A kohéziós politika hatása a foglalkoztatási szintjére és minőségére Magyarországon (TÁRKI- Kopint-Tárki- PPH konzorcium) Az uniós fejlesztések ex-post.

Az előadások a következő témára: "A kohéziós politika hatása a foglalkoztatási szintjére és minőségére Magyarországon (TÁRKI- Kopint-Tárki- PPH konzorcium) Az uniós fejlesztések ex-post."— Előadás másolata:

1 A kohéziós politika hatása a foglalkoztatási szintjére és minőségére Magyarországon (TÁRKI- Kopint-Tárki- PPH konzorcium) Az uniós fejlesztések ex-post és időközi értékelései az Európai Bizottság és a visegrádi országok megközelítésében Nemzetközi értékelési konferencia Budapest, 2010. május 6.

2 Vázlat  Az értékelés témája  Az értékelés fókuszai, módszerei  Az egyes módszerek részletesebb bemutatása  Az értékelés általános hipotézisei  Az értékelés specifikus hipotézisei  Konklúzió helyett: előzetes értékelési eredmények (megjegyzés: az értékelés október végén zárul)

3 Az értékelés témája  Mely beavatkozások növelik nagyobb valószínűséggel eredményesen és hatékonyan a foglalkoztatás szintjét?  A strukturális beavatkozások hatása  a munkahelyek teremtésére  a munkahelyek megtartására  a teremtett / megőrzött munkahelyek minőségére  a teremtett / megőrzött munkahelyek időtartamára

4 Az értékelés fókusza, módszerei  Az I. NFT GVOP és HEFOP operatív programjai (2004-2008 közötti időszak) A beavatkozások hatása  a vállalkozások támogatása esetén  az oktatás és képzés támogatása esetén  Többféle értékelési módszer kombinálása  Másodelemzés leíró statisztikai elemzésekkel és ökonometriai becslésekkel (PPH)  Kérdőíves adatfelvétel a támogatott vállalkozások körében  Fókuszcsoportos interjúk a képző intézményekkel  Esettanulmány a legjobb gyakorlatokról

5 A másodelemzéses vizsgálatok fókusza (PPH)  Korábbi nemzetközi vizsgálatok alapján benchmark-adatbázis építése a hatásossági és hatékonysági szempontok következetes vizsgálatához (a kitűzött célok elérése, illetve a szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági hatások szempontjából)  A foglalkoztatási célú és az egyéb támogatások elkülönítése  A támogatások eloszlásának vizsgálata leíró statisztikai elemzéssel: mely régiók, térségek, szektorok, vállalatok felé áramlanak?  Ökonometriai becslések: a foglalkoztatási hatások vizsgálata regresszióval (párosítással kombinált különbségek különbsége módszer)

6 A kérdőíves adatfelvétel fókusza  A teremtett, illetve a fenntartott munkahelyek száma  ágazatok szerint,  az alkalmazottak képzettségi szintje szerint  az alkalmazottak kora, neme szerint  az alkalmazottak speciális csoportjaira fókuszálva (fogyatékkal élők, hosszútávú munkanélküliségből kilábalók) Megszűnt és teremtett munkahelyek  jövedelem, illetve képzettség szerint  Lekérdezés 1000 elemű mintán  ágazatok szerinti reprezentativitással  az alkalmazottak képzettsége, kora, neme, speciális csoportjai esetében megfelelő elemszám biztosítására törekedve

7 A fókuszcsoportos vizsgálatok fókusza  A működő képzések  Ezek közül az ESzA oktatási és képzési beavatkozásainak keretében folyó képzések  Sikeresnek, illetve kevésbé sikeresnek ítélt képzések  Információk, visszajelzések az egyes képzések eredményességéről  Visszacsatolás: változtatások a képzéseken (2004-2008 között)  Képzések megoszlása érdeklődés szerint  Új, nem kielégített képzési igények  Változtatási javaslatok az ESzA oktatási és képzési beavatkozásainál  Fókuszcsoportos beszélgetés a képző intézményekkel egy fejlett, illetve egy fejletlen régióban  A magasabb, illetve az alacsonyabb képzettségű munkavállalók képzésével kapcsolatos esetlegesen eltérő szempontok feltárása

8 Általános hipotézisek (döntően a kvalitatív vizsgálatokhoz)  Általánosabb, az empirikus közgazdasági szakirodalom alapján vázolható hipotézisek amelyek elsősorban – de nem kizárólag – kvalitatív módszerekkel (itt: fókuszcsoportos interjúk, esettanulmány) vizsgálhatók  Az értékelés tényleges elkészítése során a hipotézisek és a módszerek közötti relációk természetszerűleg folyamatosan finomodnak, és a hipotéziseknek az értékelés elején szándékoltan tág köre is érdemben szűkül Megjegyzés H: hipotézis SH: segédhipotézis (a megelőző hipotézishez kapcsolódóan)  1) A munkahelyek a foglalkoztatási támogatás nélkül nem jöttek volna létre (tehát nem volt holtteher-hatás) /H/  2) A vállalatoknak nyújtott foglalkoztatási támogatások észlelt foglalkoztatás-növelő hatása csak látszólagos, a vállalatok csak formálisan hoznak létre új állásokat a támogatás hatására /SH/  3) Ha a foglalkoztatási támogatásokkal a KKV-szektor vállalkozásait célozzák meg, akkor ezek fajlagos foglalkoztatás-növelő hatása erősebb, mintha a támogatások nagyobbrészt a transznacionális vállalatok felé áramlanak. /H/  4) A fiatal munkaerő alkalmazási költségeinek foglalkoztatási támogatással való csökkentésének foglalkoztatásra gyakorolt nettó pozitív hatása nem jelentős. A támogatások fő haszonélvezői az alacsony képzettségű munkavállalók. /H/

9 Általános hipotézisek (folyt.)  5) A munkanélküliek képzésére fordított források hatékonysága (a fajlagos ráfordítás által elért foglalkoztatás-bővülés) egészében véve alacsonyabb, mint a foglalkoztatási támogatásoké. /H/  6) A leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek képzése az átlagosnál is csekélyebb pozitív foglalkoztatási hatással jár. /SH/  7) A munkahelyeken adott szakképzések foglalkoztatási hatása erősebb, mint az osztálytermi általános képzéseké. /SH/  8) A speciális (csak vállalat-specifikus tudást nyújtó) képzések állami támogatása jelentős holtteher-veszteséget eredményez. /SH/  9) A képzés inkább a munkához jutás valószínűségét javítja, mint az állás megtartásának a képességét. /H/  10) A munkaügyi kirendeltségek érdemi fejlesztése érzékelhetően enyhíti az érintett térség foglalkoztatási problémáit. /H/  11) Az egyedi beruházási támogatások nem járnak jelentős pozitív foglalkoztatási hatással, a holtteher-veszteség miatt. /H/  12) A városok elérhetőségének a javítása számottevően növelte a foglalkoztatottságot az érintett kistelepülésekben. /H/  13) Az autópálya-építések pozitív foglalkoztatási hatása az érintett területeken legjobb esetben is csekély. /SH/  14) A gyermekintézmények fejlesztésére fordított források érzékelhetően javították az érintett településekben a foglalkoztatottságot. /H/  15) A kisebb térségekre, kevés projektre jelentős forrásokat koncentráló turizmusfejlesztési programok érzékelhető foglalkoztatási hatással jártak. /H/

10 Specifikus hipotézisek (döntően a másodelemzéses vizsgálatokhoz)  A támogatások áramlásáról :  1) A támogatás mértéke a munka-intenzívebb szektorokban magasabb.  2) A munkaerő-intenzívebb vállalatok több támogatást kapnak.  3) Az alacsony foglalkoztatottságú térségek több támogatást kapnak.  4) A nem foglakoztatási célzatú támogatások eloszlása eloszlásuk egyenletes térségi illetve vállalati csoport szinten.  5) A hazai és az EU-s pályázatok egymást kiegészítő, nem pedig helyettesítő rendszerek.  A foglalkoztatási hatásokról:  1) A foglalkoztatási hatás mértéke eltér nullától.  2) A foglalkoztatási hatás mértéke a más országokban megfigyelt empirikus benchmark-kal megegyezik.  3) A foglalkoztatási hatás az NFT keretében finanszírozott programoknál meghatározott indikátorok célértékével megegyezik.  4) A foglalkoztatási hatás a makrobecsléstől nem tér el.  A munkafókuszú transzferek hatásáról:  1) A munkaerő-intenzív szektorokban a foglalkoztatási hatás eltér a nem munkaerő-intenzív szektorokétól.  2) A munkaerő-intenzívebb vállalatoknál a hatás magasabb.

11 Specifikus hipotézisek (folyt.)  A kohéziós típusú (területi) hatásokról :  1) A foglalkoztatási hatás az észak-keleti és a déli régiókban eltér a fejlett régióktól.  2) A hatás az aktivitási rátával összefügg térségi szinten.  3) A hatás a munkanélküliségi rátával korrelál térségi szinten.  4) A hatás összefügg a fejlettségi besorolással térségi szinten.  5) A hatás korrelál a HDI értékekkel térségi szinten.  A különböző típusú EU-s illetve az EU-s és hazai konstrukciók által nyújtott támogatások hatásáról:  1) A foglalkoztatási hatás nagyobb a foglalkoztatás-javító célzatú transzfereknél, mint a nem foglalkoztatási célzatú transzfereknél.  2) A célcsoport-orientált (tartós munkanélküliek, romák, csökkent munkaképességgel rendelkezők, nők, idősebbek csoportjait célzó) transzferek foglalkoztatási hatása megegyezik a nem-célcsoportorientált transzferek hatásával.  3) Nincs különbség a hazai és az EU-s támogatások között a foglalkoztatási hatásban.

12 Köszönjük a figyelmet! Kopint-Tárki – PPH - TÁRKI Budapest, 2010. május 6.