A jogalkotás megváltozott rendje

Az előadások a következő témára: "A jogalkotás megváltozott rendje"— Előadás másolata:

1 A jogalkotás megváltozott rendje
dr. Eckhart Brigitta vezető főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer- Ellenőrzési Főosztály

2 Jogalkotás rendjének megváltozása
EU intézményrendszere, jogalkotásban közreműködő intézmények. A magyar álláspont képviselete

3 EU intézményrendszere, jogalkotásban közreműködő intézmények
1. Az EU pillérei 2. Intézmények 3. Jogforrások 4. Európai Közösség jogalkotása 5. Komitológia (a bizottsági eljárás egyik formája)

4 Az EU pillérei 1.pillér: gyakorlatilag az EGK (Bizottság számára a legszélesebb hatáskör) pl.: KAP 2. pillér: közös kül- és biztonságpolitika pl. Irak, Európai haderő 3. pillér: bel és igazságügyi együttműködés (legérzékenyebb terület, rendőrségi és igazságügyi együttműködés) pl.: Europol

5 Intézmények a. Európai Tanács: legfőbb jogalkotó szerv b. Bizottság:
A tagállamok állam-és kormányfőinek tanácsa b. Bizottság: ● Bizonyos ügyekben kizárólagos jogszabály előterjesztő jogosítvány. ● Tanács által meghatározott körben végrehajtási jogalkotásért felelős szerv (komitológia). ● A Bizottság mint végrehajtó szerv. 1. Ellenőrzi a jogszabályok végrehajtását egyes tagállamok esetében →EK Bíróság 2. Különleges jogosítványok (pl. versenyjog, állami támogatások elbírálása)

6 Intézmények II. c. Európai Parlament (EP):
● együttdöntési eljárás esetén → társ-jogalkotó ● konzultációs eljárás esetén→ véleményező szerv ● alkalmazás: A KAP ( Közös Agrárpolitika) területén fogyasztóvédelem, állat és növényegészségügy (együttdöntési eljárás). ● Bizottság elnökének megválasztása és visszahívása Tagjainak megválasztása: Tagállamok állampolgárai közvetlenül Bővítés előtt: 626 tag Bővítés után: 721 tag Magyarország 24 taggal képviselteti magát majd Románia és Bulgária csatlakozása után 22-vel.

7 Intézmények III. d. Európai közösségek Bírósága:
● A közösségi jog értelmezésének és a joggyakorlat fejlesztésének letéteményese. ● Döntéseit ugyanúgy figyelembe kell venni a jogalkalmazás területén mint a közösségi jogforrásokat.

8 Jogforrások Rendelet:
● Közvetlenül alkalmazandó, közvetlen hatállyal rendelkezik, mindenkire nézve kötelező. ● Nemzeti jogszabály csak a végrehajtásra, ha ez közösségi szinten nem történik meg. Irányelv: ● Átvételéhez nemzeti jogalkotás szükséges. ● Az irányelv célját kell az irányelvben meghatározott időpontig elérni, de a KAP joggyakorlata szerint a tartalmat is az irányelvben rögzített időpontig teljesen át kell venni és a nemzeti jogszabályt ettől az időponttól alkalmazni.

9 Jogforrások II. Határozat: Ajánlás:
Elvileg csak a címzettekre nézve kötelező és közvetlenül hatályos, de különösen az állat és-növényegészségügy területén már nem csak viták rendezésére hozzák és mindenkire nézve kötelező. Ajánlás: Nem kötelező erejű dokumentum, de nem lehet hosszú távon adott ajánlással ellentétes tagállami jogot alkotni, mert akkor a tagállamra nézve az ajánlás rendelkezései kötelezővé válnak. A kötelező erejű jogforrások egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

10 Az Európai Közösség jogalkotása
● A nemzetközi jog alanya (aki jogokat és kötelezettségeket vállalhat) az Európai Közösségre (nem az Európai Unióra) ruházták szuverenitásuk egy részét. (jogalkotási hatáskör az EK kezében van→közösségi jogszabályok számát követő EK vagy régebbi jogszabályok esetén EGK) ● Szűkebb értemben vett jogalkotó hatalom a Tanács, de Bizottságra is átruházhat végrehajtó jellegű jogalkotási jogosítványt. (technikai jellegű jogszabályok).

11 Az Európai Közösség jogalkotása II.
Európai Parlament→társ jogalkotás Bizottság: ● KAP→kizáróagos jogszabály-előterjesztési joga van ● Jogszabály-előkészítés során figyelembe veszi -érdekképviseletek véleményét -szakértői csoportok ● Jogszabálytervezetet megküldi a tanácsi munkacsoportokba. A Bizottság saját előterjesztését az eljárás bármelyik szakaszában visszavonhatja, módosíthatja.

12 Az Európai Közösség jogalkotása III.
Tanácsi Munkacsoport: Tagállamok szakértőiből áll, akiket ezekre az ülésekre a a tagállamok delegálnak. Ez az a szint ahol a tagállamok először találkoznak hivatalosan is a jogszabály-tervezettel. Tanácsi munkacsoport felett álló szervek. Coreper I. → brüsszeli delegációk helyettes vezetői Tanács számára készíti, pl. állat –és növény-egészségügyi, belső piac, környezetvédelemmel stb. összefüggő kérdéseket. Coreper II. →nagykövetek Külügyminiszterek Tanácsa részére készíti elő az előterjesztéseket (pénzügyek). SCA Mezőgazdasági Különbizottság Mezőgazdasági és Halászati Tanács döntéseinek előkészítése.

13 Az Európai Közösség jogalkotása IV.
Konzultációs eljárás: (agrárpolitika, verseny, energiaszektor, szállítás) ● Az EP egy olvasatban véleményezi a Bizottság - tanácsi munkacsoportokban, az SCA-n ill. Coreperen- tárgyalt előterjesztését, ez a Bizottságra, Tanácsra nézve nem kötelező. ● Bizottság szerepe hangsúlyos, EP súlya kicsi.

14 Az Európai Közösség jogalkotása V.
Együttdöntési eljárás: ● Leggyakoribb eljárás ● Tanács és az EP egyenrangú felek A tanácsi munkacsoportokban, SCA-n, Coreper-en, megtárgyalt Bizottsági előterjesztés több olvasatban történik Tanács közös álláspontja (CP=common position) Tanács előterjesztés EP GSZB/Régiók Bizottságának véleményei módosítási javaslatai 1. Olvasat = konzultációs eljárás

15 Az Európai Közösség jogalkotása VI.
2. Olvasat: elfogadja CP EP Az összes képviselő abszolút többségével elutasítja. Módosítási javaslatok A tagállamok miniszterei által elfogadott közös álláspontot ritkán fogadják el első olvasatra. Bizottság feladata jogalkotó hatalmak közötti egyensúly megteremtése. Ha a tanács nem fogadja el a módosító javaslatokat egyeztetési eljárás (cociliation) kezdődik.

16 Az Európai Közösség jogalkotása VII.
Komitológia (a bizottsági eljárás egyik formája) A tanácsi jogszabály (rendelet, irányelv, határozat) felhatalmazást ad a Bizottságnak, hogy végrehajtási jogszabályt alkosson. Célja: részletesen szabályozza a tanácsi jogszabályban meghatározott témaköröket. Lényege: a nehézkes tanácsi döntéshozatalból optimális esetben kihagyják a tanácsot és a tagállami kontrollt a szakbizottságok biztosítják.

17 Az Európai Közösség jogalkotása VIII. Komitológia II.
Tanácsi jogalkotás Bizottsági Felhatalmazást adó jogszabály Alapszerződések adott cikkei Tanácsi jogszabály és a RSZ bizottsági jogalkotásra felhatalmazást adó cikke (249. cikk) Célja Legfontosabb területek szabályozása Végrehajtási jogszabályok Jogalkotó Tanács Bizottság Jogalkotás menete Munkacsoport, SCA/Coreper I/II Tanács Bizottság és szakbizottság esetleg

18 Jogszabályt módosíthatja
Tagállami kontroll Közvetlen közvetett Bizottság szerepe Jogszabály-előterjesztő jogalkotó Eljárás során az elnök Soros tagállam Bizottság kivéve ha Tanács elékerül Szavazás Csak Tanácsban, korábban csak indikatív-nem kötelező jelleggel szakbizottságokban Jogorvoslat EK Bíróság Tanács ill. EK Bíróság Jogszabályt módosíthatja tanácsi jogszabály -az alapszerződések módosítása bizottsági jogszabály szűk körben bizottsági jogszabály az alapszerződések Eljárási szabályokat meghatározzák Jogszabályok és iránymutatások Jogszabályok: 99/468/EK, 87/373/EGK tanácsi határozat szakbizottságok belső szabályai, tradíciók

19 A magyar álláspont képviselete
1.Szakértők kijelölése 2.Tárgyalók (szakértők) jogai: A tárgyalások során -bármely szinten legyen is- minden tagállam képviselője azonos jogokkal rendelkezik és senki sem léphet túl mandátumán. 3. Mandátum: Írásos tárgyalás-utasítás, tartalmazza, hogy az adott témában a képviseletet ellátó szakértőnek milyen álláspontot kell képviselnie, tárgyalásos alkuban a kompromisszumok során meddig mehet el. A mandátumban meghatározott szakmai keretektől a tárgyaló szakértő nem térhet el.

20 Az Európai Unió 25 tagállamának a szavazati arányai
Belgium……………..……………………………………………….. 12 Cseh Köztársaság…….…………………………………………. 12 Dánia……..…………………………………………………………… 7 Németország……….……………………………………………… 29 Észtország…………………………………………………………… 4 Görögország……………………………………………………….. 12 Spanyolország…………………………………………………….. 27 Franciaország……………………………………………………… 29 Írország………..……………………………………………………… 7 Olaszország………………………………………………………… 29 Ciprus……..………………………………………………………….. 4 Lettország..……………………………….………………………… 4 Litvánia…………………………………….…………………………. 7

21 Az Európai Unió 25 tagállamának a szavazati arányai
Luxemburg..…………………………………………………………. 4 Magyarország…………………………………………………… 12 Málta…….……………………………………………………………… 3 Hollandia..…………………………………………………………… 13 Ausztria………..…………………………………………………….. 10 Lengyelország……………………………………………………… 27 Portugália………...…………………………………………………. 12 Szlovénia……...……………………………………………………… 4 Szlovákia…...………………………………………………………… 7 Finnország……………………………………………………………. 7 Svédország………………………………………………………….. 10 Egyesült Királyság………………………………………………. 29 Összesen: QMV: 232 igen+62% (QMF Qualified Majority Voting) minősített többség

22 A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15
A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szűk munkacsoportban tárgyalták Szavazás (technikai jellegű)Élelmiszerlánc és Állategészségügy Állandó Bizottsága (SCoFCAH) notifikáció WTO  SPS ( sanitary phitosanitary agreenment) tagállamok 60 napig véleményezhetik (kereskedelem torzítás) hatályos nemzeti határérték jogszabályok sorsa