Fű alatti regionalizáció avagy ismét fontosabb a politikai érdek a lakosság jóléténél?

Az előadások a következő témára: "Fű alatti regionalizáció avagy ismét fontosabb a politikai érdek a lakosság jóléténél?"— Előadás másolata:

1 Fű alatti regionalizáció avagy ismét fontosabb a politikai érdek a lakosság jóléténél?

2 A régió- és közigazgatási átszervezés vitája? Ma a csapból is a regionalizáció folyik, de a kormány még mindig nem kezdeményezett érdemi vitát, ezt a különböző szakértők és ellenzéki politikusok kényszerítik ki Sok a bizonytalanság, tesztelik a reakcióinkat Sok a szándékos félremagyarázás, a nacionalista és etnikai megközelítés Közben az országban felerősödtek a regionális mozgalmak, főleg a régióközpontok kijelölése kapcsán A viták egyelőre a régióhatárokról és a régióközpontok kijelölésének helyéről folynak Életképes szakmai javaslattal egyetlen politikai párt sem állt elő, ezért fontos, hogy legyen szakmai alapokon álló elképzelésünk

3 Ami a Kormány szándékait illeti… Egy új, saját jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szint bevezetését tervezi a központi hatalom és a megyei tanácsok közé Ez az új szint nem csupán közigazgatási de régiófejlesztési feladatokat is ellátna Az alap az eddigi meglevő 8 régió!!! A tervek szerint a regionális kormányzás saját választott elnökkel és tanácsosi testülettel A tanácsosi testületi tagok száma: lakosságarányosan A régióelnök megválasztása: 2o16-tól közvetlen szavazással a helyhatósági választásokon Prefektúrák számának csökkentése: 1 régió - 1 prefektus

4 De mire is jók a régiók? Statisztikai funkciók: az egyes területek fejlettségi szintjének összevethetősége (NUTS rendszer) Tervezési funkciók: regionális fejlesztési tervek kidolgozása, a megyék összehangolt fejlesztésének támogatása Forráselosztási szerep: az EU források elosztása Gazdasági és területfejlesztési funkciók: a régiók gazdaságának mozgásba hozása, fejlesztése Nem kell ahhoz közigazgatási szintnek lenniük, hogy a fenti feladatokat ellássák, a kormány szándéka mögött az EU-s jogszabályok megkerülése áll!

5 A fejlesztési régiók három legfontosabb célkitűzése az EU-s jogszabályok és a 315/2004-es törvény értelmében: 1.A területi különbségek csökkentése az országban és egy kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatása 2.A fejlődésben elmaradott térségek felzárkóztatása 3.Újabb egyenlőtlenségek kitermelődésének megakadályozása

6 A három cél közül egyik sem teljesült GDP/fő százalékban 2005-ben GDP/fő százalékban 2010-ben 40-50 50-65 65-80 80-95 95-110 110-125 125-140 140-155 155-170 170+

7 A három cél közül egyik sem teljesült 2. GDP/fő értéke Euróban az OEB adatai szerint

8 A három cél közül egyik sem teljesült 3. A legszegényebb és a leggazdagabb megyék átlagfizetései közötti különbség lejben

9 Hol van a gond? A szegényebb megyéket a gazdagokkal zárták egy régióba, így elfedték a tényleges területi különbségeket A szegényebb megyéknek semmilyen plusz forrás hozzáférési esélyt nem biztosítottak A gazdag megyék elszívják a forrásokat a szegények elől, a különbségek ahelyett hogy csökkennének tovább növekednek Túl nagy a régiók területe, nehezen elérhető régióközpontok Együttműködés helyett rivalizálás a régióközpontok között, pl.: Brassó, Szeben és Marosvásárhely eseteLatinamerikanizálódás veszélye: a nagyvárosok és agglomerációik jól járnak, a vidéki térségek leszakadnak, ez óriási társadalmi feszültségek forrása lehet

10 A rossz régiófelosztás rossz forráselosztáshoz vezetett -A munkahelyteremtő beruházások a gazdag megyékbe mennek -Székelyföldre a szociális beruházások összpontosulnak -Az önkormányzatok jól szerepeltek a forráslehívásban -A szegény megyék kis cégei nem tudják felvenni a versenyt a nagyokkal A ROP-ból leszerződött projektek értéke

11 Korábbi javaslatok: Basescu verzió

12 Korábbi javaslatok: Ponta verzió

13 Legújabb javaslat: Antonescu verzió

14 A regionális átszervezést célzó alapfeltételek A 3 elv tiszteletben tartása: demokratikusság: a szabad társulás és lakossági véleménynyilvánítás lehetősége szubszidiaritás: a döntési jogköröket, kompetenciákat a lehető legalacsonyabb szinten kell megszervezni decentralizáció: a helyi közösségekhez lehetőség szerint minél közelebb kerüljenek a feladatok+ A régiók elsődlegesen fejlesztéspolitikai célokat lássanak el. A régiókat hasonló fejlesztési adottságokkal, kilátásokkal rendelkező megyék alkossák. Konszenzusos döntések: a döntéshozásban a megyék legyenek egyenlő felek, legyen egyenlő beleszólásuk a régiók sorsába.

15 Érvek egy székelyföldi régió létrehozása mellett Az EU-s módszertannak tökéletesen megfelelne a lakosságszám tekintetében Létező megyei szintű kapcsolatok, közös programok amelyek régiós szintre emelhetőek Kulturális és gazdasági értelemben viszonylag homogén közösségről van szó Létezik egy mentalitásbeli és kulturális közelség, amely támogatja a regionális törekvéseket A megyéket szervesen összekapcsoló Európai út (E 578), viszonylag jó vasúti kapcsolatrendszer (400-as vasútvonal) a megyék között A régió kiegyensúlyozott városhálózattal rendelkezne: Marosvásárhely, mint oktatási, egészségügyi, közlekedési, logisztikai és régióközpont

16 2013 Március 27: Workshop a regionalizációról

17 A március 27-i Regionalizációs Workshop ajánlásai Célkitűzések, eszközök, szabályozás és bevezetés folyamatban kell gondolkodni, nem térkép megrajzolásával kezdeni. Jó kormányzás és a demokrácia kiteljesedéséhez a decentralizáció, a területi érzékenység figyelembevétele és a polgárközeli rendszer vezethet. A reformnak ki kell védeni a korrupciós és bürokratikus kockázatokat. Erősíteni kell a helyi és köztes szinteken a igazgatási képességet, jogosítványokat. A regionális identitásokat meg kell erősíteni többek közt a regionális tömegtájékoztatás révén. A fejlesztéspolitika középpontjában az ember és a közösségek kell álljanak. Figyelembe kell venni a NUTS szabályozást és az EU 2o2o stratégiái célokat, de nem külső korlátként, hanem lehetőségként kell élni velünk. A helyi közösségek - beleértve a kisebbségeket is - érdekeit érvényre kell juttatni a reform során. A jelenlegi középszint (megyék) szerepét, fokozni javasolt. A decentralizációs jogszabály és a területrendezési törvény figyelembe vétele. A területi kohéziós célok eléréséhez kisebb régiók létrehozására van szükség. A KSK alapok tervezését és végrehajtását decentralizálni kell, megtartva a központi koordinációt, bevezetve az olyan regionális szintet is, mint a LEADER, CLLD, ITI. Teret kell engedni a helyi, térségi és regionális kezdeményezéseknek, szakítva a sematikus, felületes, centralizált megközelítéssel, ami a 2oo7-2o13 közötti időszakban volt jellemző.

18