Az új Ptk. hatásai a gazdasági élet szereplőire

Az előadások a következő témára: "Az új Ptk. hatásai a gazdasági élet szereplőire"— Előadás másolata:

1 Az új Ptk. hatásai a gazdasági élet szereplőire
Tőkey Balázs, tanársegéd ELTE, ÁJK, Polgári Jogi Tanszék 2014. február 18.

2 Az új Ptk. megszületésének okai I.
a most hatályos Ptk.-t (1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: 1959-es Ptk.) olyan korban született, amelyben a magántulajdon teljesen háttérbe szorult az 1980-as évek vége óta kardinális gazdasági és társadalmi változások következtek be az 1959-es Ptk.-t elfogadása óta több mint 150-szer módosították

3 Az új Ptk. megszületésének okai II.
az utóbbi évtizedek folyamatai olyan mértékben kihatottak a magánjogi jogviszonyok területére, hogy azok újraszabályozása indokolttá vált a jogalkotó szerint az 1959-es Ptk. alkotóit dicséri, hogy törvénykönyvük több évtizeddel túlélte a rendszerváltást

4 Az új Ptk. megszületésének folyamata I.
1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat a polgári jogi kodifikációról 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozat az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának elfogadásáról 2006-ban közzéteszik a Vitatervezetet 2007-ben az akkori Kormány kivette a szakértői Szerkesztőbizottság és Főbizottság kezéből a munkát

5 Az új Ptk. megszületésének folyamata II.
2008-ban közzéteszik a Szakértői Javaslatot 2009 novemberében elfogadják a évi CXX. törvényt a Polgári Törvénykönyvről, de ez az 51/2010. (IV. 28.) AB határozat következtében nem lépett hatályba 1129/2010. (VI.10.) Korm. Határozat 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: új Ptk.)

6 Az új Ptk. által hozott változások háttere
az új Ptk. a szociális piacgazdaság társadalmi modelljéből indul ki az új Ptk. csak ott kíván módosítani a magánjogi szabályozáson, ahol a mai társadalmi és gazdasági viszonyok szükségessé teszik, amennyiben lehetséges, fenntartja az 1959-es Ptk. szabályait

7 Az új Ptk. szerkezete és felépítése
Első Könyv: Bevezető rendelkezések Második Könyv: Az ember mint jogalany Harmadik Könyv: A jogi személy Negyedik Könyv: Családjog Ötödik Könyv: Dologi jog Hatodik Könyv: Kötelmi jog Hetedik Könyv: Öröklési jog Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések

8 Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Második Könyvben
a cselekvőképesség kapcsán: a) általános korlátozhatóság megszüntetése b) cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal c) rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére a sérelemdíj bevezetése (a személyiségi jogok megsértésének új szankciója)

9 Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Harmadik Könyvben
a társasági jog beemelése a Ptk.-ba „két szintű általános szabályozás” diszpozitívitásra helyezett szabályozás valamennyi gazdasági társaság jogi személy alapítvány magáncélra is alapítható

10 Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Negyedik Könyvben
a családi jog beemelése a Ptk.-ba a házassági vagyonjogi szerződés részletes szabályozása élettársak tartásának és lakáshasználatának a rendezése örökbefogadó csak 25. életévét betöltött személy lehet a szülői felügyeleti jog szabályainak átdolgozása

11 Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások az Ötödik Könyvben
a birtok szabályainak kiemelése a föld és az épület tulajdonjoga megosztható a zálogjogi szabályok átemelése a kötelmi jogból és a szabályok átdolgozása jogi személy is lehet haszonélvező az ingatlan-nyilvántartás anyagi jogi szabályainak beemelése

12 Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Hatodik Könyvben
általános kötelmi jogi szabályok kiemelése a szerződésszegéssel és a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szétválasztása a jog- és a szerződésátruházás szabályozása új szerződéstípusok: közvetítői szerződés, jogbérlet, egészségbiztosítás, pénzügyi lízing, faktoring, bizalmi vagyonkezelés stb. értékpapír-szabályozás átdolgozása

13 Az új Ptk. által hozott legfontosabb változások a Hetedik Könyvben
írásbeli magánvégrendeleten nem kell feltüntetni a keltezés helyét korlátozott lehetőség az utóörökös- nevezésre házastárs törvényes öröklésének újraszabályozása dédszülői leszármazó törvényes öröklése kötelesrész mértéke a törvényes örökrész egyharmada

14 A személyiségi jogok védelme
emberi méltósághoz való jog kiemelése (a személyiségi jogok anyajoga) közéleti szereplőkre különös szabály egyenlő bánásmód helyett hátrányos megkülönböztetés élethez való jog mint személyiségi jog nevesítése védett ismeret (know-how) védelme

15 A személyiségi jogok megsértésének szankciói
új objektív szankció: vagyoni előny átengedése új szubjektív szankció, a sérelemdíj: a) a nem vagyoni sérelmek kompenzálására szolgál b) a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges c) csak egyösszegű lehet közérdekű célra fordítható bírság megszüntetése kollektív defamáció (gyűlöletbeszéd) esetén a közösség bármely tagja felléphet

16 A jogi személyek általános szabályai – általános rendelkezések
a jogi személyekre vonatkozó szabályokat azokra a jogi személyekre, jogalanyokra is alkalmazni kell, amelyeket nem az új Ptk. szabályoz a jogi személy jogképes, személyhez fűződő jogai is vannak a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek (kivétel az ezzel való visszaélés) a jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre

17 A jogi személyek általános szabályai – a szabályozás jellege
a szabályozás alapja a diszpozitivitás az egyes szabályoktól akkor nem lehet eltérni, ha: a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza

18 A jogi személyek általános szabályai – névviselés, vagyoni hozzájárulás
a névkizárólagosság, névvalódiság és névszabatosság elve valamennyi jogi személyre alkalmazandó az összetéveszthetőség valamennyi jogi személlyel szemben vizsgálandó főszabály a vagyoni hozzájárulás, de ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni

19 A jogi személyek általános szabályai – legfőbb szerv határozathozatala
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben

20 A jogi személyek általános szabályai – vezető tisztségviselő
a vezető tisztségviselő tisztségét minden jogi személynél elláthatja munkaviszonyban és megbízás alapján is az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben a vezető tisztségviselő jogi személy is lehet ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni

21 A jogi személyek általános szabályai – képviselet
a képviseletét a vezető tisztségviselő látja el a vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel a nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása 3. személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a 3. személy a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna

22 A jogi személyek általános szabályai – határozatok bírósági felülvizsgálata
jogi személy tagja, alapítói jogok gyakorlója, vezető tisztségviselője és fb. tagja kérheti a bíróságtól a tagok, alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha az jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik a 30 napos szubjektív és 1 éves objektív határidő a perindításra ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogszerű működést, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg

23 A kártérítési jog jogi személyekkel kapcsolatos felelősségi szabályai
ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a jogi személy a felelős a tag egyetemlegesen felel a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel

24 A gt.-k általános szabályai – általános rendelkezések és fb.
továbbra is él a formakényszer semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatala a felügyelőbizottság hatáskörébe utalható

25 A gt. -k általános szabályai – vezető tisztségviselők felelőssége a gt
A gt.-k általános szabályai – vezető tisztségviselők felelőssége a gt. felé felmentvény akkor is adható (akár két beszámolót elfogadó ülés között is), ha ezt nem írja elő a létesítő okirat gt. jogutód nélküli megszűnése után vezető tisztségviselőkkel szembeni kártérítési igényt – a törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik: a tag a kártérítési igényt a társaság megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti

26 A gt. -k általános szabályai – vezető tisztségviselők felelőssége 3
A gt.-k általános szabályai – vezető tisztségviselők felelőssége 3. személyek felé ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

27 Kkt. és bt. ezek a társasági formák is jogi személyek a vezető tisztségviselő az ügyvezető, aki csak tag lehet (bt. esetén főszabály szerint beltag) a tagsági jogviszony megszűnik a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével is

28 Kft. I. törzstőkeminimum újra 3 millió Ft
a törzstőke a társaság nyereségéből is feltölthető a törzsbetétnek nem kell tízezerrel maradék nélkül oszthatónak lennie az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége üzletrész örökölhetősége nem zárható ki, de a megváltás intézménye marad üzletrész csak a taggyűlés hozzájárulásával osztható fel

29 Kft. II. tagnak kifizetés bármilyen jogcímen csak akkor teljesíthető, ha a társaság egyébként osztalékot is fizethetne az osztalékelőleg kötelezően visszafizetendő, ha nincs lehetőség osztalékfizetésre újra bevezetik a határozatok könyvét ügyvezetők képviseleti jogának korlátozása 3. személyekkel szemben nem hatályos ügyvezetők egymás intézkedései ellen tiltakozhatnak, ilyenkor a tagok döntenek egyszemélyes kft.: vagyoni hozzájárulásra nincs speciális szabály

30 Rt. I. rt. csak zártkörűen alapítható, majd nyrt.-vé alakulhat át
zrt.-nél dematerializált részvényről is lehet váltani nyomdai részvényre nem nevesített részvényfajták és részvényosztályok is létrehozhatóak (a szavazatelsőbbségi részvénynél a többszörös szavazat mértéke csak nyrt.-nél limitált) saját részvény az alaptőke 25%-áig szerezhető meg (közvetett jogosultság is számít) pénzügyi segítséget nyújthat a részvényei megszerzéséhez az rt. (nyrt.-nél korlátozások)

31 Rt. II. a részvényesi kifizetési szabályokat bármilyen jogcímen történő teljesítésre alkalmazni kell annyiban, hogy a kifizetések nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel az osztalékelőleg kötelezően visszafizetendő, ha nincs lehetőség osztalékfizetésre nyrt. esetén kötelező a könyvvizsgáló

32 Hitelbiztosítéki változások: zálogjog
fiduciárius (bizalmi) biztosítékok tilalma és zálogjogi reform egységes zálogjogi szabályozás a dologi jogban a zálogjog megalapításának és létrejöttének elválasztása zálogjogosulti bizományos önálló zálogjog helyett különvált zálogjog és alzálogjog hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogtárgy könnyebb értékesíthetősége

33 Hitelbiztosítéki változások: kezesség
önálló szerződéstípus: magát a szerződést kell írásba foglalni adós követelését is beszámíthatja a kezes fizetésképtelenségi eljárásban az adósnak adott kedvezmények a kezest nem érintik készfizető kezesség eseteinek újraszabályozása kezest a teljesítésre fel kell szólítani kezesek a jogosulttal szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni

34 Hitelbiztosítéki változások: garancia
önálló szerződéstípus, de elég magát a garanciavállalást írásba foglalni bárki vállalhat garanciát, de a fogyasztó által vállalt garancia készfizető kezességnek minősül lehívási jog személyhez kötöttsége nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű eljárás szabályozása határozatlan időre vállalt garancia 3 év után 3 hónapos felmondási idővel felmondható

35 Jognyilatkozatok formája
írásba foglalt a nyilatkozat akkor is, ha olyan formájú, hogy a tartalma, a nyilatkozó személye és a nyilatkozattétel időpontja később azonosítható ha a nyilatkozó nem érti a nyilatkozat nyelvét: a) közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett vagy két tanú alkalmazásával készült magánokirat kell b) az egyik tanúsító személynek el kell magyaráznia az okirat tartalmát a nyilatkozó számára

36 Képviselet vélelmezett és látszaton alapuló képviselet
érdekellentét esetén a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja álképviselő által tett nyilatkozatot a képviselt korlátozás nélkül jóváhagyhatja általános meghatalmazás: a) közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban b) legfeljebb öt évre szólhat

37 Elévülés, jogvesztés, tartozáselismerés
határidő csak akkor jogvesztő, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli elévülés nyugvásakor az akadály megszűnése után biztosított igényérvényesítési idő alatt nyugvásának nincs helye, megszakítás esetén pedig az egyéves vagy három hónapos határidő számítása kezdődik újból elévülést az írásbeli felszólítás és az engedményezés nem szakítja meg elévülést megszakítja a követelés csődeljárásban történő bejelentése tartozáselismerés nem csak írásban tehető

38 Teljesítési szabályok
az új Ptk. nevesíti, hogy pénztartozás átutalással is teljesíthető pénztartozás után kamat jár: vélelem az egyenértéki kamat mellett kamat mértékére az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó közjegyzői letét útján is lehet teljesíteni harmadik személy által történő teljesítés szabályainak egységesítése: törvényi engedmény helyett megtérítési igény

39 Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során lényeges körülményekről, kivéve ha a másik fél ismeri, vagy közhiteles nyilvántartás tartalmazza e kötelezettség megsértésével okozott károk: a) ha a szerződés létrejön, akkor azokért kontraktuális alapon felelnek b) ha a szerződés nem jön létre, akkor azokért deliktuális alapon felelnek, egyébként a szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli

40 Szerződés létrejötte ha a szerződés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg egyértelműen, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni késve küldött elfogadás: létrejön a szerződés, ha erről az ajánlattevő fél késedelem nélkül tájékoztatja a másik felet szerződés utólagos írásba foglalása teljességi záradék (merger clause)

41 Előszerződés I. előszerződés: a felek megállapodása, hogy később szerződést kötnek (ha ez csak az egyik felet köti, akkor az nem előszerződés) szerződéskötési kötelezettséget hoz létre ha megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja

42 Előszerződés II. a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy: a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené; b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe

43 A szerződéskötési kötelezettség új esetei
azzal a féllel szemben, aki gazdasági erőfölényével visszaélve indokolatlanul elzárkózik szerződés létrehozásától vagy fenntartásától, a másik fél követelheti, hogy a szerződést közöttük a bíróság a törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség szabályainak alkalmazásával hozza létre szerződéskötés versenyeztetési eljárással: a) felhívást tevőt szerződéskötési kötelezettség terheli eltérő rendelkezés hiányában b) ajánlattevőt az eredményhirdetést követő 30. napig köti az ajánlata (ha ezalatt visszavonná az ajánlatát, a letett biztosítékot elveszti)

44 Általános szerződési feltételek
az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta ha mindkét fél ÁSZF-e alkalmazandó: a) és ezek nem ellentétesek, akkor mindkettő a szerződés részévé válik b) de nem lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés létrejön, és az ÁSZF-ek annyiban válnak a szerződés részévé, amennyiben nem ellentétesek c) de lényeges kérdésben eltérnek, akkor a szerződés nem jön létre

45 Elektronikus úton történő szerződéskötés
a szabályok csak a kattintással létrejövő szerződésekre vonatkoznak 2001. CVIII. törvény inkorporálása az új Ptk.-ba ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák javítására, akkor a nyilatkozó fél a nyilatkozatot megtámadhatja a nyilatkozó fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül

46 Érvénytelenség új érvénytelenségi okok: pl. fiduciárius biztosíték vagy fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége stb. lehetetlen szerződés: az még nem teszi lehetetlenné a szolgáltatást, ha annak tárgyával a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik új jogkövetkezmények: érvényessé válás a felek akaratából és alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése

47 A szerződés hatálya ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá új esetek a relatív hatálytalanságra: pl. elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző szerződés

48 Szerződéses pénztartozás teljesítése
a fizetési határidő főszabály szerint a fizetési felszólítás vagy számla átvételét követő 30 nap: az ettől a jogosult hátrányára eltérő, egyoldalúan kikötött, tisztességtelen feltétel megtámadható (60 napot meghaladó határidő ellenkező bizonyításig tisztességtelen) hatóság és hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződésben 60 nap feletti határidő az ezt meghaladó részében semmis fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró

49 Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség
szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól akkor mentesül a szerződésszegő fél, ha bizonyítja: a) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és b) nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa megtérítendő károk: a) teljes kártérítés tapadó és szándékos szerződésszegéssel okozott kár esetén b) következménykárt csak, ha előre látható volt ingyenes szerződésre kedvezőbb szabályok non cumul

50 Fizetési késedelem vállalkozások, valamint hatóság és vállalkozás között
késedelmi kamat: alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke kötelezően 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalányt külön meg kell fizetni a jogosult számára vállalkozások között: a) a jogosult megtámadhatja a késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét tisztességtelenül meghatározó, egyoldalúan kikötött feltételt b) semmis a késedelmi kamat kizárása kötbér nélkül hatóság és vállalkozás között semmis a) ha a késedelmi kamat nem a fizetési határidőt követő naptól esedékes b) a késedelmi kamat mérséklése vagy kizárása kötbér nélkül

51 Hibás teljesítés kellékszavatosság:
a) nincs jogvesztő határidő, csak elévülési határidők vannak (ingatlannál öt év) b) kártérítéssel nem konkurál termékszavatosság: gyártó helytállási kötelezettsége a fogyasztóval szemben a termék (ingó dolog) hibája esetén a forgalombahozatalt követő 2 évig (jogvesztő határidő) jogszavatossági szabályok az általános szerződési szabályok között

52 Szerződés bíróság általi módosítása
bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe a szerződés legkorábban az igényérvényesítés időpontjától módosítható

53 Engedményezés a követelés átruházása (átszállnak a kamatok és a biztosítékok is) elválik a kötelező és a rendelkező ügylet követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése elválik az engedményezésről való értesítés és a teljesítési utasítás

54 Tartozás átvállalása tartozásátvállalás: a kötelezett, a jogosult és az átvállaló háromoldalú megállapodása, mely alapján az átvállaló a kötelezettséget átvállalja, és azt a jogosult kizárólag az átvállalótól követelheti teljesítésátvállalás: az átvállaló és a kötelezett kétoldalú megállapodása, mely szerint az átvállaló köteles a tartozást teljesíteni vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen, de a jogosult nem követelheti a teljesítést az átvállalótól tartozáselvállalás: a jogosult értesítése a teljesítésátvállalásról, az átvállaló és az eredeti kötelezett egyetemlegesen lesz kötelezett

55 Jog- és szerződésátruházás
jogátruházás: a) jog átruházható, kivéve, ha forgalomképtelen b) engedményezés szabályai megfelelően alkalmazandóak c) ha a jogot közhiteles nyilvántartás tartalmazza, akkor az átruházáshoz a változás bejegyzése is szükséges szerződésátruházás: a) a belépő, a kilépő és a maradó fél megállapodása b) korlátozott lehetőség a beszámításra c) a biztosítékok főszabály szerint megszűnnek d) a szerződésátruházáshoz előzetesen is hozzá lehet járulni (a hozzájárulás csak kikötés esetén vonható vissza) e) engedményezés és tartozásátvállalás szabályai megfelelően alkalmazandóak

56 Tulajdonátruházó szerződések
tulajdonjog-fenntartás nem csak a szerződés megkötésekor köthető ki; nyilvántartásba be kell jegyezni fogyasztói adásvétel: a) kárveszély a vevő birtokbevételével száll át b) főszabály a 30 napos teljesítési határidő elővásárlási jog: ha dologi hatályú, akkor megsértése esetén 30 napos szubjektív és 3 éves objektív határidőn belül érvényesíthető az igény a relatív hatálytalanság miatt opció: elvileg bármilyen időtartamra kiköthető szállítási szerződés helyett fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele

57 Vállalkozási szerződések I.
többletmunka: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg; a megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható átadás-átvételi eljárás főszabály szerint 30 nap (az ettől tisztességtelenül eltérő és egyoldalúan meghatározott feltétel megtámadható vállalkozások, valamint vállalkozás és hatóság között ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába (ingatlanra nem alkalmazható)

58 Vállalkozási szerződések II.
építési és szerelési szerződés helyett kivitelezési szerződés kutatási szerződésnél a jogszavatosság korlátozása semmis közüzemi és fuvarozási szerződésre is a vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszűnik, helyette: a) mezőgazdasági vállalkozási szerződés b) saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés c) a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés

59 Megbízási szerződések
a megbízott a költségek előlegezésére köteles a megbízás a szükséges meghatalmazást magában foglalja megszűnés általános szabályok szerint, kivéve a felmondást: a) bármelyik fél felmondhat, e jog nem korlátozható b) felmondással okozott kárt meg kell téríteni (kivéve a szankciós felmondást) c) tartós megbízás: a felmondási jog korlátozható, és meghatározott ideig a gyakorlása kizárható bizomány: a) nem csak adásvételi szerződés megkötésére b) del credere helytállás csak kikötés esetén c) belépési jog korlátozott közvetítői és tartós közvetítői szerződés szabályozása

60 Bizalmi vagyonkezelés
különös megbízási szerződés a vagyonmenedzsment új formája: a vagyonkezelő tulajdont szerez a kezelt vagyon felett, a vagyont (annak hasznait) a szerződésben a vagyonrendelő által meghatározott feltételek szerint kell a kedvezményezett javára fordítania vagyonelkülönítés és a kezelt vagyon védettsége utasítási jog hiánya vagyonkezelővel szembeni követelmény: kereskedelmi ésszerűség még bizonytalan, hogy ki lehet vagyonkezelő

61 Használati szerződések
bérlet szabályai jogok bérletére is alkalmazandóak felmondási idő a díjfizetéshez igazodik felmondási idő megsértése esetén a bérlet a felmondás közlését követő bérleti időszak végére felmondottnak minősül lakásbérlet részleges szabályozása az új Ptk.-ban: a) max. 3 hónapos kaució köthető ki b) a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel (cserelakást nem kell biztosítani) haszonbérlet csak írásban köthető

62 Letéti szerződések letét tárgya egyértelműen csak ingó dolog lehet
ha a letét harmadik személy javára szól, a letevő a letétet csak e harmadik személy hozzájárulásával mondhatja fel gyűjtő- és rendhagyó letét nevesítése és szabályozása szállodai letét: az új Ptk. nem mondja ki a vendég haladéktalan bejelentési kötelezettségét

63 Forgalmazási és jogbérleti szerződés
forgalmazási szerződés: a) tárgya bármilyen szolgáltatás forgalmazása lehet b) jóhírnév megőrzése b) szállító ellenőrzési és utasítási joga jogbérleti (franchise) szerződés (a fentieken túl): a) szellemi alkotásokhoz és védett ismerethez fűződő jogok biztosítása b) ellátási kötelezettség c) a határozatlan időre kötött szerződés az első évben 1, a második évben 2, a harmadik évtől hónapos felmondási idővel szüntethető meg

64 Hitel- és számlaszerződések
bankszámla szerződés helyett fizetési számla szerződés fizetési megbízási szerződés szabályozása faktoring szerződés szabályozása: a) csak a biztosítéki célú faktoring b) nyilvántartásba-vételi kötelezettség pénzügyi lízing szabályozása: a) nyilvántartásba-vételi kötelezettség b) szavatossági igények érvényesítése szabályozott c) kárveszélyt a lízingbevevő viseli

65 Biztosítási szerződések
kár- és összegbiztosítások egyoldalú kógencia csak akkor, ha a szerződő fél fogyasztó: a) az általános és kárbiztosítási szabályok körében a meghatározott kérdésekben b) a humán kockázatokat fedező biztosítási szabályok körében kockázatviselés megkezdése nem függ a díjfizetéstől együtt- és csoportos biztosítás szabályozása egészségbiztosítás nevesítése

66 Deliktuális kártérítési felelősség I.
elválnak a kontraktuális is a deliktuális felelősség szabályai minden károkozás jogellenes, a kivételeket az új Ptk. meghatározza előreláthatósági klauzula bevezetése alternatív okozatosság szabályozása

67 Deliktuális kártérítési felelősség II.
csak vagyoni hátrány lehet kár szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis a kár elsősorban pénzben térítendő meg a pénzbeli kártérítés lehet egyösszegű vagy járadék a járadékfizetési kötelezettség mértéke és időtartama módosítható általános kártérítés: ha a kár pontos mértéke nem állapítható meg, de a kár bekövetkezése igen (ilyenkor csak egyösszegű kártérítés alkalmazható)

68 Deliktuális kártérítési felelősség III.
alkalmazott (vagy jogi személy tagja), ha e jogviszonnyal összefüggésben okoz kárt, helyette munkáltató (jogi személy) felel (szándékos károkozáskor egyetemlegesen felelnek) egyéb szerződés jogosultja a kötelezett által 3. személynek a teljesítés körében okozott kárért addig felel, amíg a kötelezettet meg nem nevezi termékfelelősség inkorporációja az új Ptk.-ba

69 Értékpapírjog jogszabály által nem szabályozott értékpapírfajta is lehet értékpapír, ha rendelkezik az új Ptk. által meghatározott tartalmi elemekkel az értékpapírban foglalt jog vagy követelés az értékpapír kibocsátásával jön létre okirati értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó anyagi szabályok inkorporálása dematerializált értékpapírokra vonatkozó főbb anyagi szabályok beemelése