A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. január 11. Előadó: Papp Gabriella, Felvételi Irodavezető ELTE TTK Nyílt Nap.

Az előadások a következő témára: "A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. január 11. Előadó: Papp Gabriella, Felvételi Irodavezető ELTE TTK Nyílt Nap."— Előadás másolata:

1 A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. január 11. Előadó: Papp Gabriella, Felvételi Irodavezető ELTE TTK Nyílt Nap

2 A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három, egymásra épülő lépcsőből áll. Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra, hogy a diák mesterszinten (MSc) más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte.

3 A Bologna-rendszer

4 Tanárképzés a Bologna-rendszerben A hallgató az első képzési ciklus – vagyis az alapképzés - második évében dönthet arról, hogy tanulmányait később tanári mesterszakon kívánja-e folytatni. A tanári szakképzettség megszerzésére törekvő hallgatóknak az őket orientáló, szűrő pedagógiai, pszichológiai tanulmányokat is fel kell venniük, ha később tanárok szeretnének lenni. Ha kétszakos tanári képesítés megszerzésére pályázik valaki, ugyancsak az első képzési ciklusban a második tanári képesítés megalapozását jelentő szakterületi ismeretek elsajátítását is el kell kezdeni. A tanári mesterképzés ugyanis – figyelembe véve a közismereti tanárképzés és szakmai tanárképzés különbségét is – kétszakos. A tanári mesterképzés 5 féléves.

5 A BSc tanári alapszak és a kétszakos tanári MSc képzés kapcsolata

6 Az érettségi vizsga tárgyai Az új rendszerben is öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező: magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom matematika történelem idegen nyelv Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg.

7 Jelentkezés a vizsgára 1. Mi a választás feltétele (a tanulói jogviszony alatt)? A vizsgatárgy helyi tantervben szereplő követelményeinek teljesítése A bizonyítványba bejegyzett megfelelő osztályzat(ok) A tanulói jogviszony után bármely vizsgatárgyból lehet vizsgázni. Idegen nyelvek esetében csak a Magyarországon középiskolában tanított nyelvekből. A felnőttoktatásban az esti-levelező munkarend szerint tanulók számára a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lesz kötelező az idegen nyelvi érettségi. Addig más tárgyat választhatnak. Választhatja

8 Jelentkezés a vizsgára 2. Az érettségire jelentkező tanuló azt is maga döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni. Érdemes mérlegelni a különböző kockázati tényezőket (magasabb követelmények, a felvételi pontok kiszámításakor lehetséges előnyök és hátrányok stb.), és csak akkor választani az emelt szintet, ha arra elegendő a felkészültség. A döntéshez a diákok elsősorban tanáraiktól kérhetnek segítséget, útbaigazítást.

9 Érettségi vizsga értékelése Középszint osztály zat emelt szint osztály zat 80%- 100 %=5 60%- 100 %=5 60%-79%=4 47%-59%=4 40%-59%=3 33%-46%=3 20%-39%=2 20%-32%=2 0%-19%=1 0%-19%=1

10 2005 előtt letett érettségi vizsga megfeleltetése jeles (5) 100 %, jó (4) 79 %, közepes (3) 59 %, elégséges (2) 39 %. Tehát például egy "régi" típusú 4-es matematika érettségi 2005-től kezdve a továbbtanulás szempontjából 79%-os 4-es középszintű érettségit ér.

11 Az érettségi és a nyelvvizsga kapcsolata 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten. Külföldi rendszerű középiskolában tett nemzetiségi érettségi felsőfokú komplex nyelvvizsgának felel meg (pl. Szlovákiában letett szlovák nyelv érettségi)

12 A tanulmányi és érettségi pontok A tanulmányi pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 100 pont szerezhető, az érettségi tárgyak százalékos eredményeinek átlagának egész számra kerekítése alapján pedig legfeljebb 100 pont. Az érettségi pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán két vizsgatárgyból elért százalékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. Az Oktatási Minisztérium honlapján megtalálható az a lista, amelyből megtudható, hogy melyik képzési területre milyen érettségi vizsgatárgyakból és milyen szintű vizsgákból számítják ki a felsőoktatási intézmények a jelentkezők szerzett pontját. A legtöbb szakcsoport középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként. A tantárgylista a Felvételi Tájékoztató 2008-ban is olvasható.

13 Felvételi és érettségi Iskolai eredményekÉrettségi eredmények biológia vagy fizika v. földrajz v. informatika v. kémia v. matematika v. természettudomány v. szakmai előkészítő tárgy Érettségi eredmények Többletpontok 200 pont A vizsgatárgyak százalékos eredményeinek átlaga kerekítve = max. 100 pont 200 pont Felvételi pontszám 400+többletpont Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Választott tárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Választott tárgy Tanulmányi pontok!Érettségi pontok! Utolsó két év végi jegy összegének kétszerese= max. 100 pont + A vizsgatárgyak százalékos eredményeinek összege = érettségi pont (max. 100+100) Nyelvvizsga középfok: 35, felső :50p Emelt szintű érettségi : 40-40 p. Tanulmányi versenyek max. 80 p. 80 pont =

14 Többletpontok 1. Kötelező többletpontok: Államilag elismert nyelvvizsgáért (középfokú C típus = 35 pont, felsőfokú C típus = 50 pont). Egy nyelvért csak egy jogcímen lehet többletpontot kapni! Többletpont az emelt szintű érettségiért csak abban az esetben adható, ha a jelentkező e vizsgaeredmény alapján kéri a felvételi pontjai megállapítását. Ha a jelentkező jogosult az emelt szintű érettségi vizsgáért járó többletpontra, emelt szintű érettségi vizsgatárgyanként 40- 40 többletpontot kap. Szakirány szerinti jelentkezés esetén 80 többletpont jár annak, aki az OKTV-n és a szakmai előkészítő tárgyak versenyein 1-10 helyezést ér el.

15 Többletpontok 2. - A felsőoktatási intézmények közösen, az adott képzési területen, szakon egységesen döntenek (képzési területenként különbözhet!!!) A jogcímek: 1. OKJ-s bizonyítványért, illetve technikusi oklevélért 30 pont, 2. a pontosan definiált olimpiai sportágak különböző szintű versenyein elért eredményért 20, illetve 10 pont, 3. az Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért helyezésért 25 pont, 4. a Középiskola Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája versenyein elért helyezés alapján 30, illetve 15 pont, 5. az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken elért helyezésért 20 pont. (A pontos definíció a jogszabályban, illetve a felvételi tájékoztatóban található.)

16 Fontos változások 2007-hez képest Kötelező lesz két érettségi alapján számolni az érettségi pontot. A pontszámítás 480 pontos rendszerben történik. A nyelvvizsgáért adható többletpont arányaiban csökkent az összpontszámhoz képest a minimum ponthatár 160 pont lett, felsőfokú szakképzés esetén 140 pont Nem indul kiegészítő (tanár)képzés

17 FIGYELEM! Jelentkezési határidő: 2008. február 15. A jelentkezéshez kapcsolódó dokumentumokat az OFIK-nak beküldeni, nem az intézménynek!

18 Elérhetőségek Országos Felsőoktatási Információs Központ (06-1-411-31-31, www.felvi.hu) Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (06-1-474-70-34, www.okev.hu) Bursa Hungarica (06-1-301-32-66, bursa@bursa.hu) Felvételi Iroda ELTE-IK és ELTE-TTK (06-1-372-25-66, http//:ttkto.elte.hu/felveteli/index.htm

19