A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE

Az előadások a következő témára: "A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE"— Előadás másolata:

1 A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE
Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.

2 A társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere I
A társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere I BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 45 – 46. o. funkcionális emberföldrajz → szociálgeográfiai szemlélet → „…a társadalmi alapfunkciók hordozói, a funkciók területi szervezetének megvalósítói a különböző embercsoportok.” → „… a társadalmi csoportok leírható indítékok alapján vesznek részt a térszerkezet alakításában, a funkciók térszerveződésének és működésének megváltoztatásában.” → „Az ember alapfunkciókkal kapcsolatos értékelése, döntése és aktivitása meghatározott társadalmi együttműködés eredménye.” a funkciók térbeli rendje → történeti fejlődés eredménye [gazdasági-társadalmi szerkezetváltások] → „A funkciók térbeli elhelyezkedése, a telephelyek kiválasztása során az ember nemcsak a térszerkezet ökonómiai racionalitásával számol, hanem igazodik a természeti tér feltételeihez, ami által érvényesül a természeti tér, a gazdaság- és társadalomszerkezet átmeneti egyensúlya.”

3 A társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere II
A társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere II BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 45 – 46. o. PARTZSCH, D. [1970] a funkcionális társadalom térigénybevételének formái térrelevánsak az emberi lét alapfunkcióival → az emberi cselekvés térbeli megnyilvánulásai funkciókatalógusba rendezhetők az egyes funkciók jelentősége csak a rendszer egészében értelmezhető a funkciók között nincs alá- és fölérendeltségi viszony → „mellérendelt kölcsönkapcsolat” → az egyik jelenlétéből következtetni tudunk a másik meglétére

4 A.TÁRSADALOM A társdalmi alapfunkciók területi rendszere III BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 46. o., 6. ábra. A társadalom, a lokális társadalom, vagy azok egyes csoportjainak elemzése B.TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK B7 LOKALITÁS B1 MUNKA B2 LAKÁS B3 SZOLGÁL TATÁS & ELLÁTÁS B KÉPZÉS & KULTÚRA B ÜDÜLÉS & PIHENÉS B KÖZLEKEDÉS & KOMMUNI KÁCIÓ A+B KAPCSOLATÁNAK TERÜLETI TÍPUSAI A+B típus A+B típus A+B típus A+B típus A+B típus A+B típus A+B típus C. Σ5i=1 (A+B) Társadalmi térszerkezet D. A TÁRSADALOM HATÁSA A FIZIKAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETRE A fizikai földrajzi környezet és a társadalmi térszerkezet kapcsolata

5 ALAPFUNKCIÓK 1. A MUNKA

6 A munka mint társadalmi alapfunkció I
A munka mint társadalmi alapfunkció I BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 44 – 56. o. a munka mint társadalmi tevékenység „marxi társadalomszemlélet”: tiszta, konkrét „termelői funkció” gazdaságföldrajz: „az ember alapvető életmegnyilvánulása” → „A munkavégzés, a társadalmi munkamegosztásban való részvétel meghatározza az egyén, csoport, ill. a lokalitás (helyi társadalom) helyét a társadalmi hierarchiában, az alapfunkciókkal kapcsolatos általános magatartását és térhasználatát a funkcionális térszerkezetben.” → „…Az egyes aktív csoportok a munkavégzés jellegétől függően, a funkcionális rendszer működtetése révén nagyon különböző mértékben hatnak környezetükre.” az ember társadalmi tevékenysége: foglalkozási csoportok foglalkozási szerkezet → gazdasági-társadalmi fejlettséget mérő indikátor

7 A munka mint társadalmi alapfunkció II
A munka mint társadalmi alapfunkció II BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 44 – 56. o. alapfunkciók: keretet [szervezeti formát] adnak az emberi aktivitásnak sajátos térbeli rend → „ ...munkamegosztás a munkahelyek sajátos, az egyes szektorokra jellemző térbeli eloszlását és rendjét hozza létre…” → „…ez része annak a társadalmi struktúrának és térszerveződésnek, amelyben a munka mint csoportaktivitás lejátszódik.”

8 A munka szociálgeográfiai értelmezése BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 47. o., 3. ábra. MUNKAADÓI OLDAL MUNKAVÁLLALÓI OLDAL A társadalmi munkamegosztás szférái IPAR/MEZŐGADASÁG/TERCIER műszaki-ökonómiai feltételrendszer Társadalmi; csoport- és családi hatások B A Társadalmi konfliktusok D Ö N T É S Össztársadalmi gazdasági-társadalmi elvárás ÚJ STRUKTÚRA Alapfunkciókra gyakorolt hatás Területi strukturális problémák A munkamegosztás meglévő lokális területi szerkezete Társadalmi struktúra kialakított lokális területi szerkezete A’ B’

9 A foglalkoztatottak aránya
A foglalkozási átrétegződés klassszikus modellje forrás: HAGGETT, P. [1983] (közli: CSÉFALVAY, Z.[1994], 135. o., 51. ábra) Indusztrializáció kora Posztindusztriális kor % Preindusztriális kor Korai szakasz Kései szakasz Információs társadalom 75 T A foglalkoztatottak aránya 50 Q 25 S P 1800 1850 1900 1950 2000 t

10 A foglalkozási átrétegződés Magyarországon a II. világháború után
forrás: KOVÁCS, Z.: Népesség és településföldrajz. Budapest, 2003, 76. o., 6. táblázat.

11 A munka szociálgeográfiai értelmezése BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 47. o., 3. ábra. MUNKAADÓI OLDAL MUNKAVÁLLALÓI OLDAL A társadalmi munkamegosztás szférái IPAR/MEZŐGADASÁG/TERCIER műszaki-ökonómiai feltételrendszer Társadalmi; csoport- és családi hatások B A Társadalmi konfliktusok D Ö N T É S Össztársadalmi gazdasági-társadalmi elvárás ÚJ STRUKTÚRA Alapfunkciókra gyakorolt hatás Területi strukturális problémák A munkamegosztás meglévő lokális területi szerkezete Társadalmi struktúra kialakított lokális területi szerkezete A’ B’

12 Az ingázók területi típusai (KLINGBEIL [1969]) BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 52. o. Kritériumok Stabil „ingázó” terület Labilis „ingázó” terület Munkahelykínálat Differenciált Nagyüzemek Sokféle szakma Magas szintű bér és szociális ellátás Mezőgazdaság szerepe kicsi Differenciálatlan Kis- és középüzemek Kevés gazdasági ágazat Alacsony szintű bér és szociális ellátás Mezőgazdaság szerepe nagy (kiegészítő) Képzés Sokoldalú – általános és középiskola, szakképzés több szakágazatban Hiányos – az agráron kívül hiányoznak a középfokú & szakiskolák Ellátási intézmények Valamennyi társadalmi csoport elvárását kielégítik és könnyen elérhetőek Hiányosan kiépítettek Az ingázók korösszetétele Nincs lényeges különbség az ingázók és nem ingázók korösszetételében. Az ingázók között a fiatalok aránya magas Az ingázók társadalmi szerkezete Az ingázók és nem ingázók szakképzettsége és a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya alapján nincs különbség Az ingázók a mezőgazdaságban már nem dolgoznak A foglalkozási státuschierarchia mindkét csoport esetében nagy, de az ingázók és nem ingázók között nincs státuskülönbség Az ingázók szakmai képzettsége alacsonyabb, mint a nem ingázóké (főként: építőipar), alig van tercier szektorban dolgozó Általános a kettős foglalkozás. A foglalkozási hierarchia szűk. Az ingázók az alacsony foglalkozású státushoz tartoznak Közlekedési adottságok Sűrű közlekedési hálózat Az ingázási idő < 40 perc A hálózat gyengén kiépített Az ingázási idő meghaladja az 1 órát Vándorlási egyenleg Vándorlási nyereség a területen Vándorlási veszteség, távolsági ingázás