Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségei Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar.

Az előadások a következő témára: "Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségei Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar."— Előadás másolata:

1 Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségei Határtalanul IV. Euroregionális konferencia A szlovák-magyar határmenti együttműködés lehetőségei Gémesi Ferenc szakállamtitkár előadása Füzérradvány, 2009. október 26.

2 mint A válság, mint lehetőség A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére. A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.

3 A válság, mint lehetőség Várhatóan felértékelődik az élelmiszer előállítása; felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét. Várhatóan felértékelődik az élelmiszer előállítása; felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.

4 A válság, mint lehetőség Következmények: szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása. Következmények: szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása.

5 A válság, mint lehetőség A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása. A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása.

6 Kihívások és válaszok Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: KihívásMegoldás/válasz 1. Forráshiány  Uniós források és lehetőségek megjelenése 2. Információhiány  Információs napok elindítása (MeH- NFÜ) 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) 3. Bizalomhiány  ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: KihívásMegoldás/válasz 1. Forráshiány  Uniós források és lehetőségek megjelenése 2. Információhiány  Információs napok elindítása (MeH- NFÜ) 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) 3. Bizalomhiány  ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését

7 Kisebbségi közösségek és térségfejlesztés A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt. A kérdés specifikuma: a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.

8 Paradigmaváltás a nemzetpolitikában A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: Új elemek: Megújult támogatáspolitika Fejlesztéspolitika Szoros együttműködés a két terület között Új intézményrendszer A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: Új elemek: Megújult támogatáspolitika Fejlesztéspolitika Szoros együttműködés a két terület között Új intézményrendszer

9 Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke- transzfer. A forráslehetőségek feltárása és bemutatása. Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke- transzfer. A forráslehetőségek feltárása és bemutatása.

10 Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi. Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi.

11 A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi dokumentumokban Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet. Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.

12 Kisebbségek egy varratmentes Európában Határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában nemzetközi konferencia A témáról 2009 szeptember 15-én nemzetközi konferenciára került sor Budapesten a MEH szervezésében, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, az ET szakértői és az EU Régiók Tanácsa főtitkárának részvételével. A konferencia megerősítette a bolzanói ajánlást: az államoknak a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésüket a baráti bilaterális és multilaterális kapcsolatok keretein belül, és inkább területi, semmint etnikai alapon kell teljesíteniük. A helyi és regionális szervek, valamint a kisebbségi önkormányzatok határon átnyúló együttműködése hozzájárulhat a toleranciához és jóléthez, megerősítheti az államközi kapcsolatokat és ösztönözheti a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos párbeszédet. Határon átnyúló együttműködés szerepe az etnokulturális sokszínűség fenntartásában nemzetközi konferencia A témáról 2009 szeptember 15-én nemzetközi konferenciára került sor Budapesten a MEH szervezésében, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, az ET szakértői és az EU Régiók Tanácsa főtitkárának részvételével. A konferencia megerősítette a bolzanói ajánlást: az államoknak a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésüket a baráti bilaterális és multilaterális kapcsolatok keretein belül, és inkább területi, semmint etnikai alapon kell teljesíteniük. A helyi és regionális szervek, valamint a kisebbségi önkormányzatok határon átnyúló együttműködése hozzájárulhat a toleranciához és jóléthez, megerősítheti az államközi kapcsolatokat és ösztönözheti a kisebbségi ügyekkel kapcsolatos párbeszédet.

13 Az EGTC, mint új lehetőség Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Előzmények: A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előnyei: Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: Határokon átnyúló Transznacionális Régiók közötti együttműködés Előzmények: A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre Előnyei: Jogi személyiség Az első közösségi szintű jogi eszköz Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva

14 Az EGTC, mint új lehetőség Az EGTC előnyei: Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel. Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva. Az EGTC előnyei: Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete Saját költségvetéssel, Saját szervezettel, Saját szerződő képességgel. Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.

15 Az EGTC, mint új lehetőség Cél: Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: Területi együttműködési programok (ETE programok). Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések. Cél: Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: Területi együttműködési programok (ETE programok). Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.

16 Működő EGTC: Ister-Granum

17 Tervezett EGTC

18

19

20 Határmenti együttműködések ETE jogosult programterület

21 Magyarország – Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 2009. április 2-3-án lezajlott a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program 2007-2013 soron következő Közös Monitoring Bizottsági ülése Miskolcon. Itt kerültek kiválasztásra az első pályázati felhívás nyertes projektjei. A tervek szerint ebben a kiírásban mintegy 63 millió euró ERFA támogatás kerül odaítélésre. A 2008 decemberében záruló felhívásra 246 pályázat érkezett a határmenti magyar és szlovák megyékből. A magyar és szlovák részről bevont külső szakértők értékelése alapján a Közös Monitoring Bizottság végül 106 pályázatot és 17 projekt koncepciót támogatott. A 106 egykörös eljárásra benyújtott projekt ERFA támogatási igénye több mint 45 millió eurót tesz ki, és ezt egészíti ki az átlagosan 10% kormányzati társfinanszírozás és a pályázók általában 5% önereje. A legnépszerűbb beavatkozási terület az első prioritáson belül a Közös idegenforgalom-fejlesztés és az Emberek közötti kapcsolatépítés volt, amelyekre összesen 102 pályázat érkezett be, a rendelkezésre álló kerethez képest több mint négyszeres támogatási igénnyel. A program második prioritásának keretein belül pedig több környezetvédelmi projekt mellett lehetőség nyílik jó néhány kerékpár- és összekötőút, valamint két Ipoly-híd megépítésére is. Minden projekt magyar és szlovák partnerek bevonásával, szoros együttműködésben valósul meg. 2009. április 2-3-án lezajlott a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Program 2007-2013 soron következő Közös Monitoring Bizottsági ülése Miskolcon. Itt kerültek kiválasztásra az első pályázati felhívás nyertes projektjei. A tervek szerint ebben a kiírásban mintegy 63 millió euró ERFA támogatás kerül odaítélésre. A 2008 decemberében záruló felhívásra 246 pályázat érkezett a határmenti magyar és szlovák megyékből. A magyar és szlovák részről bevont külső szakértők értékelése alapján a Közös Monitoring Bizottság végül 106 pályázatot és 17 projekt koncepciót támogatott. A 106 egykörös eljárásra benyújtott projekt ERFA támogatási igénye több mint 45 millió eurót tesz ki, és ezt egészíti ki az átlagosan 10% kormányzati társfinanszírozás és a pályázók általában 5% önereje. A legnépszerűbb beavatkozási terület az első prioritáson belül a Közös idegenforgalom-fejlesztés és az Emberek közötti kapcsolatépítés volt, amelyekre összesen 102 pályázat érkezett be, a rendelkezésre álló kerethez képest több mint négyszeres támogatási igénnyel. A program második prioritásának keretein belül pedig több környezetvédelmi projekt mellett lehetőség nyílik jó néhány kerékpár- és összekötőút, valamint két Ipoly-híd megépítésére is. Minden projekt magyar és szlovák partnerek bevonásával, szoros együttműködésben valósul meg.

22 Első körös nyertes projektek száma intézkedésenként

23 ERFA támogatás intézkedésenként

24 Projektek régiónként

25 Az első pályázati felhívás tapasztalatai A legnépszerűbb intézkedés a turizmus fejlesztése. Számottevő igény van a kisméretű közösségek közötti együttműködési projektekre. A pályázók nehezen tolerálják a közös nyelv (angol) használatát. A projektek előfinanszírozása a nemzetközi jelleg miatt nem megoldott. Az államhatárt metsző beruházások esetén hosszadalmas az előkészítés. A nemzetközi döntéshozatal és eljárások miatt hosszú az átfutási idő (a pályázat beadásától a támogatási szerződésig 10 hónap telik el), ami sokszor új helyzetben találja a pályázót. Az EU-s szabályozás több területen máig tisztázatlan (állami támogatások rendszere, visszakövetelés, stb.). A legnépszerűbb intézkedés a turizmus fejlesztése. Számottevő igény van a kisméretű közösségek közötti együttműködési projektekre. A pályázók nehezen tolerálják a közös nyelv (angol) használatát. A projektek előfinanszírozása a nemzetközi jelleg miatt nem megoldott. Az államhatárt metsző beruházások esetén hosszadalmas az előkészítés. A nemzetközi döntéshozatal és eljárások miatt hosszú az átfutási idő (a pályázat beadásától a támogatási szerződésig 10 hónap telik el), ami sokszor új helyzetben találja a pályázót. Az EU-s szabályozás több területen máig tisztázatlan (állami támogatások rendszere, visszakövetelés, stb.).

26 A második pályázati felhívás Meghirdetés: 2009. június 29. Időtartam: 3 hónap Benyújtási határidő: 2009.09.29. (1. prioritás) 2009.09.30. (2. prioritás) 1 körös eljárás – Pályázati formanyomtatvány Projekt időtartama: max. 12/24 hónap Meghirdetett keretösszeg – cca 49 M EUR (ERFA) Meghirdetés: 2009. június 29. Időtartam: 3 hónap Benyújtási határidő: 2009.09.29. (1. prioritás) 2009.09.30. (2. prioritás) 1 körös eljárás – Pályázati formanyomtatvány Projekt időtartama: max. 12/24 hónap Meghirdetett keretösszeg – cca 49 M EUR (ERFA)

27 Prioritások