 Fogalom meghatározás a primer ásványi nyersanyagokat és az aggregátumot.  Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon- nal való gazdálkodás.

Az előadások a következő témára: " Fogalom meghatározás a primer ásványi nyersanyagokat és az aggregátumot.  Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon- nal való gazdálkodás."— Előadás másolata:

1

2

3  Fogalom meghatározás a primer ásványi nyersanyagokat és az aggregátumot.  Az e kritériumoknak megfelelő ásványi nyersanyagvagyon- nal való gazdálkodás optimalizálásának alapelvei a fenntart- ható fejlődés szem előtt tartása mellett  A primer aggregátum típusú ásványi nyersanyagokkal történő állami gazdálkodás megismerés érték meghatározás nyilvántartás védelem kitermelés hasznosítás

4

5

6  Egy adott térség (megye, ország, régió stb.) ásványi nyersanyaggal való ellátottságát (ásványvagyon potenciálját) az adott térség földtani felépítése határozza meg.  Az ásványi nyersanyagok legfőbb jellemzője a helyhez kötöttség  Senki nem kényszeríthető gazdaságtalan tevékeny- ségre, de az állam – pl. ásványvagyon gazdálkodási célok elérése vagy a fenntartható fejlődés érdekében – oly szabályzatok meghozatalára képes, ami egy-egy gazdaságtalan tevékenységet gazdaságossá tehet.

7  meg nem újuló természeti erőforrás  a nemzeti vagyon részeként „in situ” helyükben állami tulajdont képeznek  kizárólag külfejtésben történő kitermelés (felszíni beavatkozás)  helyhez kötöttség  nagy volumenű termelés  helyben történő termékké alakíthatóság  fuvar érzékenység

8

9 Magyarország ásványi nyersanyagokkal közepesen ellátott ország.  Az aggregátum típusú ásványi nyersanyagok –kal, Magyarország jól ellátott, több mint 100 évre elegendő megkutatott és gazdaságosan kitermelhető készlettel rendelkezünk.  Az aggregátumok elhelyezkedését az ország földtani felépítése határozza meg

10 Kovács Gábor nyomán

11

12

13

14 Kitermelhető vagyon (Mt.)

15 Nyers- anyag Bányatelekkel fedett Szabad területÖsszesen Progno- sztikus Földtani vagyon Ipari vagyon Földtani vagyon Ipari vagyon Földtani vagyon Ipari vagyon Földtani vagyon Kavics 1 4102362 1362 0303 5462 26668 867 Homok 48030037921585951576 164 KőKő 2 0965541 5091 0553 6051 60963 877 Össz. 3 9661 0904 0243 3008 0104 390 208 908 MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT ÁGGREGÁTUM JELLEGŰ NYERSANYAG VAGYONA (Millió m 3 )

16  Az ásványi nyersanyagok értékelését, az azt magában foglaló térrész kőzettani-teleptani viszonyainak komplex feltárásán keresztül kell elvégezni. A komplexitás mértékét az adott nyersanyag piacgazdaságban betöltött szerepének kell meghatároznia. Sajnos ez nem történt meg, így  Magyarországi aggregátum jellegű ásványva- gyon értékét az 54/2008. (III.20.) Kormány rendeletben meghatározott fajlagos érték felhasználásával határoztam meg.

17 ÁSVÁNYVAGYON ÖSSZES MEGKUTATOTT ÁSVÁNYVAGYON FÖLDTANI VAGYONIPARI VAGYON ÉrtékBányajáradékÉrtékBányajáradék Mrd. Ft. Homok 866,09 43,30 483,45 24,17 KőKő 8 122,30 406,13 4 063,22 203,19 Kavics 3 368,49 168,42 2 152,42 107,62 Összesen12 356,88617,856 699,09334,98

18 ÁSVÁNYVAGYON Összes prognosztikus vagyon FÖLDTANI VAGYON ÉrtékBányajáradék Mrd. Ft. Homok 66 760 3 338 KőKő 193 3019 664 Kavics 65 424 3 271 Összesen325 48516 273

19 Ó Kovács Lajos nyomában

20 A Z ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA a nyersanyag fizikai-kémiai, illetve ásvány-kőzettani minőségének megfelelő csoportosítás, gazdaságossági csoportosítás, ismertségi szintű (a becslés hibáját is jelző) csoportosítás, a reménybeli ásványvagyonra kiterjedően is, felhasználhatósági csoportosítás, érték alapú csoportosítás, a nyersanyag-lekötöttség (bányászati joggal lekötött vagy szabad terület) szerinti csoportosítás. Az ásványvagyon-nyilvántartásnak, mint hazánk egyik vagyonának számbavétele közhiteles nyilvántartás. Ezért szükséges, hogy a nyilvántartás megbízható, egyértelmű csoportosításban, naprakész állapotban rendelkezésre álljon a döntéshozók és – mint állami vagyon – a nyilvánosság számára Gondot okoz a mértékegységek különbözősége (m 3, és tonna).

21 Az ásványvagyon-védelem a lelőhely hozzáférhető- ségének, (ideértve a felszínhasznosítást is), és az adott lelőhelyen lévő megismert ásványvagyon kiaknázás lehetőségének biztosítása. Az ásványvagyon-védelem célja a fenntartható fejlődés elvének szem előtt tartása mellett, a nemzetgazdaság – a társadalom – hosszú távú gazdasági érdekeinek biztosítása. A nemzetgazdaság számára biztosítani kell a megkutatott és a potenciális ásványi nyersanyagokat tartalmazó területek igénybevételének lehetőségét. Ennek érdekében védelmi zónákat („ásványvagyon- gazdálkodási övezeteket”) kell létrehozni.

22 Összeegyezhetetlen ellentét mutatkozik a társadalom aggregátum iránti igényei és a területhasználati lehetőségek között Védett természeti területek és Natúra 2000. hálózata majd minden esetben fedésben van az ásványi nyersanyag lelőhellyel. Úgy a hatósági mint a társadalmi kapcsolatok során érvényesíteni kell a természeti erőforrások egyenrangúságán alapuló konszenzus keresést. Kevés hatásfokkal ugyan, de az OTRT-ben létezik ásványvagyon-gazdálkodási övezet kategória.

23 Mezőgazdaság Természet- védelem Víz Környezet- védelem Területfejlesztés Talaj Energia Földtan Mérnöki létesítmények bányászat Hámor Tamás nyomán

24 Ó Kovács Lajos nyomán

25 Az ásványvagyon-gazdálkodás keretein belül a nyersanyagok kitermelése vonatkozásában az állami szerepvállalás a bányatelek intézményének védelme és a környezetvédelmi engedély kötelezettségei mellett történik. Törekedni kell a versenyhelyzet megteremtésére. Ennek érdekében minimalizálni kell a liberalizált bányászati tevékenységet és maximális teret kell biztosítani a koncessziós bányászati tevékenység gyakorlásának. A bányatelken felül agglomerátum típusú nyersanyag termelés folyik  Célkitermelőhelyekből  Folyómeder kotrásból  Vízjogi engedély alapján létesített tavak létesítése  Földhivatal által kiadott tereprendezési engedély alapján  Jogosulatlan kitermelésből

26 KAVICS-, HOMOK- ÉS KŐBÁNYÁK MEGOSZLÁSA A 2009. ÉVI TERMELÉS SZERINT Kavics Kavics és homok HomokÉpítőkőÖsszesen Nagy (>150e m 3 )21881855 Közepes (30e –150 e m 3 ) 4115 37108 Kicsi (<30e m 3 )1071816381369 Termelő bányák összesen 16941186136532 Nem termelt111014955315 Mindösszesen28041335191847 Kovács Gábor nyomán

27 Nyersanyag2002.2003.2004.2005.2006.2007.2008.2009. Építőipari kő10,0810,5413,0015,1016,6012,3014,1314,32 Építési homok és kavics35,5942,5250,2366,8849,7536,4340,0936,21 Kerámiaipari és építési agyag7,737,856,457,665,384,966,742,51 Összesen 53,460,969,789,671,753,761,053,0 BÁNYÁSZATI JOG ALAPJÁN TERMELT AGREGÁTUM (Mt.) Nyersanyag Kitermelés (Em 3 ) Értéke (Mrd Ft.) Bányajáradék (EFt.) Homok6 403,44,63231 324 Kavics12 183,011,60580 025 KőKő 8 310,911,86593 203 Összesen26 897,228,091 404 552 2009. ÉVI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKE

28 A célkitermelő-hely létesítésének jogi háttere az autópálya törvény (2003. évi CXXVIII. törvény)  2005. novembere és 2010 novembere között 59 db. célkitermelő-hely létesült 43 db. homok 9 db. agyag 7 db. kavics  Megkutatott ásványi nyersanyag : 33 580 681 m 3  Az eddig bezárt célkitermelő-helyekből 3 364 668 m 3 termeltek ki. CÉLKITERMELŐ-HELYEK

29 2009. évi bányajáradék bevallás alapján  Vízjogi engedély alapján homok termelés 18 helyről összesen 340 298 m 3 kavics termelés 28 helyről összesen 625 135 m 3  Építési engedély alapján kő termelés (gránit, mészkő, dolomit) 3 helyről összesen 163 457 m 3 termelés történt EGYÉB KITERMELÉS

30