Számítógép-hálózatok

Az előadások a következő témára: "Számítógép-hálózatok"— Előadás másolata:

1 Számítógép-hálózatok
A kép forrása: (2005. december 3.)

2 Segédanyagok a felkészüléshez
Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. EKF Médiainformatika Intézet, 2001, Eger lexikon Start/Súgó és támogatás/Alapvető tudnivalók a Windows rendszerről/Windows fogalmak hu.wikipedia.org A kép forrása: (2006. január 13.)

3 A számítógép-hálózatok elmélete
Mi a számítógép-hálózat? Miért jó a számítógép-hálózat? Hálózatok csoportosítása A kép forrása: (2005. december 3.)

4 Mi a számítógép-hálózat?
17. Mi a számítógép-hálózat? számítógépek és a hozzájuk kötődő eszközök meghatározott szabályok (protokoll) szerint együttműködő, összekapcsolt rendszere. (Magyar Nagylexikon 16.) a számítógépek önmagukban is teljes értékűek együttműködés az adatok és információk cseréje révén. - szabályok: az adat-, illetve információcserét adatátviteli eljárások (protokoll) rendszere vezérli az összekapcsolt rendszer lehetővé teszi a hardver-, valamint a szoftver-erőforrások megosztott használatát. A hálózat központi eleme(i) a szerver(ek). A számítógép hálózat angolul: computer network

5 Fogalmak magyarázata 1. protokoll (protocol) szerver (server)
48. Fogalmak magyarázata 1. protokoll (protocol) a kommunikációs szabványok szoftverszintű leírását tartalmazó eljárásgyűjtemény, a kommunikáció kezdeményezéséhez és fenntartásához szükséges szigorúan kötött szabályok rendszere. számítógép-hálózatban az egymásra épülő protokollok rendszere határozza meg az üzenetek, adatcsomagok felépítésésnek, továbbításának, lebontásának rendjét. a széles körben elfogadott protokoll válhat szabvánnyá. szerver (server) speciális felépítésű, nagy teljesítményű és megbízhatóságú számítógép. Kapcsolatot teremt a hálózat munkaállomásai között, ki- és bemenetet képez más hálózatokba (pl. internet), tárolja és szolgáltatja a közösen használt adatokat, programokat. internet vagy „net” a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. intranet: egy cég vagy intézmény belső hálózata.

6 Fogalmak magyarázata 2. hálózati operációs rendszer: több felhasználós
19. Fogalmak magyarázata 2. hálózati operációs rendszer: több felhasználós a nem hálózati (lokális) operációs rendszer feladatait ellátja (tárkezelés, program futtatás...) a számítógépek kommunikációját biztosítja vezérli a hálózati csatornáján az adatok áramlását a felhasználók hozzáférési jogait tárolja és az adott felhasználónál alkalmazza. példák: LINUX (UNIX alapú) Windows NT, Windows XP Novell Netware

7 20. Miért jó a hálózat? I. Erőforrás-megosztás - Az egész rendszer kiváltképp rugalmas, hiszen a feldolgozási kapacitás újabb számítógépek csatlakoztatásával növelhető, az hálózati erőforrások azonnal megoszthatók (nyomtató, tárterület - adatok, program stb.) Költségkímélő - gazdaságilag előnyös, ugyanis a rendszer kiépítésekor és üzemeltetésekor (erőforrás-megosztás, kommunikáció költsége...) is takarékosabb megoldást jelent az önálló számítógépek helyett.

8 21. Miért jó a hálózat? II. A számítógépek közötti kommunikáció segítségével a velük dolgozó emberek is képesek közvetlen vagy közvetett (levél) kommunikációra és lehetőség van az osztott munkavégzésre. Az adatbiztonság jobb lehet hálózaton keresztül, hiszen így egyetlen szakember felügyelheti a rendszert, aki naprakészen alkalmazhatja az adatok biztonságos tárolását biztosító lehetőségeket.

9 Hálózatok csoportosítása
21. Hálózatok csoportosítása Gépek feladata szerint Kiterjedés (méret) szerint Nyilvánosság szerint Az adatátvitel sebessége szerint Átviteli közeg szerint Topológia szerint Adattovábbítás módja szerint A nyí forrása: (2005. december 28.)

10 Gépek feladata szerint
31. Szerver (kiszolgáló): - erőforrások megosztása - kliensek kommunikációja... Gépek feladata szerint Kliens-szerver hálózatok dedikált: felhasználói program nem futtatható pl.: Novell Netware 3.12 nem dedikált pl.: Windows XP Peer to peer (egyenrangú) hálózatok Kliensek (munkaállomások) felhasználói és kommunikációs kliens programok futtatása Minden számítógép szerver és kliens is egyszerre.

11 Kiterjedés (méret) szerint
21. Kiterjedés (méret) szerint LAN (Local Area Network) - helyi (lokális) hálózat lehet egy irodában, egy épületben, egy intézmény különböző épületeiben (peer to peer hálózat is) MAN (Metropolitan Area Network) - nagyvárosi hálózat egy városra vagy egy régióra (kistérség) kiterjedő hálózat WAN (Wide Area Network) - nagy kiterjedésű hálózat a távolsági hálózat országot, földrészt fedhet le GAN (Global Area Network) – világhálózat az egész világra kiterjedő, a teljes Földet behálózó, világméretű hálózat pl.: internet Forrása: (2005. december 28.)

12 A LAN egy lehetséges felépítése
Szerverek (kiszolgálók) Csatorna: adatátviteli közeg hálózati kártya kliensek (munkaállomások)

13 Egy WAN felépítése I. A számítógép-hálózatok lényegében
17. Egy WAN felépítése I. Csatorna: adatátviteli közeg kapcsolóelem Host (gazda): a (TCP/IP alapú) hálózat kiszolgáló számítógépe, amely valamilyen szolgáltatást nyújt (pl. adatokat, weboldalakat tárol stb.), illetve a hálózathoz kapcsolódó számítógépek A számítógép-hálózatok lényegében hostokból (gazdagép), csatornából, illetve kapcsolóelemekből épülnek fel.

14 Egy WAN felépítése II. Hálózatok összekapcsolása
18. Egy WAN felépítése II. Hálózatok összekapcsolása Csatorna intelligens kapcsolóelem kapcsolóelem Host Host Host Host kapcsolóelem Host Host Host Host

15 A hálózat nyilvánossága szerint
36. A hálózat nyilvánossága szerint Nyitott rendszerek Zárt rendszerek

16 Az adatátvitel sebessége szerint
22. Az adatátvitel sebessége szerint ismertebb kifejezéssel: a sávszélesség szerinti csoportosítás A másodpercenkénti adatmennyiség továbbítása (mai) alapján: bit/másodperc bps kilobit/másodperc Kbps megabit/másodperc Mbps gigabit/másodperc Gbps Korábbi, mára részben elavult csoportosítása: alacsony sebességű hálózatok: max. 19 Kbps közepes sebességű hálózatok: max. 500 Kbps nagy sebességű hálózatok: min. 500 Kbps

17 Az adatátviteli közeg szerint
23. Az adatátviteli közeg szerint Vezetékes Koaxiális kábel ( Mbps) Sodrott érpár ( Mbps) STP, árnyékolt UTP, árnyékolatlan Optikai kábel (1000 Mbps felett) Vezeték nélküli rádiós (56 Mbps) infravörös fény lézer fény (1024 Mbps = 1 Gbps) A kép forrása: (2005. december 27.)

18 25. Topológia szerint A hostok, és az azokat összekötő kommunikációs csatornák kapcsolódásának rendszerét nevezzük topológiának. Két csoportra bonthatók: Pont-pont: egy kommunikációs csatorna csak két gépet köt össze. Biztonságos, de kiépítése költséges. Üzenetszórásos: a hostok közös kommunikációs csatornát használnak. Az adó üzenetét mindenki megkapja, de csak a címzett olvassa el. Ha a csatorna meghibásodik, akkor az egész hálózat működésképtelen lehet.

19 26. Pont-pont topológiák Csillag Gyűrű Teljes (részleges) Fa

20 Üzenetszórásos topológiák
27. Üzenetszórásos topológiák Sín Gyűrű Rádiós

21 Az adattovábbítás módja szerint
33. Az adattovábbítás módja szerint Vonalkapcsolt a kommunikáció gyors és viszonylag olcsó a kialakítása az adó és a vevő egy központhoz kapcsolódik a központ sérülésével a kommunikáció megszakad a használatban lévő vonalat más nem használhatja nincs korlátozva az üzenet, vonalszakadáskor a teljes üzenetet újból kell küldeni. Üzenetkapcsolt teljes vagy részleges topológia estén alkalmazzák nincs szükség központra, minden gép képes a továbbításra üzenet sérülésekor újból kell küldeni az egész üzenetet Csomagkapcsolt kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi el nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz

22 A vonalkapcsolt adattovábbítás
34. A vonalkapcsolt adattovábbítás a kommunikáció gyors és viszonylag olcsó a kialakítása az adó és a vevő egy központhoz kapcsolódik a központ sérülésével a kommunikáció megszakad a használatban lévő vonalat más nem használhatja nincs korlátozva az üzenet, így vonalszakadáskor a teljes üzenetet újból kell küldeni. Központ

23 Az üzenetkapcsolt adattovábbítás
34. Az üzenetkapcsolt adattovábbítás Az üzenet útja teljes vagy részleges topológia estén alkalmazzák nincs szükség központra, minden gép képes a továbbításra üzenet sérülésekor újból kell küldeni az egész üzenetet a használatban lévő vonalat más nem használhatja Küldő Fogadó

24 A csomagkapcsolt adattovábbítás I.
35. A csomagkapcsolt adattovábbítás I. kialakítása költséges, teljes vagy részleges topológiát kíván minden gépnek egyedi címe van csomagokra bontja az üzeneteket Küldő 1 2 Üzenet 3 Csomagok 4 5 egy csomag felépítése küldő gép címe fogadó gép címe csomag száma adatok (üzenetrész)

25 A csomagkapcsolt adattovábbítás II.
35. A csomagkapcsolt adattovábbítás II. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 Fogadó 1 1 1 2 3 4 5 Küldő Üzenet

26 A csomagkapcsolt adattovábbítás III.
35. A csomagkapcsolt adattovábbítás III. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 2 Fogadó 2 2 2 3 4 5 Küldő Üzenet

27 A csomagkapcsolt adattovábbítás IV.
35. A csomagkapcsolt adattovábbítás IV. nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 1 2 3 Fogadó 3 3 3 4 5 Küldő Üzenet

28 A csomagkapcsolt adattovábbítás V.
35. A csomagkapcsolt adattovábbítás V. 1 nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 2 3 4 Fogadó 4 Küldő 4 4 4 5 4 Üzenet

29 A csomagkapcsolt adattovábbítás VI.
35. A csomagkapcsolt adattovábbítás VI. 1 2 nincs szükség központra, de néhány vonal sérülése sem gond csomagokra bontja az üzeneteket, sérüléskor csak a hibás csomagot küldi a csomagok több vonalon (úton) is eljuthatnak a célhoz 3 4 5 Üzenet Fogadó 5 Küldő 5 5 5 5 Üzenet

30 Felhasznált irodalom Adrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem-Prentice-Hall, 1999, Budapest. Bálint Dezső – Varga Gábor: Hálózati ismeretek. Számítógép hálózatok. PC-Világ sorozat. Talentum, 1997, Budapest. Hosszú Gábor, Dr.: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella, 2005, Budapest. Kónya László: Számítógép-hálózatok. Nyitott rendszerű képzés – távoktatás – oktatási segédlete. LSI, 1997, Budapest. Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. Belső kiadvány.

31 Elméleti alapismeretek
Internet Elméleti alapismeretek

32 88. Mi az internet? Hálózatok hálózata, hiszen sok tízezer lokális, és nagyvárosi hálózat gerinchálózatokkal összekapcsolt rendszere, a világ különböző pontjain lévő számítógépeit összekapcsoló, közöttük közvetlen kommunikációt létrehozó nyitott hálózat. Adatátviteli alapvető protokollja: TCP/IP, azaz a csomagkapcsolt hálózati kommunikáció a megbízható TCP/IP modell szerint zajlik. A gerinchálózat egy csomagkapcsolt, részleges kiépítésű globális hálózat (világhálózat). Ma sok 100 millió személyi számítógép csatlakozik. Helyesírása: Internet (intézmény), de internet (távközlési rendszer), internetcím, internetezik, internetkapcsolat, internetforgalom, internethasználat, internethasználó, internetszolgáltatás, internetszabvány... internet-hozzáférés

33 Hálózatok hálózata Főiskola - alhálózat Magyarország: gerinchálózat
szerver Gemini Kontinensek, országok: gerinchálózat

34 Mi a TCP/IP protokoll? TCP (Transmission Control Protocol)
88. Mi a TCP/IP protokoll? TCP (Transmission Control Protocol) az adatátvitelt felügyelő protokoll, amely ellenőrzi, hogy az IP szerint elindított adatcsomagok megérkeztek-e a megadott címre. visszaigazolja valamennyi adatcsomog megérkezését az adott gateway-hez vagy routerhez. ha nem érkezett meg egy csomag a TCP jelzésére a küldő ismételten elküldi. adatcsomagok eredeti sorrendbe való visszaállítása IP (Internet Protocol) a hálózati szintű kapcsolatot megvalósító protokoll. az adatcsomagküldés elindításának szabványa, voltaképpen az adatcsomagok célbajuttatásért felel önmagában nem megbízható, a csomag elveszhet, elakadhat, ezért szükséges a TCP ellenőrző protokoll is.

35 A kommunikáció csoportosítása
Kommunikáció alatti hálózati kapcsolat szükségesége szerint online: hálózat használatával elérhető, hálózatba kapcsolt offline: hálózati kapcsolat nélkül, attól függetlenül elérhető A kommunikáció résztvevői szerint ember-ember: közvetlen emberi kommunikáció ember-gép: ember kapcsolata egy gép erőforrásaival Az adó-vevő száma szerinti ismertebb típusok: pont-pont (point-point): adatközlés két pont között többpont: egy adó több vevőt lát el adattal üzenetszórásos (broadcasted): a többpont kapcsolat azon esete, amikor az adótól egy bizonyos vételi területen lévő vevők mindegyike megkapja az adatot Az utolsó csoportosítás forrása: Hosszú.

36 85. Az internet története 1. 1960 1970 1980 1990 2000 1960-as években az USA-ban nagygépek összekötettetése telefonvonalon, azaz már meglévő komunikációs hálózaton keresztül A hidegháború miatt a vonalkapcsolt hálózatok nem voltak elég megbízhatóak a hadügy szemszögéből (telefonközpot) A hálózatokkal kapcsolatos problémák: Különböző hálózatok nem tudnak kapcsolatba lépni Alacsony (felhasználói) kommunikációs szint Nem egységes a felhasználói felület

37 86. Az internet története 2. 1960-as évek A hálózatokkal szemben megfogalmazott elvárások (telefon)központoktól mentes legyen, a továbbított üzenetek csomagokra tagolva haladjanak, a csomagok eltérő útvonalon juthassanak el a címzetthez, a hostok több csatornát használhassanak kommunikációhoz, ne a hálózat végezze el az adatok kódolását, kizárólag azok továbbítását oldja meg A hálózat legyen garanciamentes, azaz a hostok ne feltételezzék annak hibátlan működését, hanem ők maguk gondoskodjanak az ellenőrzésről 1960 1970 1980 1990 2000

38 86. Az internet története 3. 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel ben első online chat 1960 1970 1980 1990 2000

39 86. Az internet története 3. 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel ben első online chat 1960 1970 1980 1990 2000

40 86. Az internet története 3. 1969. ARPANET Advenced Research Project Agency USA Védelmi Hivatala (Pentagon) szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen december telefonkapcsolattal 4 gép adatkapcsolat 1971. ARPANET 15 nagyszámítógép (host) első elküldése 1972. ARPANET 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak @ jel ben első online chat 1960 1970 1980 1990 2000

41 87. Az internet története 4. 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

42 87. Az internet története 4. 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

43 87. Az internet története 4. 1960 1970 1980 1990 2000 1974. új, egységes protokoll TCP/IP a kommunikációs szabvány egységes címzési rendszer (IP cím) 1982. kapcsolat más hálózatokkal MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET 1983. január 1. az ARPANET átállítása TCP/IP protokollra 1983. ARPANET-hez egyre több polgári felhasználó csatlakozik, MILNET néven a katonai célú hálózat kivált

44 88. Az internet története 5. 1980-as évek közepe: domain nevek kialakulása Domain Naming System (Területi elnevezési rendszer) Általános domainek: GOV: USA kormányhivatalai MIL: az USA fegyveres erői EDU: oktatási intézmények NET: hálózati szolgáltatók COM: üzleti célú gépek INT: nemzetközi szervezetek ORG: non-profit szervezetek Később országra vonatkozó domainek: HU – Magyarország DE – Németország UK – Egyesült Királyság FR – Franciaország ... Napjaink új domainjei EU (2005. decembertől) 1960 1970 1980 1990 2000 (Forrás: ww.bruxinfo.hu (2005. november 21.)

45 88. Az internet története 5. 1960 1970 1980 1990 2000 1989. INTERNET lesz a hálózat neve, mivel az ARPANET támogatása megszűnik, az USA gerinchálózatához csatlakoznak a nemzeti gerinchálózatok is. 1991. world wide web (www) feltaláló: Tim Berners-Lee Ajánlott olvasmány:

46 Címek az interneten – IP cím
90. Címek az interneten – IP cím Az adatcsomag célbajuttatásához szükség van egy egyedi címre. A TCP/IP modell az IP (Internet Protocol) címet használja. 4 darab 1 byte-os (32 bites) szám pontokkal elválasztva (0-255) pl.: Az első rész a host hálózatát, míg a második rész a hostot azonosítja pl.: egy host a hálózatban EKF hálózata

47 Címek az interneten Számítógépek egyértelmű azonosítása
IP (Internet Protocol) 4 darab 1 byte-os szám (0-255) pontokkal elválasztva pl.: DNS (Domain Naming System) az IP címekhez hozzárendelt karaktercsoport, olyan hierarchikus rendszer, mely jobbról balra szűkülő tartományt azonosít (host.aldomain.domain). pl.: gemini.ektf.hu vagy cím általános alakja: pl.: URL (Universal Resource Locator) cím általános alakja: szolgáltatás://gépcím[/útvonal/fájlnév] pl.: http: Web oldalak hálózaton történő átvitelének szabványa

48 Ismert kapcsolódási módok
Modemes vagy routeres hozzáférés Közvetlen kapcsolat Feltétel: gerinc- hálózathoz csatlakozó szerver - vezetékes A kép forrása: Indirekt hozzáférés Feltétel: TCP/IP protokoll használata - vezeték nélküli - vezetékes - vezeték nélküli A kép forrása: yuhigaoka/images/LAN.JPG A képek forrása: A következő forrás felhasználásával: Kónya, 200. oldal.

49 Szerverek speciális feladattal
999 Szerverek speciális feladattal proxy szerver (helyettesítő kiszolgáló) szoftver, illetve azt futtató kisegítő gép, amelyet a felhasználó és egy távoli szerver közé helyeztek el, így részben átveszi a szerver feladatait sokszor hamarabb érhető el, mint a távoli szerver az interneten általában nagy kapacitású átmeneti tároló (cache) szerepe van, így a lekért adatok tárolásával időt takaríthat meg a felhasználónak tűzfal (firewall) szerepet is elláthat egy lokális hálózat és az internet hálózata közé átjáróként (gateway) kapcsolva, így a lokális hálózat gépei biztonsági okokból nincsnek közvetlen kapcsolatban az internettel web szerver, http szerver (web kiszolgáló) egy webhelyhez tartozó weblapok összességét tartalmazó, szerverprogramot futtató számítógép ...

50 Az internet sajátos szereplői
hacker (számítógépes kalóz): kitartó, rengeteg programot ismerő és programokat készítő internetező (napszámos), aki a hálózatban történő jelentősebb események minden szegmensét ismeri. A vírusok elterjedése után a gyanúsnak titulált tevékenységek miatt pejoratív értelmezésben használják, a cracker szó helyett (is) használják. cracker (számítógépes betörő): hálózati eszközök védelmi rendszerén illetéktelenül behatoló, esetleg a rendszerben kárt okozó személy. lamer ("ostoba"): a végletekig ügyefogyott személy, aki az informatikai eszközök kezelését – segítség ellenére is -nehezen, vagy egyáltalán nem képes megtanulni (l)user (felhasználó): átvitt értelemben pejoratív, a laikus, hálózatokhoz nem értő embert jelent

51 Elektronikus "nyelvtan"
érzelmek leírása: a smiley (mosolygó) karakterek- ből áll (90 fokos forgatás utáni kép), ma már képfájlok is. öröm: :-) :) bánat: :-( :( sírás: :'-) meglepett: :-O walkman-t hallgatok: [:-) hazudok: :-W nem veszem (ne vedd) komolyan: ;) különleges rövidítések IMHO (in my humble opinion) – szerény véleményem szerint snail mail (csigaposta): a hagyományos posta gúnyneve FYI (for your information): szíves tájékoztatásul közlöm FAQ (frequently asked questions) GYIK: gyakran ismételt kérdések BTW: (by the way): mellesleg, erről jut eszembe

52 Az internet 7 ismert szolgáltatása
999 Az internet 7 ismert szolgáltatása internet ≠ World Wide Web ember-ember kommunikáció alapú szolgáltatások közvetlen írásos kapcsolat két felhasználó között (talk) közvetlen írásos kapcsolat általában több felhasználó között, azaz csevegés (chat) eletronikus levelezés ( ) ember-gép szolgáltatások telnet - távoli gép elérése ssh – távoli gép elérése biztonságosan ftp - állománycsere böngészés – WWW (World Wide Web) A telnet és az ssh szolgáltatás böngésző programokkal nem vehető igénybe, használatukhoz egy külön program szükséges

53 Elektronikus levelezés (e-mail)
Az internet szolgáltatásai

54 E-mail cím Az e-mail címnek tartalmaznia kell
113 cím postafiók (felhasználó) @ („kukac”) gép címe (domain név) pl: cím Az címnek tartalmaznia kell a célgép címét (domain név), és a címzett felhasználó adott gépen érvényes felhasználói nevét is. Az cím tehát két részből áll: egy számítógép címéből, és egy felhasználó nevéből. A címben a felhasználó nevét („kukac”) jellel elválasztja követi a gép címe: pl.

55 Az e-mail felépítése Fejrész címzett címe feladó címe érkezési időpont
113 Az felépítése Fejrész címzett címe feladó címe érkezési időpont tárgy kapcsolt állomány neve (ha van) másolat titkos másolat a levél prioritása Törzsrész megszólítás, az üzenet szövege, aláírás. a csatolt állomány tartalma (ha van)

56 elküldendő levél esetén
113 Az protokollok fogadott levél esetén POP3 (Post Office Protocol 3) – elektronikus posta szabvány: saját gépünkön futó kliens programmal kezelhetjük a távoli szerveren lévő postafiókunkat (küldés, fogadás a levelezőkiszolgáló és a kliens között). IMAP ([Internet Message/Interactive Mail] Access Protocol): a POP3-hoz hasonló szabvány. elküldendő levél esetén SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) – egyszerű levéltovábbító szabvány. TCP-re épülő, a számítógépek közötti elektronikus levelek továbbításának szabványa. Az elküldött az szolgáltató postafiók-kiszolgálójára kerül, majd onnan az SMTP segítségével küldi a címzett levelezőkiszolgálójához küldi, ami tárolja.

57 Prokollok az elektronikus levelezéshez
Kimenő (elküldött) levelek kezelése: SMTP (Simple Mail Transfer Protocol): az interneten az eletronikus levelezéshez használt levéltovábbító protokoll, az üzenetet a mi kiszolgálónktól a címzett levelezőkiszolgálójához küldi. Beérkező (fogadott) levelek kezelése: POP3 (Post Office Protocol 3): levelező protokoll az interneten, amivel a saját gépünkön futó kliens programmal kezelhetjük a távoli szerveren lévő postafiókunkat, letölthetjük a kiszolgálónkról a beérkezett leveleinket, vagy a kiszolgálóra küldhetünk előre megírt leveleket. A másik, ritkábban használt protokoll az IMAP.

58 Az e-mail feltételei Címzett Feladó SMTP POP3 Az olvasás feltételei:
Levelezőprogram elindítása, internetcsatlakozás: saját postafiók, jelszó A fogadó szerver rendeltetésszerű működése. Levelek letöltése a saját PC-nkre, vagy a szerveren olvasás. Küldéskor a megérkezés feltételei: Levelezőprogram elindítása Internetcsatlakozás (egy géphez) Saját postafiók ( cím) A fogadó gép címe és postafiók, azaz a fogadó címe A fogadó gép rendeltetésszerű működése. A címzett postafiókja ne legyen tele. Ne küldjünk a levéllel vírust. Címzett SMTP POP3 Feladó

59 Az e-mail előnyei a postai levéllel szemben
Az továbbítása fillérekbe kerül. A levelet nem kell borítékba tenni, felbélyegezni, bedobni. Az küldése és a beérkezett levelek elolvasása nem helyhez kötött. Bármelyik Internethez csatlakozó gépről lehet levelet írni, vagy olvasni. Akkor kell papíron megjeleníteni, ha szükséges. Könnyen készíthetünk körleveleket, amelyeket egyszerre továbbíthatunk, ugyanannyi költséggel az összes érdekeltnek. Bár az csupán szöveges üzenet, a levelekhez csatolva tetszőleges adatokat (fájlokat) továbbíthatunk a címzettnek.

60 A levelezés szolgáltatásai
113 A levelezés szolgáltatásai alapvető levél írása és küldése: új levél, válaszlevél (RE:), továbbított levél (FW:) levelek fogadása és olvasása a levélhez állományok csatolása a levelek megjelölése, pl. olvasott, kiemelt levelek tárolása, csoportosítása, keresése levelezési címek tárolása, csoportosítása válasznál automatikus aláírás készítése, eredeti levél beszúrása a levél prioritásának beállítása kiegészítő olvasottság visszajelzés küldése automatikusan a levélcsoportok kezelése (pl. levél automatikus törlése kilépéskor a törölt levelek csoportjából) automatikus válasz adott levelekre a megérkezett levelek átirányítása más címre speciális (nem csak a levelező környezettel végezhető el) a levél formázása (háttérkép, karakterek formái...) spamszűrés a levél és a csatolt állomány ellenőrzése a vírusok és más kártevők miatt helyesírás-ellenőrzés digitális aláírás kezelése

61 Az e-mail igénybe vehető
113 Az igénybe vehető egy külön levelező programmal több szolgáltatás pl.: Pegazus Mail Netscape Massenger MS Outlook Express MS Outlook egy weblapon szolgáltatásaként kényelmesebb pl.: ingyen .lap.hu fre .hu egon.gyaloglo.hu

62 A levelező program Outlook Express

63 Az általunk használt levelező program
A Microsoft cég Outlook Express 6 levelező programja Súgó/ Névjegy

64 Az Outlook Expressről Lehetővé teszi elektronikus levelek írását, elküldését, letöltését, olvasását, kinyomtatását. A letöltött leveleket egy könyvtárszerkezethez hasonló mappaszerkezetben tárolja, így lehetővé teszi azok különböző szempontok szerinti csoportosítását. Lehetőség van a beérkezett levelek kezelésének bizonyos fokú automatizálásra.

65 Outlook Express felülete
Legördülő menük Eszköztár Levelek listája Levelek mappái Levéltartalom Címjegyzék

66 Műveletek a levéllel Levelező program konfigurálása Levelek fogadása
fiók beállítása Levelek fogadása letöltés olvasás Levelek megírása és elküldése új levél válaszlevél továbbított levél Levelek és címek tárolása leveleket tároló mappák kezelése címjegyzék (partnerek, csoportok)

67 A program konfigurálása
A konfigurálás csak az a levelezés kezdetén szükséges.

68 I. Outlook Express konfigurálása
A levelezőprogram és a levelezőszerver kapcsolatát rögzíteni kell, azaz legalább 1 fiókot létre kell hozni. Az Eszközök\Fiókok… parancs után az Internet-fiókok párbeszédablak „Levelezés” fülét választjuk.

69 II. A fogadó levelezőjében megjelenő név

70 III. A létező, pontos e-Mail cím megadása

71 IV. Kiszolgálók beállítása

72 V. Saját levelezőnkben látható fióknév megadása, jelszó tárolása nem szükséges

73 Teendők a levelezés végén
Ha ismeretlen gépen nézzük meg leveleinket: Kitörölni az összes mappából a leveleket a Delete (Del) billentyűvel A „Törölt elemek” nevű mappa ürítése az egér jobb gombjával, helyi menüből A címjegyzék ürítése, a partnereket és a csoportokat is. Az Eszközök/Fiókok... parancs után a Levelezés fülnél a használt fiók „Eltávolítása”

74 E-mail A levelek fogadása

75 Levél letöltése Automatikus (beállítás)
Manuális az Eszköztár Küldés/Fogadás gombja, vagy az Eszközök/Küldés és fogadás parancs által megjelenítetett menü Összes fogadása parancsát kell választanunk.

76 Levelek megtekintése és letöltése

77 E-mail A levelek megírása és elküldése

78 Az új levél írása egy új ablakban

79 Levelek küldésének jellemzői
A tárgy sorában automatikusan megjelenő rövidítések: „RE:” - egy nekünk írt levélre válaszolva a tárgyban automatikusan elhelyezi ezt a rövidítést, és megjelöli a levelet, hogy válaszoltunk rá. FW: - egy nekünk írt levelet lehet továbbítani, azaz továbbküldeni változtatás nélkül, ekkor a a tárgyban ez a rövidítés látszik. Címzett: egy vagy több címzett szerepelhet itt, de akár csoport is megadható, nekik küldjük a levelet Másolat: a levelet ők is megkapják, de nem nekik szól, viszont a többi címzett láthatja, hogy kik kaptak ilyet. Titkos másolat: megkapják a levelet ők is, de a címzettek nem láthatják, hogy ők is megkapták a levelet. Priorítás: beállítható, hogy mennyire sürgős a levél.

80 Bináris fájlok csatolása
A levéllel fájlokat (képeket, Word dokumentumot, és bármilyen egyéb dokumentumot) továbbíthatunk. Az elküldendő levelünkhöz a Beszúrás\Fájlmelléklet…paranccsal vagy az Eszköztár Melléklet gombjával csatolhatunk fájlokat. Mindkét esetben a fájlok megnyitásakor használatos párbeszédablak jelenik meg, amelyben kiválaszthatjuk, a csatolandó állományt, vagy állományokat.

81 E-mail Levelek és e-mail címek tárolása

82 Outlook Express mappaszerkezete
Beérkezett üzenetek Postázandó üzenetek Elküldött elemek Törölt elemek Piszkozatok

83 Letöltött levél elhelyezése I.
A letöltött levelek automatikusan a Beérkezett levelek mappába kerülnek. A mappában megjelenik a beérkezett levelek feladójának neve, a levél tárgya, a letöltés időpontja. A levél sorában megjelenő gémkapocs a küldeménnyel együtt érkezett csatolt fájlt jelez. A felkiáltó jel pedig a levél fontosságát jelzi. A beérkezett levelek különböző állapotokban lehetnek: olvasatlan (félkövér), olvasott, megválaszolt…

84 Letöltött levél elhelyezése II.
A beérkezett leveleket az egérrel vagy parancsok segítségével más mappákba helyezhetjük, vagy másolhatjuk. Egérrel a Ctrl nyomva tartása mellett húzva átmásolhatjuk, Ctrl nélkül áthelyezhetjük a levelet. Az „Áthelyezés mappába” illetve az „Átmásolás mappába” parancsok a gyorsmenüben (jobb egérgomb), és Szerkesztés menüben találhatók meg.

85 Címjegyzék Lehetőségünk van címjegyzék készítésére, amelyben partnereink legfontosabb adatai között címüket is tárolhatjuk. Ha egy címjegyzékben megtalálható partnereknek (felhasználónak) levelet szeretnénk írni, akkor nem kell emlékeznünk az illető adatira, a levél címzését a címjegyzék segítségével, néhány kattintással elvégezhetjük. Ha rendszeresen több főnek írunk levelet, akkor a partnereket egy csoportban is elhelyezhetjük, így a csoportnak is küldhető levél, amit minden partner megkap.

86 Kellemetlen ismerősök
113 Kellemetlen ismerősök spam (junk mail) az elektronikus postaládánkban talál, kéretlen levélszemét pejoratív neve leggyakrabban reklám (gyógyszer, utazás...) védekezés: spamszűrő, jogi út hoax komoly tartalomnak tűnő, hamis pl.: véradásra felhívás, csalásra figyelmeztetés... adathalászat az a tevékenység, amikor valakit félrevezetve kicsalják tőle a ( ) titkos, bizalmas adatait

87 Böngészés (world wide web)
„Azt mondják, hogy a webinformáció 99%-a webhasználók 99%-a számára haszontalan.″ Han-Kamber 434. oldal Böngészés (world wide web) Az internet szolgáltatásai A kép forrása:

88 Mi a böngészés? hipertextes oldalak megtekintése
113 Mi a böngészés? hipertextes oldalak megtekintése böngészés (browsering) = szörfözés (surfing) internetkapcsolat szükséges böngészőprogram (browser) szükséges a böngészőprogram használata még nem jelenti a szörfözést A böngészést szörfözésnek is szokták hívni.

89 A böngészés protokollja
113 A böngészés protokollja HTTP HyperText Transfer Protocol hipertext átviteli szabvány Szerver-kliens kommunikációs szabvány a világhálón. Egy weboldalra vonatkozó adatkérés után az internetkiszolgáló egységtől megérkezik a hipertextes dokumentum, és az oldalon hivatkozásként szereplő állományok (kép, hang, mozgókép...). A sikeresen elért (letöltött) adatokat utána láthatjuk a kliens gépen a böngésző program segítségével.

90 113 Mit böngészünk? a böngésző programok alkalmasak az ún. hipertextes dokumentumok, és a dokumentumhoz tartozó egyéb adat (pl. kép) megjelenítésére. webpage, weboldal, html oldal, hipertextes oldal, hipermédiás oldal multimédia hipertext hipermédia

91 A hipertext (html) oldalakról
113 A hipertext (html) oldalakról html – hipertext markup language az oldal csak szöveget tartalmaz, ami esetleg táblázatban helyezkedik el az oldal hivatkozásokat tartalmazhat: az oldal egy másik pontjára egy másik oldalra egy látható objektumra (kép, animáció...) bármely állományra stb. a hivatkozott adatok (állományok) nem részei az eredeti dokumentumnak megtekintése: a böngésző programba gépelt URL címmel, általános alakja: protokoll://gépcím/elérési út/fájlnév A kép forrása:

92 Mit a dolga a böngésző programnak?
113 Mit a dolga a böngésző programnak? OBJEKTUMOK HTML kódszöveg A képek forrása:

93 Hipertextek lehetséges felépítései
a hipertextek különböző szerkezetben kötődhetnek egymáshoz, de az itt látható felépítések bármilyen összetétele egyben is elképzelhető ajánlat: A képek forrása:

94 Információ-keresés az interneten
A kép szövegének fordítása: Bocsánat! Ellenőrizni szeretném, hogy hányan találtak a hálóhelyemre! A kép forrása:

95 Az internetes keresés lehetőségei
113 Az internetes keresés lehetőségei Kulcsszavas keresők Metakeresők Speciális (kulcsszavas) keresők Tematikus keresők Szakmai portálok és honlapok online újságok, folyóiratok intézmények (iskolák), hivatalok, szervezetek, cégek, honlapja Könyvtárak az interneten

96 a pedagógia szó találati listája (2006. január 7.)
113 Kulcsszavas keresők a pedagógia szó találati listája (2006. január 7.) Kereső neve URL cím találat száma időtartam 1. Google 0,210 mp 2. Altavista n.a. 3. Yahoo! 0,120 mp 4. MSN 0,070 mp 5. Góliát goliat.hu 0,012 mp 6. SZTAKI keres.sztaki.hu 35 235 1,070 mp 7. Kurzor kurzor.hu 26 354 0,001 mp 8. Heureka heureka.hu 8 974 0,490 mp 9. Vizsla24 vizsla24.hu 7 945 10. Zoohoo + Ariadnet 8,000 mp Keresők elemzése: webni.innen.hu/Keres_c5_91k_c3_b6sszehasonl_c3_adt_c3_a1sa

97 Kulcsszavas keresők - Google
113 Kulcsszavas keresők - Google beállítás: keresés, felület nyelve... speciális keresés: tág szűkítési és bővítési lehetőség dátum, fájlformátum... nem létező oldalak tárolt vázlata kulcsszó kiemelése online fordítás csak angol nyelvű felület esetén számológép funkció mértékegység-váltás kép- és videokeresés A Google néhány „arca”

98 Metakeresők (www.ariadnet.hu)
113 Metakeresők ( több kulcsszavas kereső adatbázisában kereshetünk egyszerre külföldi: Copernic, Metacrawler, Dogpile

99 Speciális (kulcsszavas) keresők
113 Speciális (kulcsszavas) keresők könyvkereső: cégkereső: álláskereső: allas.ker.eso.hu hírkereső: hirkereso.hu képkereső: videokereső: video.google.com árukereső: arukereso.hu település keresése: map.google.com stb.

100 Hungarian Directory: www.hudir.hu Startlap: startlap.hu
113 Tematikus keresők Hungarian Directory: Startlap: startlap.hu Kapu: LinkCenter: Netokos: Góliat: Top100: top100.hu Top1000:

101 Oktatással kapcsolatos honlapok
113 Oktatással kapcsolatos honlapok kormányzat Oktatási Minisztérium: Kultúrális misisztérium: www2.pm.gov.hu hasznos lapok Pedagógiai Intézet: Sulinet: EducatioPress Magyar Oktatási és Ifjúsági Hírügynökség – Eduport – Független Pedagógiai Intézet – Közoktatási Információs Iroda Tanügyigazgatási Szakportál – Oktat Online tanulási portál – Országos Közoktatási Intézet – Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ – Magyar Pedagógusok Háza Portál – Nemzeti Szakképzési Intézet – Pálya oktatási portál – suliNova Kht. Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht – Oktatási portál: felsőoktatás Felvételi Információs Szolgálat – EduCafe felsőoktatási és kulturális portál – linkgyűjtemények oktatas.startlap.hu; pedagogia.lap.hu; sulinet.lap.hu; diak.lap.hu

102 Könyvtárak az interneten 1.
113 Könyvtárak az interneten 1. általános könyvtári információ – HUNOPAC hagyományos könyvtárak katalógusai Magyar Országos Közös Katalógus Szirén Központi Lelőhely Adatbázis OPAC (Online Public Access Cataloque) használata: Bakonyi Géza: Kutatás... hagyományos könyvtári művek digitalizálva Bibliotheca Universalis (nemzeti könyvtárak digitalizált gyűjteményei)

103 Könyvtárak az interneten 2.
113 Könyvtárak az interneten 2. magyar internetes források katalógusa: virtuális könyvtárak (e-könyvtárak) Magyar elektronikus Könyvtár: mek.oszk.hu BGF Külkereskedelmi Főiskola: elib.kkf.hu/ekonyv.htm elektronikus dokumentumgyűjtemények Project Gutenberg: Wikipedia - The free ecyclopedia: en.wikipedia.org/wiki/Main_Page Neumann-ház: magyar webes forráskatalógus: Felsőoktatásban fontos adatbázis-szolgáltató: témakörei: Web of Science, ScienceDirect, Magyar kiadású tudományos folyóiratok, Az Akadémiai Kiadó szótárai...

104 Problémák a nyílt források esetén
113 Problémák a nyílt források esetén a találati idő jelentősen megnő, ha nem ismerjük a bőngésző, vagy az adott weboldal szolgáltatásait sok adat (> szűkítés) kevés adat (> bővítés) nem ismert, idegen nyelvű mű (> fordítás) az interneten fellelhető anyagok nem lektoráltak, valamint a forrás szerzője, dátuma gyakran ismeretlen (pl. lent) a forrás visszakereshetősége bizonytalan, mivel megszűnhet, áthelyezhetik, megváltoztathatja (> mentés, nyomtatás) vírusok és egyéb kártevők (spam, hoax, adware, spyware) betörések, a távoli gépen tárolt adatok is elveszhetnek: megszűnt cég, hardverhiba... szerzői jogi kérdések

105 Egyéb internetes lehetőségek
E-book Plágiumvizsgálat Fordítás, értelmezés

106 113 E-book digitálizált könyv, mely szabadon vagy korlátozottan használható fel, de a fogalma nem tisztázott beépített másolásvédelem, többnyire az olvasó szoftver, esetleg a hardver védi a dokumentumot ne lehessen rámenteni az eredetire, nem nyomtatjuk lineárisan lehessen olvasni, bár hipertextes, lapozni (görgetni), mint a könyvet többféle szabvány és szoftver pl. Adobe Acrobat Reader, Microsoft Reader Magyar oldalon: ekonyvtar.hu Forrás: Pálfi Norbert

107 113 Plágiumvizsgálat 2002. szeptember: Plágiumügyi Tanácsadó Szolgálat (Northumbria Egyetem, Információmenedzsment-kutató Intézet) honlapja: nemzeti szokások: pl.: kínai diáknál illetlen az átfogalmazás SZTAKI kopi.sztaki.hu Forrás: eVilág

108 Fordítás, szótárak, lexikonok
113 Fordítás, szótárak, lexikonok online (gépi) fordítás: Google találati listájánál SYSTRAN: Babelfish: babelfish.altavista.com szótárak, lexikonok Rövidítésszótár: Magyar Virtuális Enciklopédia: Whatis?com: whatis.com Több nyelvű szótár: dict.sztaki.hu

109 113 Felhasznált irodalom Adrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Bp., 1999, Panem-Prentice-Hall. Bakonyi Géza: Kutatás a hálózati könyvtári katalógusokban. Budapest, NIIF, (2005. október 30.) Hosszú Gábor, Dr.: Az internetes kommunikáció informatikai alapjai. Novella, 2005, Budapest. Majoros Pál Dr. : A kutatásmódszertan alapjai. Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Perfekt, Bp., 2005. Drótos László: E-book forradalom. Könyvtári Figyelő eVilág. Az információs társadalom folyóirata. Plágiumügyi tanácsadó szolgálat c. cikk február 23. o. Szabó Bálint: Számítógépes hálózatok. Hálózati alapismeretek. Távoktatási tankönyv. Belső kiadvány. Pálfi Norbert: Irodalom, szöveg, információ: Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai magyar-irodalom.elte.hu/vita/vitaforum/palfi.html