Szilvási Léna szakmai vezető november 11.

Az előadások a következő témára: "Szilvási Léna szakmai vezető november 11."— Előadás másolata:

1 Szilvási Léna szakmai vezető 2008. november 11.
Programok a gyermekszegénység ellen a gyerekek természetes fejlődését segítő jó minőségű szolgáltatások a lehető legkorábban ott, ahol a legnagyobb a szegénység Szilvási Léna szakmai vezető 2008. november 11.

2 A Gyerekesély Projekt feladata a „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégiához kapcsolódó két programtípus előkészítése Min. 200 Gyerekház indítása a Biztos Kezdet Program keretében és 10 komplex kistérségi program indítása uniós finanszírozásból között

3 Kockázatok és védőfaktorok
Ismertek a kockázatok, melyek a szegénységben, szegény környezetben élő gyerekek fejlődését fenyegetik és amelyek a szegénység - aluliskolázottság – munkanélküliség – szegénység ördögi körének ismétléséhez vezetnek Ismertek azok a tényezők – védőfaktorok - is, melyek ellene hatnak ennek a folyamatnak veleszületett adottságok kibontakoztatása, jó minőségű környezet biztosítása kisgyermekkorban szülőkkel való együttműködés szakemberek közötti együttműködés összetartó, a gyermeki szükségleteket értő és felismerő helyi közösségek kialakítása szociális biztonság

4 Elfogadhatatlan tény, hogy a bölcsőde, az óvoda épp azok számára a legkevésbé hozzáférhető, akiknek erre a legnagyobb szüksége lenne Cél: Biztos Kezdet program filozófiájának terjesztése Gyerekházak indítása a gyerekek természetes fejlődésének támogatására az ország legszegényebb, szolgáltatáshiányos településein, településrészein

5 Jellemző a bizalmatlanság és értetlenség a kirekesztettségben, mélyszegénységben élő családok és az intézmények között. A gyerek fejlődésének motorja a szülő. Ez minden életkorra igaz, de minél kisebb a gyerek, annál sorsdöntőbb a szülő szerepe. Csak az a gyerek érezheti magát biztonságban, akinek szüleit tisztelik, és akinek a szülei aktív szereplői sorsuk alakításának.

6 A szülők a gyerek első tanítói
A szülők a gyerek első tanítói. Mellettük alakulnak ki a gyermeki személyiség alapjai. A gyermekes családokra irányuló szolgáltatások célja, a szakemberek feladata, hogy a családi szükségletekhez igazodó támogatást, információt nyújtsanak a szülőknek, hogy szülői szerepüket sikerrel lássák el. Cél: Szülők bevonása, elfogadása, megerősítése – gyerekeikre vonatkozó pozitív jövőkép kialakítása

7 A szakemberek, szakmák és szolgáltatások közötti jó együttműködés lehetővé teszi a kockázatok korai felismerését, a megelőzést és a hatékony kezelést – ennek hiánya fokozza a kirekesztettséget, sérti a gyermeki jogok érvényesülését, súlyosan veszélyezteti a gyermeki szükségletek kielégítését. Települési, kistérségi szolgáltatások, intézmények közötti és a lakossággal való kapcsolat A legszegényebb településeken a foglalkoztatási, lakhatási, oktatási, egészségügyi területek komplex kezelése nélkül a programok csak korlátozott eredményeket érhetnek el. Gyerekház munkatársak, védőnő, szociális munkás, más szakemberek és szülők Szülők, családtagok, barátok Gyerek adottságai

8 Szélsőséges méreteket ölt az előítéletesség, az elkülönülés, ami látványosan mutatkozik meg a lakóhelyi és iskolai szegregációban, az egyre erősebben és gyakrabban jelentkező helyi feszültségekben, a közbiztonság romlásában Cél: Befogadó gyerek és felnőtt közösségek kialakítása

9 Csak jó minőségű szolgáltatásoktól várhatunk eredményt
Szolgáltatások világos leírása, helyi igényeknek megfelelő alkalmazása Szolgáltatási indikátorok alapján értékelési rendszer alkalmazása Feladatra felkészítő képzések A helyi programok folyamatos támogatása Interdiszciplináris szemlélet erősítése Ismeretek terjesztése szülők, szakemberek számára

10 Várható eredmények „Óvoda- és iskolaérett” gyerekek magasabb aránya
Iskolai sikeresség növekedése Jobb egészség Szociális kompetenciák erősödése Magabiztosság, magas önértékelés Szülői kompetenciák erősödése Az eredmények és hatások nyomon követése, a programok rövid- és hosszabb távú hatásának vizsgálata – a projekt fontos eleme

11 Programok fenntarthatósága
A szakmaközi együttműködést ösztönző finanszírozás feltételeinek kidolgozása Gyerekházak és a Biztos Kezdet filozófia beépülése a kisgyermekek napközbeni ellátásának rendszerébe Alternatív források bevonása

12 A projektet megvalósító konzorciumi partnerek:
Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Biztos Kezdet Módszertani Program Magyar Tudományos Akadémia Gyerekprogram Irodája

13 Tervezett uniós források (millió FT)
TÁMOP 2009 2010 2011 2012 2013 Össz 521 Gyerekesély, szakmai alapozás 688 612 1.300 522 helyi Biztos Kezdet programok 1.720 3.500 5.220 523 Komplex kistérségi programok 2.500 5.000

14 Kisgyermekkorban a fejlődés a leggyorsabb, egyben legsérülékenyebb
Kisgyermekkorban a fejlődés a leggyorsabb, egyben legsérülékenyebb. Kedvező körülmények hatására ekkor változtatható legkönnyebben. Kisgyermekkorban a kirekesztés folyamata megfordítható.