Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011

Az előadások a következő témára: "Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011"— Előadás másolata:

1 Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011
Az első nagy adatfeldolgozások, az amerikai számítástechnika kialakulása Készítette: Halász Rita PTE TTK tanár- informatikatanár (MA) 2010/2011

2 A keréktől a bütyköstengelyig
az egyenletesen forgó, de nem egyenletes kör alakú kerékkel szakaszos mozgást is elő lehet állítani egy forgó hengeren elhelyezett egy vagy több bütyök képes kalapácsot vagy más szerszámot mozgatni XVIII. század: bütyköstengely kifejlesztése, elterjesztése Ókor- ter

3 Automatacsodák A harangozás „problémája” A zene is algoritmus.
sok utasítás  a bütyköstengelyt ún. vezérlődobbá kellett alakítani A zene is algoritmus. az automata több, mint mechanizmus: olyan szerkezet, amely meghatározott programot hajt végre külső emberi beavatkozás nélkül „dobbal” vezérelt automataként működtek: szökőkutak, toronyórák, játékok, sakkgépek (ma pl. kakukkos óra)

4 A felület elválik a hengertől, avagy a mintás szövés
XVIII. század elején a francia Bouchon (1725) és Falcon (1728) rájött, hogy nem a hengerre van szükség, csak annak felületére fejtsük le a felületet és készítsünk negatív bütyköket 1805: Joseph- Marie Jacquard ( ) a lyukkártya- elvet tökéletesítette

5 A Jacquard- féle szövőszék
Eredeti kódtábla

6 A szövőszékben az egymással párhuzamosan futó láncfonalak közé
a vetülék vagy keresztszálat húzzák be a vetélő segítségével. Ennek megvalósításához a láncfonalak egy részét a nyüstök segítségével felfelé, a másik részét lefelé kell feszíteni. Ekkor keletkezik az úgynevezett szádnyílás, amelyen keresztül a vetélő már áthúzza a keresztszálat. Mintás szövés esetén a minta attól függően alakul ki, hogy mely láncfonalakat emelnek fel illetve melyeket süllyesztenek le. A mintás szövés úgy automatizálható, ha a nyüstpálcák ráesnek egy lyukasztott lemezre. Amelyik alatt nincs lyuk, azt felemelve tartja, amelyik alatt lyuk van, az lefelé feszíti a fonalat.

7 1890-es népszámlálás 1800-as évek vége: az Egyesült Államok bevándorlók tömegeit fogadta a népszámlálási hivatal hagyományos számlálási módszerekkel már nem tudta elvégezni feladatát 55 millió ember adatait gyűjtötték egybe az adatokat 36 féle szempont szerint csoportosították, és ennek elkészítéséhez 500 munkatárs 7 évig tartó számításaira volt szükség  mire elkészülnek a kimutatások, addigra már nem is igazak

8 Herman Hollerith ( ) a népszámlálási hivatal statisztikusa győzött ún. lyukkártyás tabulátorával, amely a lyukasztással leírt adatokat összesítette munkájában Dr. John Shaw Billing sokban segítette „Egy vasárnap este Dr. Billings azt mondta, kellene egy berendezés… népesedési és más statisztikai adatok táblázatba foglalására. Alaposan megtárgyaltuk a kérdést, és emlékszem… olyan kártya alkalmazására gondolt… ahol a leírást a kártya széleiben beütött perforált rovátkák képviselnének.” /H. Hollerith/

9

10 Minden adathoz egy lyukat, így minden polgárhoz egy lyukkombinációt rendelt, ezeket az 1 dolláros méretű, összesen 204 lehetséges helyen lyukasztható kártyán rögzítette. A kártya bekerült egy rendezőgépbe, ott elhaladt egy tűrendszer alatt. A lyukak alapján záródó tűk elektromágneseket hoztak működésbe, melynek hatására a körlapos számlálón a mutató egy egységgel előbbre lépett.

11 A kártyák osztályozása fél automatikusan történt: amikor egy kártyáról az adatot a tabulátorba akarták vinni, egy külön osztályozó boksz előre meghatározott rekeszének fedele automatikusan kinyílt. A kezelő a kártyát a rekeszbe helyezte és a rekeszt kézzel lezárta. A megoldással szinte bármilyen csoportosítását a kártyáknak sikerült gyorsan elvégeznie. Hollerith felismerte, hogy a gyors feldolgozás sikere a adatok megfelelő kódolásán múlik.

12

13 IBM Hollerith sikerére alapozva 1896-ban megalapította a Tabulating Machine Co. nevű vállalatot. 1911-ben a Hollerith cég két másik vállalattal egyesült. Az új vállalatot Coputing- Tabulating- Recording Co., azaz CTR néven jegyezték be. 1914-ben Thomas J. Watson lépett a vállalat élére. Megindult a cég terjeszkedése: Európa, Dél- Amerika, Ázsia, majd Ausztrália következett. 1924: International Business Machine Corporation  IBM

14 A lyukkártya sikere egyértelmű volt
A lyukkártya sikere egyértelmű volt. Igen jól lehetett adattárolásra használni. Az 1928-ban a most már IBM névre hallgató Hollerith társaság indítványozta a 80 oszlopos lyukkártya bevezetését.

15 A technika fejlődésével egyre jobban automatizálták a lyukkártya készítését és feldolgozását.
A kódrendszert is jelentősen átalakították. A számoló eszközök jelentős fejlődésén mentek keresztül. Az IBM 1971-ben bevezette a mágneslemezest tárolást. A floppy disk egy csapásra a legelterjedtebb tárolóeszközzé vált. Ugyanakkor 1990-ig megmaradt a hagyományos lyukkártya a használatban.

16 Köszönöm a figyelmet!