt Hatékony oktatási és motivációs program A siker legyen mindenki célja!

A minőségirányítás célja
Az értékesítés növelése ( a piaci pozíciók megerősítése, a vevői megelégedettség növelése, régi vevők megtartása, új vevők megszerzése, hiszen a fogyasztók számára biztonságot és jobb minőséget kínál.) Költségmegtakarítás (termelékenység növelése, a „rossz minőség költségeinek” csökkentése) Garvin

Minőségfejlesztés A szervezeten belüli műveletek folyamatos fejlesztése az egész folyamat hatékonyságának és a vevők megelégedettségének növelése érdekében. Minőségirányítás = Minőségfejlesztés + Minőségbiztosítás

Minőségbiztosítás Legfőbb célja a vevő bizalmának megteremtése és fenntartása Eszköztára ennek megfelelően a „tökéletes” repredukció, repredukciós képesség irányába hat, azaz általa válik képessé a szállító az egyenletes minőség nyújtására.

Célkijelölés A célkijelölés a minőségköltségek szempontjából a piac számára fontos minőségszint, és az eléréséhez rendelhető erőforrások megtervezését jelenti Szükségesek a megfelelő elemző módszerek, a stratégiai és operatív tervek.

Munkahelyi egészség és biztonság
„Ahhoz, hogy valamit jól csináljunk meg, nem szükséges több idő, mint ahhoz, hogy azt rosszul csináljuk meg.” / Johann Jakob Sulzer 8-/

Vezetési tevékenységek, folyamatok
Elemzés Tervezés Vezetés Költségtervezési mód Adatgyűjtési mód Beavatkozási szabályok Külső környezet Vállalat Szervezet Erőforrások Eljárások Vállalat politika, Célok Eredmény Belső környezet Ellenőrzés Szervezés

Total Quality Management (TQM)
Mi következhet a minőségbiztosítás után? A válaszhoz szükséges, hogy a szervezet kiterjessze a minőség fogalmát. A minőség magába foglalja mindazt az utat, amellyel egy szervezet kielégíti nemcsak a vevői igényeit nyereséges működés mellett, hanem dolgozóinak és közvetlen illetve közvetett társadalmi környezetének igényeit is.

Munkahelyi egészség és biztonság
„Hogyan lehetünk jobbak holnap, mint ma?”

Munkahelyi egészség és biztonság minősége
„Minőségről akkor beszélhetünk, ha pontosan azt kapjuk, amit vártunk” / Deming /

Önértékelés Az üzleti életben egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az önértékelésnek, mely a stratégia és az üzleti terv meghatározásának leghatékonyabb eszköze, valamint a „pre-TQM” –nek, a TQM felé fordulásnak legalapvetőbb módszere.

Egy önértékelési modell (Európai Minőségügyi díj)
Alkalmazottak elégedettsége 90 pont (9%) Alkalmazottak irányítása 90 pont (9%) Minőségügyi rendszer és a folyamatok 140 pont 14% Üzleti eredmények 150 pont 15% Vezetés 100 pont 10% Stratégia és tervezés 80 pont (8%) Vevők elégedettsége 200 pont (20%) Erőforrások 90 pont 9% Társadalmi hatás 60 pont (6%) Adottságok Eredmények

Önértékelés legfontosabb lépései
Az elkötelezettség kifejlesztése Az önértékelési ciklus megtervezése A modell és a jelentéskészítési rendszer létrehozása A tervek ismertetése A személyzet képzése Az önértékelés végrehajtása Tevékenységterv elkészítése A tevékenységtervben megfogalmazott feladatok megvalósítása A fejlődés felülvizsgálata

PDCA ciklus (Plan-Do-Check-Act)
Intézkedni Folyamatot dokumentálni, szabványosítani Eredményeket ellenőrizni Szükséges további javításokat értékelni Tervezni Folyamatok javítási lehető- ségeit felismerni Célokat kitűzni Folyamatokat megvizsgálni, el- térések lehetséges okait felderíteni A célok elérési módját meghatározni Ellenőrizni Adatokat elemezni Jelenlegi és tervezett eredményeket összehasonlítani Javított folyamatokat elbírálni Végrehajtani Kiképzés és begyakorlás Javító módszerek választása Adatokat gyűjteni

Alapkérdések, melyek válaszra várnak
Hová akarok eljutni én? Merre tart a környezet? Hol vagyok? Kinek? Mikor? Mit? Miért vagyok?

A munkáltató egészség-magatartását befolyásoló tényezők
Piaci pozíciók Stratégia Távlati jövőkép Középtávú jövőkép Rövidtávú jövőkép Túlélés Kényszervállalkozás Szervezeti kultúra Ismerethiány

Alapgondolat

McKinsey-féle 7S modell
Stratégia Rendszerek Szervezet Közös érdek Munkatársak Stílus Készségek

Gazdasági társaság, mint a környezet integráns része
Versenytársak Vevők Működési területünk Társadalom Technológiai fejlődés Gazdasági helyzet Politika Gazdasági egység

Út a minőségi működésig
Egyetértés Van Nincs N i n c s Káosz Kreatív káosz Rendszerek Bürokrácia Minőségi működés V a n

Változási képességek mérlegelése A célul kitűzött helyzet
Változási folyamat Jelenlegi helyzet Kapcsolatok építése Meghatározás Változási képességek mérlegelése Megoldás keresése A változás levezetése Megvalósítás A célul kitűzött helyzet

Az egészség hiánya, mint anyagi kár jelentkezési szintjei
GDP (elmaradt haszon) Társadalom biztosítás (költségek) Egzisztenciális egyéni szint (elmaradt bevételek) Vállalkozás ok (elmaradt haszon, büntetések, helyettesítés költségei, rossz hírnév veszély, stb.)

Alapvető kompetenciák
Az alkalmazott munkatársak képességei határozzák meg a cég a alapvető kompetenciáit. Ha a munka befejeződik, a kompetencia haza megy!

A munkavédelem fejlődési trendje
Munkaerő értéke Tudás Képesség, készség Egészség

Munkáltatót terhelő költségek fája

Az elmúlt időszak hazai eseményei
1993. Törvény a munkavédelemről A Munkavédelem Országos Programjának előkészítése Az Országgyűlés elfogadja a Munkavédelem Országos Programját 2003. MSZ szabvány megjelenése

Minden évben közel: 5500 ember hal meg munkahelyi balesetben 4.5 millió olyan baleset történik, amely 3 vagy annál több napos kiesést okoz 146 millió munkanap vész el

Sok vagy kevés a 146 millió munkanap? Egy ember élete során körülbelül órát tölt el a munkahelyén (ez munkanap) A 146 millió munkanap munkaórának felel meg. Ez ember életében ledolgozott óráinak száma. A Dunaferr Dunai Vasmű több mint 50 éves teljes történetéhez, építéséhez, termeléséhez, eredményeihez szükséges munkaidő megy veszendőbe évenként az EU-ban.

1993. Évi XCIII. törvény Mvt. 54. § (1) …a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a nem elkerülhető veszélyek értékelése a veszélyek elkerülése a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése az emberi tényező figyelembevétele…..

1993. Évi XCIII. törvény Mvt. 54. § (1)
g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kitér a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására…

Kockázatok Teljesítmény standardok Veszélyek azonosítása
Kockázat elemzés Kockázatkezelés Kezelési intézkedések megvalósítása, fenntartása

Kockázatértékelés A rendszer meghatározása, leírása
A tevékenységek osztályozása A veszélyek azonosítása A valószínűség becslése A következmények becslése A kockázat meghatározása A kockázat elfogadható? A rendszer módosítása nem igen A rendszer üzemeltethető A rendszer meghatározása, leírása Kockázatértékelés

Kockázati tényezők egy lehetséges csoportosítása
Állapothibák, eltérések Folyamathibák, eltérések Rendszerhibák, eltérések Munkahelyek Munkaeszközök Munka- és technológiai folyamatok Munkaműveletek Irányítás Szervezet

Kockázatok Egy lehetséges csoportosításuk Munkaeszközök használata
Munkavégzés és munkakörnyezet Fizikai és biológiai tényezők Veszélyes anyagok, környezet és klíma Emberi, szociális, pszichés és szervezési tényezők Nagy koncentráció Feladatok, munkafolyamatok összehangolatlansága, tisztázatlansága, áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ Emberi kapcsolatok, tényezők (kiszolgáltatottság, rosszindulat, passzív dohányzás, pszicho terror, stb.) Kockázatot jelentő csoportok, mint veszélyforrások (ügyfelek, alvállalkozók, stb.)

Kockázatok Ember Gép Környezet

Megterhelés és az igénybevétel
A munkakörnyezet különböző, általában jól definiálható és objektíven mérhető, a dolgozó szervezetével kapcsolatba kerülő expozíciós hatásainak komplexitása Igénybevétel A megterhelések következtében az érintett szervezetében kialakult, különböző jellegű, irányú, mértékű strukturális és/vagy fiziológiai változások összességét.

A munkavédelem szerkezete
„…a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.” (1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1.§) Munkabiztonság Munkaegészségügy „…a körülmények olyan állapota, amely kizárja a veszélyes és ártalmas termelési tényezők érvényesülését a munkavállalókra. Szervezési műszaki intézkedések, valamint eszközök rendszere, amelyek megakadályozzák a veszélyes és/vagy ártalmas tényezők hatását a munkavállalókra.” Munkahigiéne Foglalkozás-egészségügy „ A munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése” „A munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése révén a munkát végző személy egészségének megóvása” (1997.évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 53§.)

MSZ EN ISO 14001 (Környezetközpontú irányítási rendszerek) MSZ EN ISO 9001:2001 (Minőségirányítási rendszerek) OHSAS 18001 (Foglalkozási egészség- és biztonságügyi igazgatási rendszerek)

Rendszer követelmények
A vevő megelégedettsége A környezet megelégedettsége A munkatársak megelégedettsége

A hatékony munkavédelem
„Stratégiánk az együttműködés”

A multidiszciplinaritás lehetőségei és veszélyei

Munkahelyi egészségfejlesztés
Adópolitika, pozitív ösztönző rendszer Munkaadók Országos egészségpolitika Munkavállalók Prevenció (szűrések, tanácsadás, egészségfejlesztési társadalmi programok Munkabiztonsági szakemberek Munkaegészségügyi szakemberek Hatóságok Térségi egészségpolitika Minőségirányítási, környezetirányítási, Munkahelyi egészségvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek Egészségpénztárak Egészségügyi ellátórendszer

2. Milyennek kellene lennie a szituációnak?
A feladat 2. Milyennek kellene lennie a szituációnak? 3. Milyen fontos változásnak kell ahhoz történnie, hogy elérjük a kívánt jövőt? 1. Mi a jelenlegi helyzet?

Kezdetek A brit szabványalkotási folyamatban a BS 5750 minőség-menedzsment, és a BS 7750 környezet-menedzsment szabvánnyal azonos filozófiájú, azokhoz jól illeszkedő, kompatibilis munkavédelmi menedzsment rendszert fejlesztettek ki, és BS 8800 azonosítóval látták el. Ez a brit szabvány vált világszerte alapjává a munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási rendszerek fejlesztésének. A cél vele kapcsolatban az volt, hogy az ISO 9000-es minőségirányítási szabványcsaládot egészítse ki, teljesítse ki a munkahelyi egészségvédelem és munkabiztonság kérdéskörével. A szabványban kétféle megközelítéssel javasolja kezelni a munkahelyi egészségvédelem és biztonság problémakörét.

Az útmutató lehetőségei
Külső tényezők Belső tényezők A helyzet kezdeti és időszakos átvizsgálása Politika Szervezés Tervezés és bevezetés A teljesítés mérése Audit Folyamatos javítás A kiindulási állapot átvizsgálása Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politika Tervezés Bevezetés és működtetés Ellenőrző és helyesbítő tevékenység ISO 14001 Vezetőségi átvizsgálás HS(G)65

Alapvető célrendszer A célja az, hogy alkalmazásával
minimumra csökkentse a munkavállalók és mások veszélyét javítsa a vállalati teljesítést segítsen a vállalatnak abban, hogy a piacon a róluk kialakuló imázs tükrözze felelősségtudatukat

OHSAS 18001:1999; OHSAS 18002:2000 MSZ 28001:2003; MSZ 28002:2003
A BS 8800:1996 útmutató volt, tehát e szerint tanúsítani nem lehetett a működő rendszert. A szabvány szerinti tanúsítással kapcsolatos igény a gazdasági élet szereplői részéről viszont egyre inkább artikulálódott. Ennek az igénynek a következménye az „Occupational Health and Safety Assessment Series” (OHSAS), azaz az OHSAS 18001:1999, valamint az OHSAS 18002:2000 szabványok létrejötte.

Elixír? Tulajdonképpen milyen siker elixír ez a szabvány? Leírja nekem, hogy pontosan mit kell tennem? Kiolvashatom belőle azokat az értékeket, amelyeket a zaj, a megvilágítás, a rezgés, stb. vonatkozásában be kell tartanom? Megveszem a szabványt, és már készen is vagyok? Nem, nem, és nem! A szabvány nem helyettünk oldja meg a problémákat. A szabvány segít bennünket abban, hogy mi jól oldjuk meg a problémánkat. Használatával rendszert hozhatunk létre, amely működtetésével realitássá válik a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági erőfeszítések, teljesítmények nyomon követése, a befektetett energia megtérülésének számszerűsíthetősége, a folyamatos fejlesztési tevékenység kibontakoztatása, a fejlesztések eredményességének regisztrálása. Szemléletet, filozófiát ad ahhoz, hogy a munkavédelmet ne költségnek, szükséges „rossznak”, hanem hatékonyan megtérülő befektetésnek tekintsük.

Elixír? Rávezet arra, hogy
a területen konkrét célokat kell megfogalmaznunk, a célok elérést szolgáló szervezeti kompetenciákat hogyan biztosítsuk, javítsuk az egyén vonatkozó kompetenciáit, képesek legyünk a tervezést, a megvalósítást, az ellenőrzést, a javító-helyesbítő intézkedéseket felszabadult, kreatív légkörben elvégezni, az időben feltárt hiba az érték, hiszen felismerve, kijavítva még jobbak leszünk holnap, mint ma, bűn a feltárt hibákat elkenni, a „ne húzzuk magunkra a vizes lepedőt” népi bölcselettel felvértezve azokat elhallgatni, a változás nem a bizonytalanság „melegágya”, hanem a működésünk lételeme, a partnerség, az együttműködés, a szubszidiaritás nem valami „elszállt”, „ködös” alapelv, hanem a gyakorlatban megjelenő, a rendszer szempontjából meghatározó jelentőségű garanciális elem, az egészség, a biztonság tervezhető.

A szabvány alapvető szándéka
A szabvány alapvető szándéka az, hogy követelményeket fogalmazzon meg egy munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerrel szemben, melyek teljesítésével alkalmassá tegyen egy szervezetet arra, hogy ellenőrizze a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatait, és javítsa ez irányú teljesítményét.

Segítség a szervezeteknek
Ez a szabvány bármely olyan szervezet számára segítséget nyújt, aki munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszert kíván létrehozni annak érdekében, hogy kiküszöbölje, vagy minimalizálja a kockázatot az alkalmazottak és egyéb érdekelt felek vonatkozásában, akik ilyen kockázatoknak lehetnek kitéve tevékenységükkel, esetleg puszta jelenlétükkel kapcsolatban, egy munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszert kíván megvalósítani, fenntartani, és folyamatosan javítani, meghatározott munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási célkitűzéseivel való tartós egyezést, megfelelést kíván biztosítani, fenntartani, be kívánja mutatni ezt az azonosságot másoknak a vállalkozáson belül, illetve kívül egyaránt a munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszerével kapcsolatosan egy külső szervezet általi hitelesítését, illetve bejegyzését kéri, egy önértékelést végez, és egyezőségi nyilatkozatot készít a munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszerével kapcsolatban.

Fogalmak Baleset (accident)
Nem kívánatos esemény, mely halállal, egészségkárosodással, sérüléssel, kárral vagy egyéb veszteséggel jár. (Mvt[1]: Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.) [1] XCIII. Törvény a Munkavédelemről VIII. fejezet Értelmező rendelkezések 87.§.

Fogalmak Veszély (hazard)
Hiba vagy helyzet, amely kárt okozhat sérülés, megbetegedés, anyagi kár, illetve a munkahelyben bekövetkezett kár formájában, vagy ezek kombinációjából. (Mvt: Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.) (Mvt: Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

Fogalmak Eljárásos fejlesztés (continual improvement)
A MEB irányítási rendszer javításának eljárása, hogy az általános munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági teljesítmény javuljon, összhangban a szervezet MEB politikájával. Audit (Felülvizsgálat) Egy szisztematikus vizsgálat, annak meghatározására, hogy a tevékenységek és az azokkal összefüggő eredmények, megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek, illetve, hogy ezek az intézkedések hatékonyan kerültek-e bevezetésre és alkalmasak-e a szervezet politikájának és céljainak elérésére.

Fogalmak Veszélyazonosítás (hazard identification)
Egy eljárás annak felismerésére, hogy egy veszély létezik és meghatározzák, annak jellemzőit. (Mvt. 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; … f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni. (5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;

Fogalmak Esemény (incident)
Eset, mely balesethez vezetett, illetve potenciálisan balesethez vezethetett volna. Megjegyzés: Az esemény az, ahol egészségkárosodás, sérülés, kár vagy egyéb veszteség nem történik „majdnem balesetnek” (kvázi) is nevezik. Az esemény kifejezés magába foglalja a „majdnem baleseteket” is.

Fogalmak Eltérés (non-conformence)
Bármilyen eltérés a foglalkoztatást érintő szabványoktól, gyakorlatokról, műveletektől, szabályoktól, a MEB irányítási rendszerek előírásaitól stb. amely közvetlenül vagy közvetve sérüléshez, egészségkárosodáshoz, vagy tulajdonban keletkezett kárhoz, vagy a munkahelyben keletkezett kárhoz, vagy ezek kombinációjához vezethet.

Fogalmak Célok (objektives)
Szándék a MEB politika végrehajtásával kapcsolatban, amelyet a szervezet tűz ki maga elé. Megjegyzés: A célokat mennyiségileg kell kijelölni ott, ahol ez alkalmazható.

Fogalmak Munkahelyi egészségvédelem és biztonság (MEB) (occupational health and safety) Feltételek és tényezők, amelyek hatással vannak a munkavállalók, az időszakos munkavégzők, az alvállalkozó munkavállalóinak, látogatók és minden más a munkahelyen jelenlévő személy egészségére és biztonságára.

Fogalmak Munkahelyi egészségvédelem és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) (OH&S managament system) Az általános irányítási rendszer része, amely magába foglalja a szervezet üzleti tevékenységével kapcsolatos MEB kockázatok kezelését. Ez magába foglalja a szervezeti felépítést, a tervezési tevékenységet, a felelősséget, a kialakult gyakorlatot, az eljárásokat, az erőforrásokat, a MEB politika megvalósítását, a felülvizsgálatát és fenntartását.

Fogalmak Kockázat (risk)
Egy meghatározott veszélyes esemény előfordulásának valószínűségének és következménye(i)nek kombinációja. (Mvt: Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.)

Fogalmak Kockázat értékelés (risk assessment)
Átfogó eljárás a kockázat mértékének felbecslésére és annak eldöntésére, hogy a kockázat az elfogadható-e vagy sem. (Mvt 54 § (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét, és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.)

Fogalmak Biztonság (safety) Elfogadható kockázat (tolerable risk)
Az elfogadhatatlan károsodás kockázatától való mentesség. Elfogadható kockázat (tolerable risk) Olyan kockázat, melyet arra a szintre csökkentettek, amelyet már a szervezet el tud viselni a jogi kötelezettségei, és MEB politikája alapján.

Folyamatos fejlesztés és helyesbítő tevékenység
Politika Helyzetfelmérő audit és oktatás Kockázatelemzés Tervezés Jogi és egyéb követelmények Célok és előirányzatok Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági programok Bevezetés, működtetés Szervezeti felépítés, és felelősség Képzés, tudatosság, és kompetencia Kommunikáció MEBIR dokumentációja Dokumentumok kezelése Működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Figyelemmel kísérés és mérés Helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések MEBIR audit(ok) Vezetőségi átvizsgálás OHSAS 18001:1999 MSZ 28001:2003

4.2 MEB- politika Vezetőségi átvizsgálás Visszacsatolás Politika
a működés eredményességének méréséből Audit Tervezés

4.3 Tervezés Politika Visszacsatolás Tervezés a működés
eredményességének méréséből Audit Bevezetés és működés

4.4. Bevezetés és működtetés
Tervezés Bevezetés és működtetés Visszacsatolás a mérések eredményeiből Audit Ellenőrző és helyesbítő tevékenység

4.5. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység
Bevezetés és működés Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Audit Visszacsatolás a mérések eredményeiből Vezetőségi átvizsgálás

4.6. Vezetőségi átvizsgálás
Ellenőrző és helyesbítő tevékenység Vezetőségi átvizsgálás Belső tényezők Külső tényezők Politika

A stratégiai menedzsment rendszer I.
Politika, alapelvek Alapelvek meghatározása Tervezés Kockázatelemzés tervezése Törvényi és egyéb feltételek meghatározása Célok felállítása Projekt menedzsment

A stratégiai menedzsment rendszer II.
Bevezetés, működtetés Struktúrák és felelősségi körök meghatározása Képzés – tudatosító, kompetencia növelő Konzultációs és kommunikációs csatornák Dokumentálás Adat kontroll Működés ellenőrzése Sürgősségi esetekre való felkészülés és visszajelzés

A stratégiai menedzsment rendszer III.
Ellenőrzés, korrekció Teljesítmény mérése és nyomon követése Megelőző és utólagos lépések tervezése Írásos beszámolók és ezek kezelése Audit Menedzsment értékelése Hozzáállás megváltozásának mérése Statisztikák készítése, állandó tökéletesítés

A stratégiai menedzsment rendszer IV.
Sikertényezők A menedzsment nagyfokú elkötelezettsége A munkavállalók bevonása Jól strukturált menedzsment rendszer

Eszközök, módszerek, feltételek
Legfelső vezetés elkötelezettsége és részvétele Egyéni felelősség és értékelés Jól körvonalazott elvek és eljárások Munkavédelem tudatosítása minden dolgozóban Dolgozói részvétel elősegítése Munkahelyi ártalmak tudatos csökkentése

Munkavédelmi oktatás fejlesztése
„Mond nekem és elfogom felejteni, Mutasd meg és emlékezni fogok rá, De vonj be engem és meg fogom érteni”

A MEBIR ELEMEI Folyamatos fejlődés P D A C MEB- politika Vezetőségi
Szándék Folyamatos fejlődés MEB- politika Visszacsatolás a működés eredményességének méréséből Belső tényezők P D A C Audit Vezetőségi átvizsgálás Külső tényezők Tervezés Visszacsatolás a működés eredményességének méréséből Audit Ellenőrző és helyesbítő intézkedések Visszacsatolás a mérések eredményeiből Bevezetés és működtetés Audit Visszacsatolás a mérések eredményeiből Audit

Általános követelmények
A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania egy, MEB irányítási rendszert. Az irányítási rendszer meg kell, hogy feleljen az OHSAS 18001:1999 valamennyi követelményének. Az irányítási rendszernek segítenie kell a szervezetet a vonatkozó jogszabályok és egyéb MEB előírásokkal szembeni megfelelőség elérésében. A MEB irányítási rendszer komplexitása, részletessége, a dokumentáció széles körűsége és a ráfordított erőforrások függenek az adott szervezet nagyságától és tevékenységének természetétől. A szervezetnek megvan a lehetősége, hogy rugalmasan határozza meg határait és megválaszthassa, hogy az OHSAS bevezetését az egész szervezetre, vagy a szervezeten belül meghatározott egységekre vagy tevékenységekre terjeszti ki.

MEB politika

Követelmények Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei a politikával kapcsolatban: Legyen egy, a szervezet felső vezetése által jóváhagyott munkahelyi egészségvédelmi politika, amely egyértelműen meghatározza a z általános egészségvédelmi és biztonsági célokat, és elkötelezettséget az egészségvédelmi és biztonsági teljesítmény fejlesztésére. A politika: legyen megfelelő a szervezet MEB kockázatainak jellegét és nagyságát figyelembe véve; tartalmazza az eljárásos fejlesztés iránti elkötelezettséget; tartalmazzon elkötelezettséget, hogy legalább a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek és a szervezet által vállalat követelményeknek megfeleljen; dokumentált, bevezetett és fenntartott legyen; ismert legyen minden munkavállaló részéről azzal a céllal, hogy a munkavállalók tudatában legyenek a MEB-el kapcsolatos kötelezettségeiknek; álljon rendelkezésre minden érdekelt fél részére; és felülvizsgálatát időközönként el kell végezni, hogy biztosítható legyen napra készsége, és az megfelelő maradhasson a szervezet számára.

MEBIR Helyzetelemzés tapasztalatai
A DUNAFERR Rt. MSZ szerinti rendszere emberi aspaktusai

Munkavédelmi helyzetértékelés a DUNAFERR Rt-nél 2004-ben.
Vezetői interjúk elkészítése 56 felső vezető megkérdezésével. (Vezérigazgató – üzemvezető vezetői spektrum megszólítása) Dolgozói kérdőívek kitöltése 363 dolgozó által (DUNAFERR Rt. irányítás, Acélmű, Nagyolvasztómű, Meleghengermű, Szállítómű, Fémbevonó-mű területek bevonásával) A Védelmi Főmérnökség valamint az Egészségvédelmi Intézet szakembereinek megkérdezése, szervezett formában, 79 kérdést tartalmazó kérdőív kitöltésével.

Interjú kérdések I. Ismeri-e a Dunaferr Rt. munkavédelmi politikáját, a munkavállalók biztonságának fokozása érdekében kidolgozott munkavédelmi stratégiáját? Milyen lépéseket tervez Ön a közeljövőben a saját felelőssége alá tartozó terület munkahelyi biztonságának fokozása érdekében. Ön szerint melyek a jelenlegi munkavédelmi rendszer erősségei és fejlesztendő területei? Saját felelősségi területén van-e jelenleg olyan gyakorlat, módszer, amelynek segítségével feltérképezik a veszélyforrásokat, megelőző lépéseket dolgoznak ki, s a kidolgozott megelőző lépéseket meg is valósítják? Milyennek ítéli a Dunaferr Rt. vezetőinek, dolgozóinak hozzáállását a biztonsághoz, a balesetek elkerüléséhez? Részt vesznek vezetők és dolgozók a kockázati tényezők feltárásában, megszüntetésében? Az Ön véleménye szerint melyik a fontosabb ma a Dunaferr Rt. vezetői és dolgozói számára? A „tonna” (minél többet termelni) vagy a „Dolgozz hatékonyan, balesetmentesen” szemlélet?

Interjú kérdések II. Ön szerint értekezleteken szokásos beszélni a balesetek megelőzéséről? A művezetők feladatok kiadása közben elmondják a dolgozóknak, milyen veszélyek fenyegetik őket a feladat végrehajtása közben? Ha Ön végigmegy az üzemcsarnokban, felfigyel a veszélyforrásokat jelölő táblákra, hirdetményekre? A gépeken, berendezéseken jól láthatóak a munkavédelmi utasítások? Ön szerint hogyan lehetne a Dunaferr Rt. vezetőit és dolgozóit jobban motiválni arra, hogy feltárják munkafolyamataik veszélyforrásait, hogy naponta beszélgessenek el a biztonságról, s hogy tegyenek többen saját egészségük és biztonságok védelme érdekében? Ön milyen elvárásokat támaszt egy új munkavédelmi rendszerrel szemben? Hogyan kívánja mérni az új rendszer hatékonyságát?

Tapasztalatok A munkavédelmi politika megléte ismert, tartalmának értelmezése eltérő Kockázatértékelés gyakorlata ismert Jogszabályi változások figyelése megoldott A munkavédelmi célok konkrétsága, mennyiségi és minőségi indikátorai nem egzaktak, nem ismertek teljes körűen Munkavédelem – reszort feladat? Különbözőség a legfelső és a középszintű vezetés felfogása között Munkavédelmi információ hiány (mennyiség, minőség) Dokumentált munkavédelem, kommunikációs zavarokkal Szabályzatok színvonala jó Oktatás rendszeres és szervezett Ellenőrzések, értékelések, elemzések rendszere fejlesztendő Vészhelyzetek esetén a teendők ismertek, de a folyamatos oktatás, gyakorlás fejlesztendő Munkavédelmi intézkedések eredményességének, hatásosságának kommunikációja fejlesztendő Azonos fogalmak eltérő értelmezése jelen van

Felmérés eredményei Tervezés
A tervezés alapját képező kockázatértékelési eljárásrend megléte széles körben ismert. A kockázatértékelés alapján a feladatok megfogalmazása megtörténik. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtását ellenőrzik. A vállalatnál bevezetésre került a kockázatértékelési rendszer, vannak rendszeres bejárások, a balesetek kivizsgálásai jogszabályszerűen megtörténnek. Ezen folyamatok közben számos intézkedés kerül megfogalmazásra. Ezek végrehajtásának szervezettsége, „projektesítése”, konkrét munkavédelmi programok indítása és kivitelezése azonban nem rendszerszerű.

Felmérés eredményei Konzultáció és kommunikáció
Sem a vezetés, sem a dolgozók nem rendelkeznek kellő mennyiségű, és minőségű információval. Az értekezleteken művi szinten általánosan téma a munkavédelem, felsőbb szinteken nem jellemző, illetve csak ha valami baj van. A kockázatértékelési folyamatba a munkatársak jelentős része nem került bevonásra. A munkavédelmi konferenciák bevált rendjébe, és munkájába az Rt. irányítás meg nem illeszkedett be, ezeken a kommunikációs fórumokon a legfelső vezetés távolléte jellemző. A dolgozókat ugyanakkor értesítik az őket érintő változásokról. A szabályzatok, az utasítások rendszere jó, az utasítások egyszerűek, érthetőek, végrehajthatók.

Van-e a DUNAFERR Rt. – nek munkavédelmi politikája?

Láttam, és olvastam a munkavédelmi politikát

A munkavédelmi politika mindenki számára elérhető

Összegzés „Összességében a felmérés alapján rögzíthető: a DUNAFERR Rt. munkavédelmi rendszere a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozott. A szabályzatok érvényesítésében fellelhető hiányosságok, mind vezetői, mind alkalmazotti okokban keresendő. A szabvány által megfogalmazott 79 munkavédelmi rendszerkövetelmény mintegy 30%-ában felel meg a DUNAFERR Rt. munkavédelmi rendszere maradéktalanul. Bíztató, hogy valamennyi követelmény valamilyen formában kielégítésre kerül, még ha a „maradéktalan” jelző nem is illeszthető mellé. Ezen meglévő értékek kiegészítésére a felső vezetői politika, a tervezés, a végrehajtás szervezése, az ellenőrzés területén van szükség. Kiemelt fontossággal bír a munkatársak bevonását szolgáló gyakorlat, illetve a hatékony kétirányú munkavédelmi kommunikációs rendszer kidolgozása és bevezetése.”

Kockázatelemzés Hír Információ
Egy 75 emeletes ház tetejéről egy 120 kg-os hölgy leugrani készül. Információ Egy olyan 75 emeletes ház tetejéről akar leugrani egy 120 kg-os hölgy, amelyik tövében én állok. Ha nem teszek semmit, rám zuhan!

Indító kommunikációs bölcseletek
„Hosszú az út a krokodiltól az elefántig.”

A DUNAFERR Rt. Prevenciós stratégiája - alapelvek
Folyamatosság elve: a DUNAFERR –Rt.-nél meglévő tradicionális értékek megtartása, új értékeknek erre az alapra történő helyezése. Megelőzés elve: a munkavállaló élete, biztonsága, egészsége csak a folyamatos ellenőrzésekkel, a káros hatások kellő időben történő mérséklésével, megszüntetésével garantálható. Elővigyázatosság elve: bizonytalanság esetén a lehető legkedvezőtlenebb kimenetellel, a legnagyobb elképzelhető kockázattal kell számolni. Partnerség elve: a „megoldásnak” nem lehetnek „vesztesei”, a tulajdonos – munkaadó – munkavállaló – érdekképviselet – munkavédelmi szakma – kapcsolódó szakterületek (tűzvédelem, környezetvédelem, minőség biztosítás, stb.) – hatóságok működő kapcsolatrendszerén kell nyugodnia. Fenntartható fejlődés elve: a műszaki – munkavédelmi fejlődés emberhez illesztése, valamint a folyamat finanszírozhatóságának biztosítása. Mérhető hatékonyság elve: a munkavédelmi rendszernek egyetlen fokmérője lehet: az egészségét, munkaerejét tartósan és garantáltan megőrző ember. A munkavédelem integrálásának elve: minden vezetői döntésben érvényesüljenek a munkavédelem szempontjai.

A DUNAFERR Rt. Munkavédelmi Célkitűzéseinek rendszere
Stratégiai elem a munkavédelem Vezetői felülvizsgálatok alapjai Balesetek (kvázi-balesetek) súlyosságát és gyakoriságát érintő célkitűzések. Munkavállalók megelégedettségének növelése Konkrét munkavédelmi projektek Megvilágítás Szálló por Zaj Klíma Szociális blokkok Munkavállalói egyéni egészségstratégiák, és azok végrehajtása DUNAFERR Rt. kötelezettség vállalása

A munkahelyi egészségfejlesztés fogalma
„A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom valamennyi olyan közös tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez három eszközrendszer együttes alkalmazása szükséges: a munkaszervezet javítása, az aktív dolgozói részvétel biztosítása és támogatása, valamint az egyéni kompetencia erősítése.”

DUNAFERR Zrt. preventív struktúrája
Preventív medicina fokozatai Foglalkozás egészségügy Egészségügyi ellátás DUNAFERR Regionális Egészségpénztár Elsődleges Megszünteti vagy mérsékli a rizikófaktorokat Másodlagos Betegség és az azt megelőző állapot korai kimutatása Harmadlagos A már kialakult betegség következményeinek csökkentése

MEB politika I. A hatékonyan kialakított és ismertetett MEB Politika:
1) feleljen meg a szervezeten belül meglévő MEB kockázatok jellegének és mértékének; A veszélyazonosítás, a kockázatértékelés és a kockázatkezelés a lelke a sikeres MEB irányítás rendszerének, és ezt a szervezet MEB politikája fejezze ki; A MEB politika legyen tartalmas, és tartsa szem előtt a szervezet jövőbeni fejlődését. Legyen reális, de nem szabad sem eltúlozni a szervezetnél előforduló kockázatok nagyságát, sem elbagatellizálni azokat. 2) tartalmazza a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget; A társadalmi elvárások növelik a szervezetre nehezedő nyomást, hogy csökkentse a megbetegedések, balesetek és események kockázatát a munkahelyeken. A jogszabályi kötelezettségek teljesítése mellett, a szervezetnek meg kell céloznia a MEB teljesítményének és a MEB irányítási rendszerének hatékony és gazdaságos fejlesztését, hogy megfeleljen a változó üzleti és szabályozási követelményeknek.

MEB politika II. 3) tartalmazza az elkötelezettséget azokkal a jelenleg alkalmazható MEB jogi előírásokkal és egyéb követelményekkel szemben történő megfelelőséget, amelyek a szervezetre vonatkoznak; A szervezet betartja a rá vonatkozó, MEB jogi és egyéb MEB követelményeket. A MEB politika vállaljon kötelezettséget, hogy a szervezet a jogi követelményeken túlmenően meghaladja a jogszabályi előírásokban foglaltakat és egyéb kötelezettségeket, valamint azt, hogy erre törekszik. 4) dokumentált, bevezetett és fenntartott; A tervezés és előkészítés a sikeres bevezetés kulcspontjai. Gyakran előfordul, hogy a MEB politika kinyilvánításai vagy céljai nem reálisak, mivel a kivitelezésükre szánt források nem megfelelőek, vagy nem elegendőek. Mielőtt bármilyen nyilvános bejelentést kíván tenni a szervezet, biztosítania kell a szükséges anyagi forrásokat, szakértelmet és egyéb rendelkezésre álló forrásokat, valamint azt, hogy minden kitűzött MEB cél reálisan elérhető a munka keretein belül. Annak érdekében, hogy a MEB politika hatékony lehessen, dokumentálni kell, és rendszerese felül kell vizsgálni a folyamatos megfelelőség érdekében, illetve amennyiben szükséges módosítani, vagy újra kell értékelni.

MEB politika III. 5) minden munkavállalóhoz el kell, hogy jusson arra törekedve, hogy a munkavállalók tudatában legyenek személyes, MEB-el kapcsolatos kötelezettségeiknek; A munkavállalók részvétele és elkötelezettsége elengedhetetlen a sikeres MEB tevékenységhez. A munkavállalóknak tudatában kell lenniük a MEB irányítás saját munkahelyük minőségére gyakorolt hatásainak, és bátorítani kell őket a MEB irányításban történő aktív részvételben. A munkavállalók (beleértve minden szintet, még a vezetés különböző szintjeit is) nem valószínű, hogy képesek hatékonyan hozzájárulni a MEB irányítás sikeréhez, ha nem értik meg saját felelősségüket és nem alkalmasak a megkövetelt feladatok végrehajtására. 6) elérhető az érdekelt felek számára; Bármely egyén vagy csoport (akár belső, akár külső) aki érdekelt vagy érintett a szervezet, MEB teljesítményében különös figyelmet érdemelnek a MEB kinyilvánításában. Ezért léteznie kell egy eljárásnak a MEB feléjük történő kommunikálására. Az eljárás biztosítsa, hogy az érintett felek amennyiben igénylik megkapják a MEB politikát, de ez nem szükségszerűen jelent átadott másolatokat.

MEB politika IV. 7) időről időre felülvizsgálandó, biztosítandó, hogy a szervezeten belül időszerű és megfelelő maradjon; A változás elkerülhetetlen, a jogi előírások változásai, és a társadalmi elvárások erősödése miatt. Ennek következtében a MEB politikát és az irányítási rendszert időről időre felül kell vizsgálni, biztosítva az eljárásos alkalmazhatóságát és hatékonyságát. Amennyiben változásokat hajtanak végre ezeket azonnal közölni kell az érintettekkel, amikor ez időszerűvé válik.

A szükséges változások helyszínei
Kistérségi Társadalmi Párbeszéd intézményrendszerének létrehozása Munkáltatói szervezetek működési rendszere Munkáltatói szerveztek kapcsolati rendszere Munkavállalói szerveztek működési rendszere Munkavállalói szervezetek együttműködési rendszere Önkormányzatok kistérségi együttműködési rendszere Önkormányzatok döntés-előkészítési, döntési folyamatai

A legkisebb közös többszörös
Artikuláltak az értékek, érdekek a szervezeteken belül Artikuláltak a szervezet tagjainak közös érdekei, értékei Artikulált a szervezet által képviselt érdekek, értékek rendszere

A legkisebb közös többszörös
A partnerek meg akarják ismerni egymás által képviselt érték-, és érdekrendszereket A partnerek artikulálják a közösen képviselt értékeket és érdekeket

A tényleges párbeszéd alapfeltételei
Érintettség Kompetenciák „Egyedül nem megy” Időtényező

Időtávok összehangoltsága
A Kistérségi társadalmi párbeszéd időtávja A partnerek stratégiai időtávjai A partnerek akciótervének időtávjai

A változás dinamikája Tiltakozás Változás + 5 „é” Kétségbeesés
Ösztönzés Tiltakozás Változás + Menedzsment Ellenállás Negatív agitáció Aktivitás Magabiztosság Más, mint előtte Munkavállalók Aktivitás mértéke 5 „é” Kétségbeesés Felismerés Projektvezetők Bizonytalanság Félelem Pánik jelenségek Külső segítség várása Passzivitás Magabiztosság Kezdeményezőkészség Aktivitás Kreativitás - idő

Tervezés

Követelmények A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania eljárást, a veszélyek folyamatos felismerésére a kockázatok értékelésére, és a megfelelő javító intézkedések bevezetésére. Ezeknek magukban kell foglalniuk: a rutin és nem rutin tevékenységeket; a munkahelyre belépő minden személy tevékenységére (beleértve az alvállalkozókat, és a látogatókat is); a munkahelyen található berendezéseket, felszereléseket, függetlenül attól, hogy a szervezet vagy valaki más bocsátotta-e rendelkezésre. A szervezetnek biztosítania kell, hogy az értékelések eredményét és a szabályozás hatásait figyelembe veszik a MEB célok meghatározásánál. A szervezetnek dokumentálnia és folyamatosan frissítenie kell ezeket az információkat.

Követelmények A szervezet veszélyazonosítás és kockázatértékelési módszere: határozza meg, területével összefüggésben, annak jellegét, és időzítését, hogy inkább megelőzze az eseményeket, és ne csak reagáljon azokra; biztosítsa a kockázatok azonosítását és osztályozását, és azok megszüntetését vagy megfelelő intézkedésekkel a felügyeletét; legyen összhangban a működési tapasztalatokkal és az alkalmazott kockázatkezelésre vonatkozó intézkedésekkel; biztosítson információt a berendezésekkel kapcsolatos követelményeinek, és a képzési igények meghatározásához illetve a működési szabályok fejlesztéséhez; biztosítsa a szükséges intézkedések felügyeletét, a határidőre történő hatékony bevezetés érdekében.

Jogi és egyéb kötelezettségek
Az OHSAS (MSZ 28001) szerinti követelmények A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania egy eljárást, a rá vonatkozó jogszabályi és egyéb MEB követelmények figyelemmel kísérésére, és azokhoz való hozzáférésre. A szervezetnek ezeket az információkat eljárásosan frissítenie kell. Tájékoztatnia kell a jogszabályi és egyéb előírások lényeges információiról a munkavállalókat és egyéb érdekelt feleket. Alapvetően tehát arról van szó, hogy a szervezetnek tisztában kell lennie azzal, hogy tevékenységét milyen jogszabályi és egyéb követelmények keretei között végezheti.

Célok Az OHSAS 18001 (MSZ 28001) követelményei
A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania dokumentált munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági célokat a szervezeten belül minden lényeges tevékenységre és szintre. A célok meghatározása és felülvizsgálata során a szervezetnek figyelembe kel vennie a jogszabályi és egyéb előírásokat, a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat, a technológiai lehetőségeket, a pénzügyi, működési, és üzleti követelményeket, és az érdekelt felek véleményét. A céloknak összhangban kell lenni a szervezet MEB politikájával, beleértve az eljárásos fejlesztés iránti elkötelezettséget

Irányítási programok Az OHSAS 18001 (MSZ 28001) követelményei
A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania MEB programo(ka)t, a céljai eléréséhez. Ennek magába kell foglalnia az alábbiak dokumentálását: a meghatározott felelősségeket és hatásköröket a célok eléréséhez az érintett funkciókban és szinteken a célok elérésének módját és határidejét A MEB irányítási programo(ka)t rendszeresen és tervezett időpontokban felül kell vizsgálni. Ahol, és amikor szükséges, ki kell egészíteni, hogy követni lehessen a szervezet tevékenységében, termékeiben, szolgáltatásaiban, vagy működési körülményeiben bekövetkezett változásokat.

A projektek tartalmi folyamata
1. A projekt team tagjainak felkérése 2. A projekt team tagjainak megbízása 3. A projekt jövőképének megalkotása 4. A projekt menedzsment kialakítása 5. A projekttagok feladatainak és felelősségének meghatározása, rögzítése 6. Helyzet értékelés 7. Elérendő célok, részcélok pontosítása 8. Tartalmi definíciók, főcélok, részcélok, minőségcélok meghatározása 9. Projekt input teljes körű meghatározása 10. Projekt minőségindikátorok meghatározása 11. Alkalmazható technikák és módszerek számbavétele, értékelése, elemzése 12. Akciók tartalmi tervezése 13. Akciók minőségindikátorainak meghatározása 14. Akciók kivitelezési tervének elkészítése 15. Változás menedzselés megtervezése 16. Változás menedzselési akciók végrehajtása 17. Akciók ellenőrzése, értékelése 18. Projekt ellenőrzése, értékelése 19. A változás mérése, értékelése 20. A változást követő helyzet felmérése 21. A projekt folytatása

Az első szakasz-projekt célstruktúrája
A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő potenciális munkavállalók munkavilágába való integrálása Akadálymentesítés Új munkahelyek teremtése Akadálymentesítést szolgáló üzletág megteremtése, új munkahelyek teremtése Szakember képzés Kutatás, fejlesztés, tervezés Fogyatékkal élők bevonása foglalkoztatásukkal

Első szakasz-projekt SWOT diagramja
Erősségek Gyengeségek Kistérségi Fejlesztési Terv megléte Erős, szervezet civil szervezeti struktúra Kistérségi együttműködési tapasztalatok Minőséget előállító szakosodott intézmények megléte Dunaújvárosi Főiskola új képzések iránti érzékenysége, fogékonysága A probléma fontosságát felismerő vállalkozások (Dunaferr Rt., Ferropent Kft, stb.) Nincs Kistérségi foglalkoztatáspolitika A komplex rehabilitáció folyamatának nincs kistérségi gazdája, felelőse Megbízhatatlan, pontatlan statisztikák, becslések alapján tervezünk (20-30-szoros szorzók!!!) Egészség és biztonságkultúra hiánya Nincs akadálymentesítéssel kapcsolatos gyakorlat, ismeret a kistérségben Passzív munkaadók (költségvetési szféra is!) A munkavilágából való tartós kirekesztés hatása csökkenti a fogyatékossággal élők későbbi esélyeit Dunaújváros és környéke drasztikusan változó gazdasági szerkezete A fogyatékkal élők tapasztalatai, értékei kihasználatlanok Lehetőségek Veszélyek Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának forrásbővítése (pályázati lehetőségek) EU foglalkoztatáspolitikai törekvései között ez a terület kiemelt prioritású Joghézagok tartósan fennmaradnak Az ország romló gazdasági helyzete miatt továbbra is hátrébb sorolódik a probléma

Az első szakasz-projekt ok-fája
A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő potenciális munkavállalók tartósan a munkavilágán kívül rekednek Csökkenő esély a munkavilágába való visszatérésre A munkavilága nem készül a fogadásukra Munkabér helyett segély Egészségügyi, érzelmi rehabilitálatlanság Munkaadók közönyösek, passzívak Nincs gyakorlata az akadálymenetesítésnek Okozatok Alkalmazkodóképesség gyenge A kistérségben nincs jelen az akadálymentesítéssel kapcsolatos tevékenység Okok Akadályokkal teli környezet Akadályokkal teli munkahelyek Nincsenek jól hozzáférhető akadálymentesítési termékek, gyártmányok, szolgáltatások Nincs akadálymentesítéssel kapcsolatos képzés Nincsenek szakemberek Kevés a fogyatékossággal élő a munkavilágában

Az első szakasz-projekt célfája
A megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő potenciális munkavállalók munkavilágába való integrálása Növekvő esély a munkavilágába való visszatérésre A munkavilága készül a fogadásukra Munkabér a megélhetés alapja Egészségügyi, érzelmi rehabilitáció feltételei javulnak Új munkahelyek, aktivizált munkaadók Akadálymentesítési referenciák, gyakorlat Piacképes képesség-, készség fejlesztés Végződések Az akadálymentesítési üzletág megteremtése a kistérségben Eszközök Akadálymentesített környezet Akadálymentesített munkahelyek Akadálymentesítési termékek, gyártmányok, szolgáltatások kutatása, fejlesztése, tervezése Akadálymentesítéssel kapcsolatos képzés feltételrendszerének megteremtése a Főiskolán Szakemberek jelenléte Fogyatékossággal élők bevonása foglalkoztatásukkal

Az első szakasz-projekt által kezelt főbb problémák
Probléma Cél A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek munka világába való visszatérését gátolja a közterületeken, a munkahelyeken jelen lévő akadályok sokasága Fogyatékossággal élőemberek foglalkoztatásának növelése akadálymentesítéssel Az akadálymentesítéshez szükséges komplex szaktudás nincs jelen a kistérségben Akadálymentesítéssel kapcsolatos képzés feltételrendszerének megteremtése a Főiskolán Szakemberek jelenléte Az akadálymentesítéshez szükséges gyártmányok eszközök, szolgáltatások hiányoznak Akadálymentesítési termékek, gyártmányok, szolgáltatások kutatása, fejlesztése, tervezése Dunaújváros változó gazdasági szerkezete további humánerőforrást szabadít fel További új munkahelyek teremtése a projekt hatására A fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű emberek probléma kezelésének a Kistérségen belül nincs gazdája Multidiszciplinális projekt partnerség megteremtése szervezet létrehozásával, amely probléma komplex kezelésére alkalmas

Objektívan igazolható jelzők
Logikai keretmátrix Beavatkozási logika Objektívan igazolható jelzők Igazolási források Feltételezések Átfogó cél Az inaktív, fogyatékossággal élő potenciális munkavállalók munkavilágába való integrálása, a célcsoport esélyegyenlőségének javítása Munkavilágába visszatért emberek számának növelése 2003 bázisévhez képest (2005-től évente min 25) FMM, ESZCSM Munkaügyi Kirendelt-ségek Önkormányzat rehabilitációs nyilvántartása Közvetlen cél Fogyatékkal élők emberek foglalkoztatásának növelése akadálymentesítési üzletág megteremtésével Dunaújvárosban és térségében Akadálymentesítéssel foglalkozó vállalkozások létrejötte 2003 bázisévet követően (2005-ben min. ) Új munkahelyek száma 100 fő 2005-ben Cégbíróság Munkaügyi Kirendeltségek Akadálymentesítést szolgáló termékek, gyártmányok, szolgáltatások iránti kereslet nő, a vonatkozó törvények szankcióinak szigorú érvényesítése Eredmé-nyek Fogyatékossággal élők bevonása foglalkoztatásukkal Konkrét termékek, gyártmányok, szolgál-tatások kifejlesztése, tervezése, gyártási feltételek meghatározása Akadálymentesítéssel kapcsolatos Főiskolai képzés beindítása Új üzletág feltételrendszerének meghatározása Min. 5 fő foglalkoztatása Letesztelt zsűrizett termékek, gyártmányok, szolgáltatások száma (min. az 5 legsúlyosabb helyi probléma megoldására alkalmas) Főiskolai Képzés engedélyezése (2006-ban) Gyárthatósági vizsgálat Munkaszerződések Tesztelést végző civil szervezetek tanúsítványai Akkreditációs Bizottság Megvalósíthatósági Tanulmány Az akadálymentesítéssel kapcsolatos piacon kínálati oldalról alapvető változás nem éri években. Tevékeny-ségek 1.1. Foglalkoztatás (képesség fejl.) 1.2. Szakember képzés 1.3. Kutatás, fejlesztés, tervezés 1.4. Megvalósíthatósági tanulmány, 1.5. Főiskola akadálymentesítési programja Eszközök Ferropent Kt. 5 fő + HUSZI Dunaújvárosi Főiskola Ferropent Kft. mérnöki kultúrája, Ferropent+Főiskola+Civil szerveztek szakember gárdája Költségek 6,2 millió Ft 2,2 millió Ft 17 millió Ft 2 millió Ft A környezeti változásokkal kapcsolatos prognózisoknál drasztikusabb változás nem következik be a kistérségben Előfeltételek A 1. Fázisú projekt keretein túlmutató, Együttműködési keret megállapodások megkötése

A tevékenységek Gantt diagramja
(részlet) Rövidítések: Fp: Ferropent Kft. DF: Dunaújvárosi Főiskola Egy: Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány (7 fogyatékossággal élő embereket képviselő civil szervezetet tömörít)

Kompetencia diagram, együttműködési SzMSz
Összes azonosított feladat száma 20

Bevezetés

Követelmények Az OHSAS 18001 (MSZ 28001) követelményei
Meg kell határozni, dokumentálni, és közzé kell tenni azoknak a személyeknek a feladatát, felelősségét és hatáskörét, akik irányítják, ellenőrzik és jóváhagyják azokat a tevékenységeket, amelyek a szervezet tevékenységei, berendezései, és eljárásai során hatással vannak a MEB kockázatokra, annak érdekében, hogy előmozdítsák a MEB irányítási rendszer bevezetését és működtetését. A munkahelyi egészségvédelmi és a biztonság teljes felelőssége kizárólag a felső vezetést terheli. A szervezetnek ki kell jelölnie a felső vezetés egy tagját, aki különösen felelős azért, hogy a szervezet teljes működési helyén és hatókörében a MEB irányítási rendszer bevezetésre kerüljön, és megfelelően működjön. A vezetésnek biztosítania kell a szükséges forrásokat a MEB irányítási rendszer bevezetéséhez, ellenőrzéséhez és fejlesztéséhez. (Források magukban foglalják az emberi erőforrásokat, a szaktudást, technológiát, és a pénzügyi forrásokat.)

Követelmények A szervezet vezetésének megbízottja rendelkezzen meghatározott szereppel, felelősséggel, és hatáskörrel, hogy: biztosíthassa a MEB irányítási rendszer követelményeinek meghatározását, bevezetését, és fenntartását az OHSAS követelmény rendszerrel összhangban biztosíthassa a MEB irányítási rendszer végrehajtásáról készített jelentések, eljuttatását a felső vezetéshez felülvizsgálatra, hogy azok alapját képezzék a MEB irányítási rendszer további fejlesztésének. Minden személy, aki az irányításban tevékenykedik, elkötelezett legyen a MEB irányítási rendszer eljárásos fejlesztése iránt.

Képzés, tudatosság, felkészültség
Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A személyzetnek felkészültnek kell lennie azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amelyek saját munkahelyükön befolyásolhatják a MEB-et. A felkészültséget a megfelelő végzettség, képzés, és/vagy tapasztalat alapján kell meghatározni. A szervezetnek olyan eljárásokat kell kialakítania, és fenntartania, amelyekkel elérheti, hogy munkavállalói a megfelelő szinteken, és a beosztásokban tudatában legyenek: a MEB politikának és –eljárásoknak, valamint a MEBIR követelményeinek való megfeleléség fontosságának tevékenységüknek a MEB-re gyakorolt tényleges és lehetséges hatásaival, valamint a javuló egyéni teljesítésnek a MEB-re gyakorolt kedvező hatásával szerepüknek és felelősségüknek a MEB-politikának és eljárásoknak, valamint a MEBIR – követelményeinek való megfelelőség elérésében, beleértve a vészhelyzeti felkészültséget, és a reagálásra vonatkozó követelményeket az előírt működési folyamatoktól való eltérés potenciális következményeivel A képzési eljárásoknak figyelembe kell venniük a különböző szintű és mértékű: felelősséget, képességet és műveltséget kockázatot

Képzés, tudatosság, felkészültség
A folyamat foglalja magába a következőket: a szervezeti hierarchia minden szintjén meg kell határozni a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatosan megkövetelt tudatosság, és felkészültség elemeit, intézkedni kell a jelenlegi MEB tudatossági és felkészültségi állapot és a jövőben megkövetelt állapot közötti különbség áthidalására, a követelmények teljesítése érdekében, gondoskodni kell a szükséges képzések tervszerű, és hatékony végrehajtásáról, egyéni értékelési módszereket kell kidolgozni és bevezetni annak érdekében, hogy a munkavállalók MEB tudatossági és felkészültségi szintjét a megkövetelt szintre lehessen hozni, és ezt a szintet folyamatosan fenn lehessen tartani, a munkavállalók, munkatársak képzéséről és felkészültségéről megfelelő feljegyzéseket kell rendszeresíteni és kell vezetni,

MEB oktatási és képzési program
A szervezetnek MEB oktatási és képzési programot kell megterveznie és folyamatosan működtetnie a következő célok érdekében: a szervezet MEB-bel kapcsolatos intézkedéseit, az egyének kompetenciáit minden munkavállaló a szükséges mértékben ismerje az új munkaterületre érkező munkatársak (új felvételes, áthelyezésre került dolgozó, új feladatok lépnek be a munkavállaló tevékenységi körébe, stb.) a bevezető és az ismétlődő továbbképző oktatásainak legyenek kidolgozott tematikái, az oktatások a megfelelő módszertannal kerüljenek megtartásra, a munkavégzés megkezdése előtt legyen hatékony képzés a helyi MEB intézkedésekről, a fennálló veszélyekről, kockázatokról, azok mértékéről, a szükséges óvintézkedésekről és az intézkedések megvalósulását követő eljárásokról, legyen hatékony képzés a veszélyazonosítással, a kockázatértékeléssel, és a kockázat kézben tartásával kapcsolatosan, valósuljon meg hatékony képzés, azok számára, akiknek meghatározott feladatuk, hatáskörük van a MEB irányítási rendszerben, beleértve a munkavállalók MEB képviselőit is legyen hatékony MEB képzés a munkairányítók számára, függetlenül attól, hogy az általuk irányított munkavállalók a szervezet alkalmazásában, avagy alvállalkozók alkalmazásában állnak-e, legyen képzési program a felső vezetőség szerepére és felelősségi körére vonatkozóan, annak biztosítására, hogy a MEBIR a kockázatok kézben tartásával és a megbetegedéseknek, a sérüléseknek, és a szervezet egyéb veszteségeinek a lehető legalacsonyabb szinten való tartásával működjön. Valósuljon meg képzési program az alvállalkozók, az időszakos munkavállalók, és a látogatók munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére, a szükséges képzettségi mérték elérésére, annak figyelembe vételével, hogy ezek a személyek milyen mértékű kockázatnak lehetnek kitéve

Eredményesség A képzések eredményességét mérni kell. Erre a leghatékonyabb eszköz a MEB felkészültségi szint folyamatos figyelemmel kísérése, annak időszakos részletes elemzése. Ez magában foglalhatja a képzés részeként végzett értékelést és/vagy a megfelelő helyszíni ellenőrzéseket tartani, hiszen fontos megállapítani, hogy a gyakorlatban a felkészültségi szint elegendő-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés állapotának fenntartásához

Tanácskozás és kommunikáció
Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A szervezetnek legyenek olyan eljárásai, amelyek biztosítják, hogy a megfelelő MEB információ eljusson a munkavállalókhoz és egyéb érdekelt felekhez, valamint beérkezzen a munkavállalóktól és az érdekelt felektől. A munkavállalók bevonását és a tanácskozások szervezését dokumentálni kell, és az érdekelt feleket ezekről tájékoztatni kell. A munkavállalók: bevonásával kell a kockázat irányításának politikáját és eljárásait kialakítani és átvizsgálni véleményét ki kell kérni, ha olyan változás történik a munkahelyen, amely befolyásolhatja a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot képviselőinek részvételét biztosítani kell az egészségvédelmi és biztonsági kérdések tárgyalásában tájékoztatása történjen meg arról, hogy a szervezet melyik alkalmazottja az ő MEB képviselőjük, és ki a vezetőség kijelölt MEB megbízottja

Az előreirányuló rendszerépítési párbeszéd folyamata
Kölcsönös megértés fejlesztése (Megpróbálják megérteni a másik szempontjait, helyzetét. Meg tudják, hogy van a partnerük, pillanatnyilag milyen gondok gyötörik a szervezetét. Fontos alapértékként tartják tiszteletben : A saját álláspont nem az egyetlen elfogadható álláspont!!! )

A lehetőségekre való összpontosítás (A kölcsönös megértésen alapján kialakult jólét lehetővé teszi a lehetőségekre való fókuszálást.)

Az elkötelezettség (A lehetőségekről közös, egyeztetett elképzelés kialakítása. A konkrét közös cselekvéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Az elkötelezettség az előző két fázis hatásos teljesítésén alapul. Nem itt kezdik el a partnerek a folyamatot!)

Képesség és kapacitás (Ez a működési szint. Milyen képességek állnak vannak jelen a partner szervezeteknél? Milyen megoldás szolgálja a leghatékonyabban a partnerek érdekeit? Stb.)

Felelősség (Megegyezés születik a képességekben, kapacitásokban, melyekkel megvalósításra kerülnek a közös szándékok. Ekkor kerül megválaszolásra a felelősségekkel kapcsolatos kérdés: kinek milyen felelőssége jelentkezik az egyes részek kivitelezésénél.)

Elismerés (Ennek a lépésnek a lényege, hogy a folytatáshoz szükséges információk, tapasztalatok, visszajelzések meghatározásra kerülnek és a partnerek együttesen értékelik. A párbeszéd folyamatának új ciklusa kezdődik…)

Jólét Elismerés Lehetőség Lehetőség Képesség Elkötelezettség

A rendszer romboló „párbeszéd” folyamata
Mi a baj? Mi és ők! Kinek a hibája? Negatív lehetőség Távolság Képtelenség, alkalmatlanság

Dokumentáció Az OHSAS 18001 követelményei
A szervezetnek megfelelő adathordozón olyan információt kell kialakítania és fenntartania, amely leírja az irányítási rendszer lényeges elemeit és ezek kölcsönhatásait tájékoztat a rá vonatkozó dokumentációról (Megjegyzés: Fontos, hogy a dokumentáció a működés eredményességéhez és hatékonyságához szükséges, lehető legkisebb mértékű legyen.)

Dokumentáció A dokumentációs rendszer kialakításánál fontos szempontokként célszerű figyelembe venni: kik milyen dokumentációhoz, információhoz juthatnak hozzá, a MEB felelősségi és hatáskörük figyelembe vételével, mivel ez szükségessé teszi a biztonság és hozzáférhetőség megkövetelendő mértékének meghatározását, milyen környezetben és milyen módon használják a dokumentációt, mivel ettől függ a dokumentum fizikai megjelenítési formája, a biztonságos tárolás feltételrendszerének kialakítása,.

Dokumentumok és adatok kezelése
Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A szervezetnek eljárásokat kell kialakítania és fenntartania e szabványban megkövetelt dokumentumok és adatok kezelésére annak biztosításához, hogy az adatok kikereshetők legyenek azokat rendszeres időközönként átvizsgálják, szükség szerint felülvizsgálják, és megfelelőségüket az arra felhatalmazott személyzet igazolja a tárgyra vonatkozó dokumentumok, és adatok érvényes változatai elérhetőek legyenek minden olyan helyszínen, ahol a MEB rendszer eredményes működéséhez szükséges, lényeges műveleteket végeznek az elavult dokumentumokat és adatokat azonnal eltávolítsák minden kibocsátó és használati helyről, vagy egyéb módon kizárják azok véletlen használatát a jogi vagy kutatási, vagy mindkét célra megőrzött irattári dokumentumok és adatok megfelelően legyenek azonosítva

A működés szabályozása
Az OHSAS (MSZ 28001) követelménye A szervezetnek meg kell határoznia azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek összefüggésbe hozhatóak az azonosított veszélyekkel, és amelyekre kézben tartási intézkedésekre van szükség. A szervezetnek meg kell terveznie ezeket a tevékenységeket, beleértve a karbantartást, annak biztosítására, hogy ezeket meghatározott feltételek között hajtsák végre, a következők szerint: olyan dokumentált folyamatok bevezetésével és fenntartásával, amelyek lefedik azokat a helyzeteket, ahol a hiányuk a MEB politikától és céloktól való eltéréshez vezethet működési kritériumok meghatározásával az egyes eljárásokra nézve dokumentált eljárások bevezetésével és fenntartásával, a szervezet által beszerzett és/vagy alkalmazott javakból, berendezésekből és szolgáltatásokból eredő, azonosított MEB kockázatokra, továbbá a beszállítók és az alvállalkozók tájékoztatásával ezekről az eljárásokról és következményekről dokumentált eljárások bevezetésével és fenntartásával a munkahelyek, a folyamatok, a berendezések, a gépek, a működtetési eljárások és a munkaszervezés tervezésére, beleértve ezek hozzáigazítását az emberi képességekhez, annak érdekében, hogy kiküszöböljék vagy csökkentsék a MEB kockázatokat ezek forrásainál.

A működés szabályozása
Áruk és szolgáltatások vásárlása vagy átadása és külső források alkalmazása Veszélyes feladatok Veszélyes anyagok Az üzem és a berendezések biztonságának fenntartása gondoskodás a szervezet üzemeinek és berendezéseinek ellenőrzéséről és karbantartásáról gondoskodás a személyi védőeszközök ellenőrzéséről és karbantartásáról a hozzáférések korlátozása és ellenőrzése a MEB –bel kapcsolatos olyan berendezések és bonyolult rendszerek felügyelete és vizsgálata, mint: a gépkezelők védelmi rendszerei érzékelő és beavatkozó védelem leállító rendszerek tűzjelző és oltó berendezések anyagmozgató berendezések radiológiai források és biztonsági rendszerek alapvető jelzőberendezések helyi elszívó és szellőző rendszerek orvosi felszerelések és intézkedések

Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre
Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A szervezetnek terveket és eljárásokat kell készítenie és fenntartania az események és a vészhelyzetek lehetőségeinek azonosítására, és az ezekre való reagálásra, valamint az ezekből származó lehetséges egészségkárosodás és sérülés megelőzésére és enyhítésére. A szervezetnek időszakonként át kell vizsgálnia vészhelyzeti felkészültségét, valamint reagálási terveit és eljárásait, különösen egy esemény vagy vészhelyzet előfordulása után. A szervezetnek időszakonként ki kell próbálnia az eljárásokat, ahol ez lehetséges.

Vészhelyzeti terv A vészhelyzeti tervek jelöljék meg azokat a tevékenységeket, amelyekre meghatározott vészhelyzetek kialakulásakor van szükség, és tartalmazza a következőket: a lehetséges balesetek és vészhelyzetek meghatározását a vészhelyzetben irányító szerepet végző személy kijelölését a személyzet által vészhelyzetben végrehajtandó tevékenységek részleteit, beleértve azokat a tevékenységeket is, amelyeket a vészhelyzet területén lévő külső személyeknek, például alvállalkozóknak vagy látogatóknak kell végrehajtaniuk a vészhelyzet esetére meghatározott feladatokkal megbízott személyzet (tűzfigyelők, elsősegélynyújtók, nukleáris szivárgás vagy mérgező anyag kiömlése kezelésének szakemberei) felelősségi körét, határkörét és kötelezettségeit az evakuálási eljárást a veszélyes anyagok és a szükséges vészhelyzeti tevékenységek meghatározását és helyét a kapcsolódási pontokat külső vészhelyzeti szolgálatokkal a kapcsolatfelvételt a hivatalos szervekkel a kapcsolatfelvételt a szomszédokkal és a nyilvánossággal a legfontosabb adatok és berendezések védelmét a szükséges információt, pl. az üzem elrendezési rajzai, a veszélyes anyagok adatai, eljárások, munkautasítások és a kapcsolattartó személyek telefonszámainak elérhetőségét a vészhelyzet bekövetkezése esetén A külső szervek közreműködése a vészhelyzeti tevékenységek, és a reagálás tervezésében legyen világosan dokumentálva. Ezeket a szerveket fel kell világosítani részvételük lehetséges körülményeiről, és biztosítani kell számukra az általik igényelt információt, hogy lehetővé váljon közreműködésük a reagálás tevékenységeiben.

Vészhelyzeti berendezések Legyen meghatározva a vészhelyzeti berendezések szükséglete, és történjen gondoskodás ezek megfelelő mennyiségű meglétéről. E berendezések folyamatos működőképességét rendszeres időközönként ellenőrizzék. A berendezések például a következők lehetnek: riasztórendszerek vészvilágítás és áramellátás vészkijáratok óvóhelyek kritikus leválasztó szelepek, kapcsolók, és kismegszakítók tűzoltó berendezések elsősegélynyújtó berendezések (beleértve a vészzuhanyokat, szemmosókat, stb.) kommunikációs eszközök

Ellenőrző és helyesbítő tevékenységek

Ellenőrző és helyesbítő tevékenységek
Az OHSAS 18001:1999 (MSZ 28001:2003) szabvány szerinti visszacsatolásba beletartozik: a kulcsfontosságú jellemzők figyelemmel kísérése és mérése, a helyesbítő és megelőző intézkedések sora, a feljegyzések kezelése, a belső auditok.

Ellenőrző és helyesbítő tevékenység
A szervezet határozza meg a MEB működése eredményességének fő jellemzőit a szervezet egészére. Ez különösen azokat a jellemzőket foglalja magában, amelyek meghatározzák, hogy: ütemezetten megvalósul-e a MEB politika, és mennyiben teljesülnek a MEB célok; megtervezték, és bevezették-e a kockázatkezelés módszereit, és ezek mennyire működnek eredményesen; levonták-e a következtetéseket a MEBIR hibáiból, beleértve a veszélyes eseményeket (baleseteket, majdnem baleseteket és megbetegedéseket); eredményesek-e a munkavállalók és az érdekelt felek számára szervezett tudatosítási, képzési, kapcsolattartási és tanácskozási programok; kidolgoztak-e a MEBIR átvizsgálására és/vagy fejlesztésére alkalmas eljárást, és használják-e azt.

Eljárási utasításokat kell készíteni és fenntartani a MEB működése eredményességének rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére. Ezeknek az eljárásoknak biztosítaniuk kell: a szervezet szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű mérési módszereket; annak figyelemmel kísérését, hogy a szervezet milyen mértékben valósítja meg a MEB céljait; az eredményességre vonatkozó, megelőző célú méréseket annak figyelemmel kísérésére, hogy a szervezet eredményessége mennyiben felel meg a MEB irányítási programjának, a működési kritériumoknak és a vonatkozó jogszabályi és hatósági követelményeknek; az eredményességre vonatkozó méréseket annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a legsúlyosabb eltéréseket, azaz a baleseteket, az egészségkárosodásokat, az eseményeket (beleértve a majdnem baleseteket) és egyéb tényszerű adatokat a MEB nem az elvárásoknak megfelelő működéséről a figyelemmel kísérés és mérések adatainak és eredményeinek olyan részletességű feljegyzését, amely elegendő ahhoz, hogy elősegítse a későbbi helyesbítő és megelőző tevékenységek elemzését.

A célok kitűzése során célszerű megfontolni, hogy a szervezet milyen mérőszámokat vezessen be a célok teljesítésének mérésére. Hiszen majdan ezek a jelzőszámok szolgálnak majd alapul a MEB teljesítés értékelés rendszerében, és ezek szolgáltatnak információt mind a MEBIR-ről, mind a működésben lévő rendszerről. A teljesítést megfelelően bemutató jelzőrendszer kialakítása és folyamatos működtetése a szervezet alapvető feladata. Az ilyen jelzők legyenek: objektívek; ellenőrizhetőek; reprodukálhatóak; jellemzőek a szervezet tevékenységeire; feleljenek meg a szervezet MEB politikájának; gyakorlatiak; a mérésük költsége álljon arányban MEB hatékonyságukkal; alkalmazhatóak legyenek az adott technológiára.

Balesetek, események, nemmegfelelőségek, továbbá helyesbítő és megelőző intézkedések
Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A szervezetnek eljárásokat kell kialakítania és fenntartania a felelősségi körök és a hatáskörök meghatározására, a következő feladatok elvégzéséről: balesetek, események és nemmegfelelőségek kezeléséről és kivizsgálásáról megfelelő intézkedések meghozataláról a balesetek, események és nemmegfelelőségek következményeinek enyhítésére helyesbítő és megelőző intézkedések kezdeményezéséről és végrehajtásáról a végrehajtott helyesbítő és megelőző intézkedések eredményességének igazolásáról Ezeknek az eljárásoknak meg kell követelniük, hogy minden javasolt helyesbítő és megelőző intézkedést bevezetésük előtt kockázatértékelési folyamattal átvizsgáljanak. A tényleges vagy lehetséges nemmegfelelőségek okainak kiküszöbölésére tett minden helyesbítő vagy megelőző intézkedésnek összhangban kell lennie a probléma nagyságával, és összemérhetőnek kell lennie a felmerült MEB kockázattal. A szervezetnek be kell vezetnie és fel kell jegyeznie minden olyan változást, amely a helyesbítő és a megelőző intézkedések miatt kihat a dokumentált eljárásokra.

Balesetek, események, nemmegfelelőségek, továbbá helyesbítő és megelőző intézkedések
Tehát eljárásokat kell megtervezni, bevezetni és fenntartani a felelősségi és hatáskörök megállapítására az alábbi területeken: a balesetek, események, és nemmegfelelőségek okainak feltárása, kivizsgálása, rögzítése, megfelelő intézkedések meghozatala a balesetek, események, és nemmegfelelőségek lehetséges következményeinek csökkentése érdekében; a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenység megtervezése, megjelölése, kezdeményezése, bevezetése, a végrehajtása; A végrehajtott helyesbítő és megelőző intézkedések eredményességének igazolása; A nemmegfelelőség megismétlődésének elkerülése érdekében a szabályozás fejlesztése, a fejlesztés bevezetése, vagy a szabályozás módosítása. A nem kívánt események bekövetkezése hátterében állhat: az üzem vagy az egyes berendezések elégtelen, nem megfelelő működéséből; az üzem vagy az egyes berendezések meghibásodásából; emberi mulasztásból; menedzsment rendszer hiányosságaiból.

Feljegyzések és a feljegyzések kezelése
Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A szervezetnek eljárásokat kell létrehoznia és fenntartania a MEB feljegyzések, valamint az auditok és az átvizsgálások eredményeinek azonosítására, kezelésére és selejtezésére. A MEB feljegyzéseknek olvashatóaknak, azonosíthatóknak és visszakereshetőknek kell lenniük az érintett tevékenység vonatkozásában. A MEB feljegyzéseket olyan módon kell tárolni és kezelni, hogy azonnal hozzáférhetőek legyenek és ugyanakkor védettek legyenek az adatvesztéstől, a károsodástól és a megsemmisüléstől. A feljegyzések megőrzési idejét meg kell határozni, és dokumentálni kell. A feljegyzéseket a szervezet és a rendszer igényeinek megfelelően kell megőrizni, hogy bizonyítható legyen e szabványnak való megfelelőség.

Audit Az OHSAS 18001 (MSZ 28001) követelményei
A szervezetnek auditprogramot és eljárásokat kell létrehoznia és fenntartania a MEBIR időközönként elvégzendő auditjára annak meghatározásához, hogy a MEBIR megfelel-e a tervezett MEB irányítás intézkedéseinek, beleértve a szabvány követelményeit megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva eredményesen valósítja-e meg a szervezet politikáját és céljait az előző auditok eredményeinek átvizsgálásához tájékoztatás nyújtásához az auditok eredményeiről a vezetés számára

Audit A folyamat célja, hogy az audit során átfogó és hivatalos értékelés szülessen a szervezet megfelel-e a MEB eljárásoknak és az elvárt gyakorlatnak. Az auditokat megtervezett program alapján kell elvégezni. Fontos, hogy az auditokat csak a MEB követelmények területén felkészült, független szakemberek végezzék. Az audit eredményei: MEB eljárások eredményességének vizsgálata, az eljárások megfelelőségének, a gyakorlatban való érvényesülésének részletes értékelése, szükség szerint kerüljenek megjelölésre helyesbítő tevékenységeket, feljegyzés, amely rögzíti az audit eredményeit, és amelyekről kellő időben kapjon jelentést a vezetőség. Az eredményeket a vezetőségnek át kell vizsgálnia, elemeznie kell, és szükség szerint hatékony helyesbítő intézkedéseket kell tennie.

Audit Az audit során a szükséges személyekkel történt megbeszélés mellett szükséges a tárgyra vonatkozó dokumentumok átvizsgálása is. Így: a MEBIR dokumentációt a MEB politikai nyilatkozatát a MEB célokat a MEB és vészhelyzeti eljárásleírásokat a munkaengedélyezési rendszereket és eljárásleírásokat a MEB értekezletek időpontjait, feljegyzéseit a balesetekről és eseményekről készült jelentéseket és feljegyzéseket bármilyen jelentést vagy közlést a MEB vagy egyéb hatóságok kényszerintézkedéseiről a jogszabály által előírt nyilvántartásokat és tanúsítványokat a képzésekről szóló feljegyzéseket a korábbi MEBIR audit jelentéseket felszólításokat helyesbítő tevékenységekre a nemmegfelelőségekről készült jelentéseket.

Vezetőségi átvizsgálás

Az OHSAS (MSZ 28001) követelményei A szervezet felső vezetőségének az általa meghatározott időközönként át kell vizsgálnia a MEBIR-t, hogy biztosítsa annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét, eredményességét. A vezetőségi átvizsgálás folyamatának biztosítania kell a szükséges információ összegyűjtését ahhoz, hogy a vezetőség végrehajthassa a kiértékelést. Az átvizsgálást dokumentálni kell. A vezetőségi átvizsgálásnak ki kell térnie a politikának, a céloknak, és a MEBIR más elemeinek esetleg szükséges változtatásaira, tekintetbe véve a MEBIR auditok eredményeit, a változó körülményeket és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget. A fejezet alapvetően Deming Plan-Do-Check-Act ciklusának „ACTION” (akció, avagy a beavatkozás) fázisáról szól. A szervezet értékelje ki a MEB rendszerének teljesítményét. A hatékony működés fenntartása érdekében szükséges az ellenőrzést követő „avatkozz be (Action)” visszacsatolási kör, hogy el lehessen végezni a tökéletesebb teljesítés érdekében szükséges fejlesztések bevezetését. Az OHSAS 18001:1999 szabvány szerinti visszacsatolásba beletartozik a vezetőségi átvizsgálás. A vezetőségi átvizsgálás a szervezet üzleti és stratégiai tervező tevékenységének része, és az üzleti élet eredményének átvizsgálásával, a beszámoltatással, a költségvetési-, nyereség- és veszteség-előrejelzésekkel van összefüggésben.

Az átvizsgálás a következő témákat vitassa meg: a jelenlegi MEB politika megfelelőségét; a MEB célok, programok meghatározását vagy korszerűsítését az elkövetkezendő időszakra, a folyamatos fejlődés érdekében; a veszélyazonosításra, a kockázatértékelésre és a kockázat kézben tartására jelenleg alkalmazott eljárások megfelelőségét; hatásosságát, a kockázat jelenlegi szintjét és az érvényes kézben tartási intézkedések eredményességét; az erőforrások kielégítő voltát; a MEB ellenőrzési folyamat eredményességét; a veszélyekkel kapcsolatos jelentési folyamat eredményességét; a megtörtént balesetekre és eseményekre vonatkozó adatokat; a feljegyzett eseteket, amelyekben az eljárások nem voltak eredményesek; az előző vezetőségi felülvizsgálatokat követő belső és külső auditok eredményeit; a vészhelyzetekre való felkészültség állapotát; a MEBIR fejlesztéseire tett intézkedéseket; mindennemű baleset és esemény kivizsgálásának eredményeit; jogszabályokban vagy a technikában várható változások hatásainak értékelését

A stratégiai munkavédelmi menedzsment rendszer
Sikertényezők A menedzsment nagyfokú elkötelezettsége A munkavállalók bevonása Jól strukturált menedzsment rendszer

A szükséges változások érdekében elkerülendő
Önteltség. (Ne higgyük, hogy a szükséges változásokhoz elegendő egy-két személy elkötelezettsége és akarata. Dolgozni kell azért, hogy ugyanez a szándék kifejlődjön az érintett partnerek döntő hányadánál)

Kellő befolyással bíró irányítócsoport létrehozásának elmulasztása. (Ne higgyük, hogy az első számú emberek elkötelezettsége elegendő lesz a szükséges változások eléréséhez. Magányos törekvés sohasem rendelkezhet a szükséges, valamennyi erőforrással. Így pedig a hagyományok, megszokások ellen reménytelen a harcot felvenni.)

A jövőkép erejének alábecsülése. (Ne higgyük, hogy a változáshoz elegendő a „sürgősen tenni kell valamit” szükségességének belátása. Tudnunk kell, hogy az a bizonyos „valami” hová fog minket eljuttatni. A jövőkép egyszerre sok embernek ad világos útmutatást, segíti az alkalmazkodást, cselekvésre ösztönöz. A jövőkép megléte és hatékony kommunikálása a változási folyamat rendkívül fontos mozzanata)

Beletörődés az jövőkép blokkolásába. (Ne higgyük, hogy a változási folyamat mint olajozott jégen a teflon fog siklani előre. Lesznek problémák, nehézségek, amelyek elbizonytalaníthatják az embereket. Ilyenek lehetnek pl. a meglévő intézmények, azok megszokott „hagyományos” működési folyamatai. Ezen gátló tényezők a mélyben fejtik ki blokkoló hatásukat, mire láthatóvá válnak, már alapjaiban megtörték a változási folyamatot)

A rövid távú eredmények hasznosításának elmulasztása. (Ne higgyük, hogy a folyamat értékelésére csak a projekt lezárásakor kell időt szakítanunk. A közbenső mérföldkövek –pl. egy sikeres konferencia megrendezése- lehetőséget adnak az időszak értékelésére, a partnerek felé pozitív üzenetek küldésére, a vízió ismételt megerősítésére, a változási folyamat identitásának hangsúlyozására.

A győzelem túl korai kihirdetése. (Ne higgyük, hogy a változási folyamatnak akkor van végre, amikor a projektet hivatalosan is lezártuk. A győzelem idő előtti kihirdetése elvonja a tényleges befejezéshez szükséges energiákat, így az elvárt, új minőség nem fejtheti ki az elvárt hatást)

A változások nem épülnek be a kistérség politikai, döntés előkészítő, és döntéshozó kultúrájába. (Ne higgyük, hogy egy projekt lezárásakor a automatikusan így fognak szólni a munkavállalók, a kollégák: „Itt a dolgokat természetesen így kell intézni.” Mindaddig, amíg az új viselkedési módok nem gyökereznek be a szociális normákba és közösen vallott értékekbe, mindig ki lesznek téve a fokozatos visszarendeződés, leépülés veszélyének)

A MEBIR építés folyamata
„ Egy szokás nem hajítható ki az ablakon, fokról-fokra kell letessékelni a lépcsőn, kitessékelni az ajtón. ” /Mark Twain/

MEBIR OMKTK. Kft Kapás Zsolt

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "MEBIR OMKTK. Kft Kapás Zsolt"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

MEBIR OMKTK. Kft Kapás Zsolt

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "MEBIR OMKTK. Kft Kapás Zsolt"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés