Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere.

Az előadások a következő témára: "Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere."— Előadás másolata:

1 Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere.
Programozó matematikus szak záróvizsga. (Programtervező informatikus BSc szak záróvizsga). Szakdolgozat. (Szakdolgozatot annak kell írni, aki programozó matematikus (főiskolai) diplomát szeretne kapni). Szakdolgozati témát el kell fogadtatni a védés előtt legalább 4 hónappal. Szakdolgozat leírása: Felhasználói dokumentáció. Fejlesztési dokumentáció. A program forrásnyelvű listája. (Megfelelve a szakdolgozatra vonatkozó formai követelményeknek).

2 Szakdolgozat védése: Programbemutató + válasz a bizottság kérdéseire. A közzétett témakörökből a hallgató által kiválasztott témakörből vizsga. ( Ezt kiváltja a sikeresen letett ”informatika” szigorlat. Programozó matematikus szak szigorlatai: Matematika. Szoftver. Informatika.)

3 Az záróvizsgáztatások jelenlegi rendszere.
ELTE programtervező matematika szak MSc záróvizsga. (Ebben több évtizede veszek részt). A záróvizsga két részből áll: A diplomamunka védése. Elméleti vizsga. A diplomamunkát a védést két héttel megelőzően kell benyújtani a vizsgabizottsághoz elbírálásra. A diplomamunkához mellékelni kell a témavezető(k) véleményét. (A jegy megajánlása nem kötelező). (A témavezető véleményét elég a védést megelőző napon zárt borítékban a záróvizsga bizottság elnökéhez eljuttatni).

4 A diplomamunka kemény kötésben A4-es formában, 12 pontos
betűméretet használva készül el, fedőlapjának színe fekete, aranyszínű feliratokkal. A külső fedőlap feliratai: Középen: Diplomamunka Lent jobbra: hallgató neve védés évszáma

5 Belső fedőlap feliratai:
Fent: ELTE embléma Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar < … > Tanszék Középen: A dolgozat címe Szerző neve Témavezető(k) neve Lent: Budapest dátum

6 A diplomamunka bekötve kell, hogy tartalmazza a kitöltött és jóváhagyott Diplomamunka Bejelentőt.
A diplomamunkának legyen bevezetője, amelyben a hallgató ismerteti a megoldandó problémát és a megoldás feltétel-rendszerét. A megoldást a hallgató a tartalom által megkívánt módon, fejezetekre bontva mutassa be. A megoldás ismertetése után a hallgató foglalja össze pontokba szedve, munkájának legfontosabbnak eredményeit. A diplomamunkának tartalmaznia kell azon forrásmunkára való hivatkozásokat, amelyeket a hallgató a megoldás során felhasznált.

7 A könyvek idézésének formája a következő:
hivatkozási azonosítója Szerző neve: a könyv címe, a kiadó neve, a kiadás éve, terjedelme, ISBN szám. Például: 2 Jan Sommerville: Software Engineering, Addison Wesley, 1998, 742, ISBN – Folyóiratcikk idézésének formája a következő: hivatkozási azonosítója Szerző neve: a cikk címe, a folyóirat címe, Vol. száma, évszám terjedelme. Hálózaton elérhető forrásmunka esetén a „link” megadása után adjuk meg az elérés dátumát.

8 Észrevételek a diplomamunkával kapcsolatban:
A hallgatók nem olvassa el figyelmesen a követelményeket. A hallgató nem tud határidőre dolgozni. A hallgató nem érzi formai követelmények jelentőségét. Szűrök: a tanulmányi adminisztrátor + záróvizsga bizottság elnöke. Dolgozatok 20-30%-a javításra vissza.

9 A diplomamunka megvédése.
a.) A diplomamunkájának megvédésére a hallgató 15 perces szemléltető anyag kidolgozásával készül fel. Ebben ismerteti a diploma-munkájának fő célkitűzéseit, azok elérése során felmerülő problémákat, valamint azok megoldásának legfontosabb lépéseit. (A szemléltetés szoftvereszköze Latex-ben készített fóliákból generált PDF fájl, vagy PowerPoint. A prezentációhoz a hardver a védés helyszínén rendelkezésére áll). b.) Az ismertetés után a hallgató a bizottság kérdéseire, észrevételeire válaszolva védi meg eredményeit. c.) A diplomamunka védése nyilvános, azon azonban – a záróvizsga bizottság tagjain kívül – csak a témavezető szólalhat fel. d.) Az aznapi védések után a bizottság zárt ülésen alakítja ki álláspontját a diplomamunkákról és a védésekről.

10 A diplomamunka értékelése:
A bizottság figyelembe véve a témavezető előzetesen írásban benyújtott és a bizottság referáló tagjának véleményét, külön érdemjegyet állapít meg a dolgozatra, valamint a védésre. A bizottság elnöke a bizottság minden tagjának jelenlétében hirdeti ki az eredményeket, amelyeket a hallgatók felállva hallgatnak meg. Tapasztalatok: A hallgató általában nem tudja a saját eredményének lényegét megragadni. Nem tudja tömören, érthetően előadni eredményeit. A védésre kapott jegy általában rosszabb a dolgozatra kapott jegynél.

11 A záróvizsga minden tantárgyának esetében a tételjegyzéket
Az elméleti vizsga. Az elméleti vizsgára a védést legalább két munkanapot követő napon kerülhet csak sor. A záróvizsga minden tantárgyának esetében a tételjegyzéket interneten keresztül elérhetővé kell tenni a záróvizsgázni szándékozó hallgatók számára legalább egy hónappal a záróvizsga kezdő időpontját megelőzően. A záróvizsgán a hallgató két tételt kap. Egyiket a mindenki számára kötelező tárgyak valamelyikének tételei közül és egy másik tételt az általa felvett sávok tételeinek listájából. a.) A hallgató mindkét kérdésre reális felkészülési idővel élhet. b.) A hallgató maga döntheti el, hogy melyik kérdésből kíván először vizsgát tenni. ( A vizsga bizottság előtt zajlik le. Indokolt esetben tárgyanként az illetékes vizsgabizottsági tagnál is sor kerülhet a vizsgáztatásra, ha ezt az eljárást minden vizsgázó elfogadja).

12 2  (záróvizsgajegy) + 3(szigorlatok átlaga)
Az aznapi elméleti vizsgák végén a bizottság zárt ülésen értékeli a válaszokat és mindkét tételre kapott válaszokra külön érdemjegyet állapít meg. A két kapott válasz alapján, meghatározza az elméleti vizsga érdemjegyét. A bizottság a dolgozatra, a védésre kapott jegy, valamint az elméleti vizsga eredménye alapján meghatározza a záróvizsga végeredményét (záróvizsgajegy). Ennek megtörténte után a bizottság elnöke, a bizottság minden tagjának jelenlétében, kihirdeti az elméleti vizsga részeredményeit, az elméleti vizsga végeredményét és a záróvizsga végeredményét, amelyeket a hallgatók felállva hallgatnak meg. Diplomába beírt jegy: 2  (záróvizsgajegy) + 3(szigorlatok átlaga) 5

13 Összefoglalás. A záróvizsga minősítése nem minősíti a hallgató több éves munkáját. Az év közbeni minősítések nem szűrik ki azokat akik nem teljesítenek. (Olyan ma az egyetem, mint a szakérettségi volt). Legutóbbi MSc záróvizsga tapasztalatomat szemléltetem 20 hallgató mintáján, ahol az átlag jegyeket adtam meg: Évei alatt nem volt bukása: alatt: között: több: Létszám: fő fő fő Dolgozat: Záróvizsga: A bukások maximuma 31 volt. Ezt egy fő „érte el”, az ő záróvizsgája lett közepes. Budapest, 2007 október Varga László, ELTE.