A magyar felvilágosodás

Az előadások a következő témára: "A magyar felvilágosodás"— Előadás másolata:

1 A magyar felvilágosodás
1772 – 1825.

2 Mi volt a történelmi szerepe a felvilágosodásnak Nyugat – Európában?
A polgári társadalom előkészítése, a polgári szemlélet elterjesztése Nálunk a 18. században betölthetett–e ilyen szerepet? Aligha. Ok: Nincs igazi polgárság. Max. a feudalizmus modernizációjáról lehetett szó, a polgárosodás előkészítéséről.

3 A magyar felvilágosodás specialitásai :
Társadalmi bázisa : a nemesség felvilágosult része: Európát járt , művelt arisztokraták:(Gr. Fekete János, Gr. Teleki József) A kultúrát felkaroló főnemesek, írástudó nemesek ( Báró Ráday Gedeon, Gr. Teleki Sámuel, Gr. Széchényi Ferenc, Gr. Festetich György), s az általuk patronált értelmiségiek .

4 1760 után a francia felvilágosodás eszméi a könyvek révén terjednek :
Egyre több főúri család könyvtárában találhatók meg a francia szerzők művei. A főúri könyvtárak olvasói között egyre több a pártfogolt író, költő, tudós. Teleki Sámuel könyvtára Vásárhelyen Debreceni kollégiumi könyvtár Ráday Gedeon péceli könyvtára

5 A magyar felvilágosodás specialitásai:
A felvilágosodás elterjedését részben ösztönözte, részben akadályozta két modernül gondolkodó abszolút uralkodó: Mária Terézia ( ) II. József ( )

6 Mária Terézia Mária Terézia :
a felvilágosodás bizonyos eszméit figyelemre méltatta, ám a veszélyesnek tartott gondolatok terjedését akadályozta. Hasznos, okos rendeletei: Ratio Educationis, úrbéri rendelet, a nagyszombati egyetem Budára helyezése, iskolák alapítása

7 Mária Terézia magyar nemes ifjakból állította fel Bécsben a testőrsé-gét.

8 Testőreit elkápráztatta a fejlett, civilizált Bécs, a klasszicista zene és színházi élet központja (Haydn, Mozart, Beethowen).

9 A testőrírók: A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul.
Bessenyei György Báróczy Sándor Barcsay Ábrahám A magyar kultúra fejlesztését tűzték ki célul. Olvastak, írtak, fordítottak (pl. Voltaire-t), munkáikat közös kötetben ad-ták ki. Létrehozták az első írói társaságot.

10 II. József Igazi felvilágosodott uralkodó volt ( jobbágyrendelet, türelmi rendelet,), ám ő a birodalom racionális átszervezése érdekében figyelmen kívül hagyta a magyar érdekeket. Pl. a német nyelv hivatalossá tétele , a nemesség megadóztatása, állami centralizáció.

11 II. József megosztotta a magyarságot.
nemesi ellenállókra , pl. Ányos Pál, Pálóczi Horváth Ádám, Gr. Gvadányi József, Batsányi János és jozefinistákra hasadt a szellemi elit. Pl. Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László.

12 Egyéb tényezők: Szabadkőműves-mozgalom :
tagjai nálunk a testőrírók, majd Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kármán József, Dayka Gábor ,Kölcsey Ferenc). Páholyok : Pest, Miskolc, Kolozsvár. Martinovics-féle összeesküvés : jakobinus-mozgalom (Résztvevők : Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Szentmarjay József, Kazinczy Ferenc stb.)

13 Szabadkőművesség A szabadkőművesség filozofikus és filantropikus (emberbaráti) intézmény. Célja: a művelődés és a testvériség terjesztése, a jótékonyság gyakorlása. Tagjai szertartásokon és legendákon keresztül ismerkednek meg a testvériség értékeivel, az önnevelés kötelezettségével és a humánummal.

14 A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt
A Martinovics Ignác-féle mozgalom célja köztársaság létrehozása volt ben kegyetlenül felszámolja I. Ferenc.

15 A magyar felvilágosodás céljai :
A kulturális elmaradottság leküzdése A magyar nyelv fejlesztése „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet se tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Bessenyei György

16 A kulturális elmaradottság leküzdése
Az irodalmi közélet megszervezése : irodalmi szalonok (Podmaniczky Anna szalonja, Ráday-, Orczy-szalon), írói társaságok Könyvtárak alapítása (pl. Ráday-könyvtár, Teleky-könyvtár, Festetich-könyvtár, Nemzeti Könyvtár)

17 A kulturális elmaradottság leküzdése
Iskolák , főiskolák alapítása : Tereziánum, a Pázmány Péter Tudományegyetem Budára, majd Pestre helyezése, keszthelyi Georgicon, Bányászati Akadémia Selmecbányán Könyvkiadás, újság- és folyóiratkiadás megindítása Vándorszíntársulatok létrehozása

18 Újság- és folyóiratkiadás
Rát Mátyás, Révai Miklós szerk. Újság- és folyóiratkiadás Az első magyar nyelvű újság a Magyar Hírmondó Pozsony, főleg magyarországi hírekről számol be. Verseket is megjelentet. 3.

19 Szépirodalmi folyóiratok
Kassai Magyar Múzeum (Szerk.: Batsányi, Kazinczy, Baróti Szabó Dávid ) Orpheus Kazinczy Ferenc Mecénásuk: a péceli Ráday Gedeon

20 Szépirodalmi folyóiratok
Csokonai Vitéz Mihály Kármán József

21 Tudományos folyóiratok
Péczeli József Ismeretterjesztő folyóirata Komáromban Tudományos Gyűjtemény Pest

22 Színtársulatok Kelemen László vezetésével ig működik az első magyar nyelvű színtársulat. (A budai Várszínházban léphet fel.) 1792-től az Erdélyi magyar Színjátszó Társaság is működni kezd Kolozsvárott

23 Vándorszíntársulatok
Déryné Széppataki Róza

24 A kultúra támogatói, mecénásai:
Báró Ráday Gedeon, az Orpheus és a Magyar Museum mecénása Beleznayné Podmaniczky Anna, az Uránia fönntartója Gr. Széchényi Ferenc, az OSZK alapítója Gr. Festetich György, a csurgó gimnázium és a keszthelyi Georgicon alapítója Gr. Eszterházy Miklós: Fertődön operát, zenekart tart fenn (Haydn).

25 A magyar felvilágosodás korszakának tagolása:
Bessenyei Ágis tragédiájának megjelenésétől Martinovicsék lefejezéséig: Pezsgő szellemi élet, folyóiratok, könyvek, színházak. 1795-től hanyatlás: a cenzúra ellehetetleníti a folyóirat- és könyvkiadást, az írók kizárólag levelezés útján tartanak kapcsolatot (a széphalmi vezér, Kazinczy közvetítésével). 1795 után egyetlen téren lehet előrelépni: a nyelvfejlesztés terén (Kazinczy nyelvújító programja).

26 Művelődési programok Bessenyei György nyelvművelő programja
Kármán József eredetiség-programja Kazinczy Frenc nyelvújító programja és ízlésreformja

27 Bessenyei György Röpiratokban hirdet kulturális megújulást. Ezek:
Magyarság (1778) :„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” Magyar néző (1779) Egy Magyar Társaság Iránt Való Jámbor Szándék (1781) : akadémia terve

28 Bessenyei György programja
– a cél: a közboldogság – akadálya: a tudatlanság – tehát: terjesztenünk kell a tudományokat – ezt csak a nép anyanyelvén lehet – ha a nyelv alkalmatlan – alkalmassá kell tenni – a nyelv pallérozásának legjobb eszköze: a szépirodalom művelése (eredeti művek alkotása, fordítás), színház, folyóiratok és egy tudós társaság, az akadémia létrehozása

29 Kármán József programja: A nemzet csinosodása (Uránia)
Eredeti művek kellenek! „Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinosítják a nemzetet és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába.”) Szellemi központ kell: Pest legyen! Nyerjük meg a lányokat, asszonyokat az olvasásnak! A falusi fiatalok tanuljanak ipart, keres-kedelmet!

30 Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja

31 Kazinczy Ferenc, a széphalmi vezér programja
Stíluseszménye: a „fentebb stíl”, az árnyalatok pontos kifejezése: „kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani” Szókincsbővítést, nyelvújítást szorgalmazott. E mozgalom eredményeként új magyar szó keletkezett. Pl. gondolat, rendőr, folyóirat, érzelem, bizonyítvány, igazol-vány, zongora, tanár , higany, műtő stb. Az eredeti alkotásoknál többre tartotta a jó fordításokat (fogsága előtt egy szentimentális regényt, idilleket és 13 drámát – köztük a Hamletet – fordította magyarra) .

32 Batsányi János

33

34 Kármán és Fanni

35 Kazinczy Ferenc ÍRÓI ÉRDEM
Szólj, s ki vagy, elmondom. - - Ne tovább! ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés. Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:      Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

36 Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel

37 Vége