Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila"— Előadás másolata:

1 Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila
Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. KDT KTVF Mérőközpontjának Levegőtisztaság-védelmi Vizsgálólaboratóriuma Veszprém, Patak tér 4.

2 Illetékességi terület

3 Természetes Emberi eredetű

4 Kibocsátási magasságok
Magas kibocsátás felhígul, nagy hatásterület Tetőszinti kibocsátás nagy hatás a közvetlen környezetre Kibocsátás légzési zónában nagy hatás a közvetlen környezetre

5

6 Illetékességi terület

7 Mérési pontok Dunaújváros területén

8 RIV mérési pontok Hátrányok: Csak NO2 meghatározás
Nem folyamatos (online) mérés Napi átlagot szolgáltat Kb. 14 nap elteltével tudunk az adott pontra eredményeket Előny: Lényegesen olcsóbb vizsgálat Egy településre több pont is telepíthető Az adott terület levegőállapota változásának utólagos nyomon követésére szolgál

9 Mérési pontok Dunaújváros területén

10 PM10 mérési pont Hátrányok: Csak 2 db. mintavevővel rendelkezünk
Nem folyamatos (online) mérés Napi átlagot szolgáltat Több hét esetleg hónap elteltével tudunk az adott pontra eredményeket Költséges analitikai vizsgálat Drága szűrőpapír Előny: Egy településre több pont is telepíthető illetve áttelepíthető Az adott terület levegőállapot változásának utólagos nyomon követésére szolgál

11 Mérési pontok Dunaújváros területén

12 Mobil és konténer monitor állomások Lajos Király körút, Köztársaság út
Előnyök: Folyamatos online monitorozás CO, NOx, SO2, O3, PM10 (szállópor) és meteorológiai paraméterek egyidejű mérése Hátrány: Drága telepítés és magas fenntartási költség

13 OLM mérőhálózat Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) keretében a NOx-ok, CO, SO2, ózon, szálló por és benzol koncentrációját a környezetvédelmi felügyelőségek 32 településén (pl. megyeszékhelyek, szennyezett levegőjű városok) 54 monitorállomáson ellenőrzik. A mérési eredményekről a lakosság helyi tájékoztatását a 2003-ban kiépült köztéri lakossági tájékoztató rendszereken keresztül illetékességi területükön a környezetvédelmi felügyelőségek végzik. Cél a társadalom széles rétegeinek tájékoztatása, mellyel hozzájárulunk a környezettudatosabb magatartás kialakításához. Országos Légszennyezettségi Adatközpont látja el a központi és országos értékelési és tájékoztatási feladatokat, működteti az interneten elérhető adatbázist, valamint végzi a nemzetközi adatszolgáltatást.

14

15

16

17 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete
egészségügyi határértékek, a tájékoztatási- és riasztási küszöbértékek és az ezekkel kapcsolatos tennivalók

18 Egészségügyi határérték
Határérték rendszer Légszennyező anyag Egészségügyi határérték Tájékoztatási Riasztási Órás 24 órás küszöbérték [g/m3] Kén-dioxid 250 125 400 500 Nitrogén-dioxid 110 85 350 Nitrogén-oxidok 200 150 Szén-monoxid 10 000 5000* 20 000 30 000 Szálló por - 50 75 100 Ózon 120 180 240 Egészségügyi határérték: a légszennyezettségnek a tudomány mindenkori szintje alapján megállapított azon mértéke, amely tartós egészségkárosodást nem okoz; Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell; Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni;

19 Szmogriadó terv és elrendelés 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet
15/B. § (1) Azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez - beleértve a tájékoztatást és riasztást - füstködriadó tervet (a továbbiakban: szmogriadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani. 5. számú melléklet szerint (1) A határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylő légszennyezettség kialakulásának lehetősége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készíteni: a) minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban; b) minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja ba) a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy bb) a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában meghaladja; c) minden olyan településen, illetve térségben, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépésének veszélye fennáll. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott térségek esetében térségi szmogriadó tervet kell készíteni.

20 Légszennyezettségi index
Minősítés Légszennyezettségi index Külföldi tapasztalatok alapján a minősítést a mérőhelyek körzetében az ún. légszennyezettségi index alapján végzik, amely a mért koncentrációtól függően a kiváló és az erősen szennyezett között 5 minőségi csoportot különböztet meg.

21 Mérési pontok a városban

22 Mérési eredmények

23 Mérési eredmények

24

25

26

27

28

29

30 Izlandi vulkánkitörés hatása április 14.-18.


Letölteni ppt "Dunaújváros levegőminőségének monitorozása Nagy Attila"

Hasonló előadás


Google Hirdetések