Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA 2005. NOVEMBER 4-7.

Az előadások a következő témára: "Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA 2005. NOVEMBER 4-7."— Előadás másolata:

1 Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA 2005. NOVEMBER 4-7

2   Történeti áttekintés   A MAB BSc-képzéssel kapcsolatos állásfog- lalása   A főiskolai/egyetemi szintű képzésre felvett állami finanszírozású új belépők száma 2000-2006 között   Az állami főiskolák jövőjével kapcsolatos fe- nyegetések   Az állami főiskolák továbbfejlődését biztosító tényezők

3 Történeti áttekintés I. 1367 – a pécsi ‘csonka’ egyetem megnyitása 1367 – a pécsi ‘csonka’ egyetem megnyitása - művészeti (7 szabad művészet) - teológiai (Pécsett nem engedélyezett) - jogi (kiemelten engedélyezett a magiszteri és doktori fokozat) - orvosi 1600-as évek – főiskolák kialakulása 1600-as évek – főiskolák kialakulása - jezsuita akadémiák - református kollégiumok - evangélikus líceumok

4 Történeti áttekintés II. 1950-1970 1950-1970 – szakfőiskolák egyetemekké alakulnak – a techikumok egy része felsőfokú technikummá alakul – a felsőfokú technikumok főiskolává ill. főiskolai karrá alakulnak pedagógusképzés pedagógusképzés – alsó 4 általános iskolai tanító (főisk.) – alsó 4 általános iskolai tanító (főisk.) – felső 4 általános iskolai tanár (főisk.) – felső 4 általános iskolai tanár (főisk.) – középiskolai tanár (egy.) – középiskolai tanár (egy.)

5   Az MSc-be való belépés előkészítéséhez a BSc-ben az elméleti megalapozás magasabb szintű kell legyen, mint a hagyományos főiskolai: → az alapozást a kutatásban is járatos oktatóknak kell végezniük. Ezért a tudományos minősítettség szintjének magasabbnak kell lennie, mint a mostani főiskolai szinten előírt törzstárgyak vonatkozásban elvártak.   A gyakorlati ismeretek oktatása, begyakorlása jól kiépített laborok, műhelyek nélkül illúzió. A MAB BSc-képzéssel kapcsolatos állásfoglalása

6 A főiskolai/egyetemi szintű képzésre felvett állami finanszírozású új belépők számának alakulása 2000-2006 között 2000/2001 Főiskola = 25 573 Egyetem = 19 941 (Forrás: OM, OFIK)

7 Az állami főiskolák jövőjével kapcsolatos fenyegetések I. 1.2006-2007 tanévre felve-hető államilag finanszíro-zott létszám: 62 000 fő, FSz nélkül: 49 500 fő 15 367 30 733 12 500 3 400 2005/2006: Főiskola = 30432 Egyetem = 22533 (Forrás: OM, OFIK)

8 Az állami főiskolák jövőjével kapcsolatos fenyegetések II. 2. Eltérő finanszírozás 3. Nem-állami szektor terjeszkedése 4. Külföldi intézmények megjelenése 5. A képzés bérmunkává degradálása külföldi intézmények által 6. Egyetemek kényszerű fejlesztési politikája 7. Az új Ftv a MŰKÖDÉSRE koncentrál 8. Az MSc-képzések várható egyetemi hegemóniája 9. A BSc-képzések ”piacosabbak” az egyetemeken, mert virtuálisan könnyebb az MSc-képzésre történő bejutás 10. A látensen jelen lévő újabb integrációs hullám

9 Az állami főiskolák tovább- fejlődését biztosító tényezők 1.MSc-szakok indításának lehetősége (az új Ftv lehetővé teszi) 2.PhD-iskola létesítése (az új Ftv lehetővé teszi) 3. Régión belüli koncentráció/integráció lehetősége/kényszere 4.Finanszírozási anomáliák megszűnése 5. A hatékonysági szemlélet előtérbe kerülése 6.A BSc-képzés jellegének gyakorlat-orientáltsága 7.FSz-képzésre történő átállás

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!