Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály

Az előadások a következő témára: "Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály"— Előadás másolata:

1 Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye

2 Magyarország nagy tájai

3

4 Európa területe több részre osztható, az égtájak szerint nevezték el a különböző területeket. Nyugat-Európa értelemszerűen a kontinens nyugati részét jelöli. Dél-Európa a Földközi-tenger országait. Észak-Európa a Skandináv-félszigetet és a környező országokat. Közép-Európa a kontinens szívét, Kelet-Európa pedig a Kárpátok vonulatától keletre található területeket, országokat.

5

6 Magyarország Európa közepén található, a Kárpátok védelmében, Kelet-Közép-Európában.
Területe: km2

7

8 Hazánk mai felszínét belső erők (vetődések, vulkáni tevékenység, gyűrődés stb.) és külső erők (hő,
jég, szél, víz stb.) kölcsönhatása alakította ki, majd főként az utóbbi időszakban az ember átalakító tevékenységének (bányák, utak, gátak, mocsarak lecsapolása stb.) eredményeként alakult ki. Így a tájegységeket a szintkülönbségek alapján három szintbe sorolhatjuk: alföldek, dombvidékek, középhegységek.

9

10

11 Magyarországon a felszíni formák közül az alföld (0-200 m tengerszint feletti magasság között), a dombság (200–500 m tengerszint feletti magasság között) és a középhegység ( m tengerszint feletti magasság között) található meg.

12 Hazánkat felszíne alapján 6 nagytájra osztjuk:
Alföld Kisalföld Dunántúli-dombság Dunántúli-középhegység Északi-középhegység Alpokalja

13

14 A nagytájak neve is mutatja a rá jellemző domborzati formákat
A nagytájak neve is mutatja a rá jellemző domborzati formákat. Magyarország legnagyobb része alacsony, sík terület (Alföld és a Kisalföld). Egyetlen dombsági táj található a Dunántúl déli részén (Dunántúli-dombság). Egy közel ÉK-DNY irányban húzódik végig az országon a középhegységek láncolata (Északi- és a Dunántúli-középhegység). Hazánk legnyugatibb része az Alpok magashegység előfutára az Alpokalja középhegységi lankáival.

15 Az Alföld, a legnagyobb nagytájunk,
túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés, míg a homoktalajon gyümölcs- és szőlőtermesztés folyik. E tájunk adja a magyar kőolaj- és földgáztermelés 90%-át.

16 A Kisalföldön sok búzát, árpát, cukorrépát és takarmánynövényt termesztenek, és szarvasmarhát, sertést, baromfit tenyésztenek. Ezeket tej- és húsüzemekben, cukorgyárakban dolgozzák fel.

17 A Dunántúli-dombság felszínét
patakok, folyók alakították ki. Nyugati része hazánk legcsapadékosabb területe, a dombokat gyakran rét és legelő borítja, amely a szarvasmarha-tenyésztés alapját jelenti. A szántókon búza, kukorica, cukorrépa, burgonya terem. Gyakori errefelé a malom, tej- és húsüzem, a cukorgyár. A Zalai-dombság kőolaját a vegyipar több ágazata hasznosítja.

18 A Dunántúli-középhegység fennsíkjairól, barnakőszén, mangán, bauxit telepeiről
nevezetes. A barnakőszén kitermelése után villamos áramot állítanak elő, a bauxitból alumínium készül. Az itteni gyárakban autót, műtrágyát, papírt, üveget, porcelánt készítenek.

19 Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb és leghűvösebb tája
Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb és leghűvösebb tája. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják. A legmagasabbak a Mátra és a Bükk, a Mátrában található hazánk legmagasabb pontja, a Kékes. A hegységek lábainál bányászott lignittel és kőolajjal, földgázzal villamos áramot állítanak elő.

20 A hegységek kőzeteiből építőanyag lesz, a napsütötte déli lejtőkön szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. E hegyvidéken a mezőgazdaság főként az erdőket és a déli lejtőket hasznosítja.

21 Alpokalja Magyarország egyik legcsapadékosabb vidéke
Alpokalja Magyarország egyik legcsapadékosabb vidéke. Üde, dús fű terem, ami kiváló táplálék az itt tenyésztett szarvasmarhák számára. Az alacsonyabb területeken takarmánynövényeket termesztenek. Gazdag gyógyvizei kiváló környezetet biztosítanak a pihenni, túrázni, gyógyulni vágyók számára.

22 Rejtvény A Dunántúli-dombságot határoló tó.
A Zala folyó jobb partján fekvő város. A szarvasmarha tejéből állítják elő. Csatorna, amely a Balaton vizét vezeti a Dunába. A Mecsek legnagyobb városa. A Balatonba ömlő folyó. Alpokalján található helység, de egy magas épület is lehet.

23 B A L T O N Z E G R S J I Ó P É C Y

24

25 Manó Magyarország