DARÁNYI iGNÁC a magyar agrárium spiritus rectora.

Az előadások a következő témára: "DARÁNYI iGNÁC a magyar agrárium spiritus rectora."— Előadás másolata:

1 DARÁNYI iGNÁC a magyar agrárium spiritus rectora

2 XIX. század vége

3

4 Munkácsy Mihály KÉPZŐMŰVÉSZET Ferenczy István

5 Steindl Imre ÉPÍTÉSZET Schulek Frigyes

6 Jókai Mór Mikszáth Kálmán IRODALOM

7 Eötvös Lóránd Jedlik Ányos TUDOMÁNY

8 gr. Tisza Kálmán gr. Apponyi Albert POLITIKA

9 Darányi Ignác 1849-1927

10

11

12 XIX. század: 75% XX. század: 62%

13

14 ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS 1896

15

16 Állatorvosi Főiskola Bécs Állatorvosi Főiskola Budapest Gazdasági Akadémia Óvár

17

18 1895 1911 Szarvasmarha5,8 x 1066,1 x 106 Juh (eur.tend) 9,7 x 1067,5 x 106 Sertés4,8 x 1066,5 x 106 Ló6,1 x 1041,1 x 105 HAZÁNK ÁLLATLÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A MILLENIUMI EZREDFORDULÓN Sertés 1000 lakosra 339 407 1 km2-re 17,1 23,2 ÁTLAGOS EMELKEDÉS 25%

19

20

21

22 Tőry Emil: I. díjas terve A megvalósított terv Darányi első ténykedése közé tartozik, hogy az 1887-ben átadott otromba épület helyett – jobb ellensúlyként a szembelévő Parlamenttel – új épületet teveztet, mely jobb elhelyezést is biztosít a bent dolgozóknak.

23

24

25 Több, mint 50 törvény és 100 rendelet § § § § §

26 „Deres törvény”

27

28

29

30

31 AZ EGYKORI KORONAURADALOM MAI RÉSZE

32

33

34

35

36 Baromfit az udvarba! Őshonosok őrzése!

37 Egészségesebb tejet!

38 Szarvamarhatenyésztés Méhtenyésztés Haltenyésztés Baromfitenyésztés

39 „…A tanítók (hiszen ezért tanítók) adják tovább a megszerzett tudást…”

40

41

42

43

44

45 DARÁNYI IGNÁC ÉLETE ÉS JELENTŐSÉGE Darányi Ignác (1849-1927) a XIX. és XX. század fordulójának nagyformátumú, meghatározó agrárpolitikusa volt. Pesten született, református családban. Legidősebb gyermekként - a gazdálkodó, jogász apa nyomdokait követve - kitartó szorgalommal és céltudatossággal végezte iskoláit. 1874-ben a pesti egyetemen fejezte be jogi tanulmányait, majd ezt követően ügyvédi irodát nyitott. 1881-ben Budapest II. kerületében a kormányzó Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselővé, 1893-ban pedig a Szabadelvű Párt alelnökévé választották. Az 1895-ös esztendő döntő fordulatot hozott életébe, amikor az év végétől megbízást kapott a Földművelésügyi Minisztérium irányítására. Nemcsak politikusként, hanem birtokosként is jól ismerte a mezőgazdaságot. Örökségéből és az 1892-ben felhagyott ügyvédi praxisának addig befolyt bevételéből is földet vásárolt. Birtokainak területe elérte az 5000 katasztrális holdat, amelyeken korszerű gazdálkodás folyt. Darányi Ignác a Bánffy-, a Széli-, a Khuen-Héderváry- és a Wekerle-kormányokban (1895-1903 és 1906-1910) közel 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot. Minisztersége alatt a magyar mezőgazdaság igen jelentős fejlődésen ment keresztül,melynek eredményeképpen a századforduló európai élmezőnyébe került. Darányi a hazai gazdasági és politikai életben meghatározó mezőgazdasági érdekképviseleti csoportokra - elsősorban az agráriusokra - támaszkodva addig nem látott mértékben megnövelte a Földművelésügyi Minisztérium súlyát és költségvetését, amelyet a termelés modernizálására használt fel. Minisztériuma törvényekkel és rendeletekkel -a kor államigazgatási gyakorlatától eltérően - központi irányítással hajtotta végre -és állította belterjes pályára az állattenyésztést, egyúttal növelve annak nemzetgazdaságon belüli súlyát. A termelés modernizálásáért tett erőfeszí­tései során helyesen ismerte fel a tudomány és az oktatás jelentőségét. Több tudományos kutatóintézet, ún. mezőgazdasági kísérletügyi állomás létrehozásával, a többszintű agrároktatás korszerűsítésével teremtette meg az átalakulás szellemi bázisát. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy az Akadémia is tagjává választotta. Jól érzékelte, hogy a műszaki, technológiai fejlesztés mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a gazdálkodás emberi tényezőinek is. A mezőgazdaságban foglalkoztatott többmilliós agrárproletáriátus gondjainak megoldatlansága ugyanis nemcsak a termelés modernizá­lódását akadályozta, hanem a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen belső társadalmi békét is veszélyeztette. E két szempontra való tekintettel törvényeiben a szociális kérdések megoldására és - kompromisszumokat keresve - e társadalmi feszültségek tompítására törekedett. Szociálpolitikai elemeket is tartalmazó törvényei miatt akkor és később is több támadás érte. A mezőgazdaság kérdését nem szűk szakmai szempontok szerint kezelte, hanem megoldási javaslataiban figyelembe vette a társadalmi és gazdasági folyamatok egészének mozgását. Elképzeléseinek megvalósításához sikerrel nyerte meg a legnagyobb hazai mezőgazdasági érdekképviselők,az agráriusok támogatását is, melyek egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Gazdaszövetségnek 1906-tól elnöke volt. Közéleti szereplése nem korlátozódott csupán a politikára. Hosszú élete során több világi tisztséget vállalva, önzetlenül szolgálta a református egyházat.

46 Darányi Ignác A miniszter

47

48 Erzsébet királyné egyik legnagyobb és legh ű ségesebb hódolója A közéleti ember

49

50 SZERVEZÉSÉSÜGYESSÉGSZERVEZÉSÉSÜGYESSÉG

51

52 Darányi Ignác szobra a Mezőgazdasági Múzeum (a Millenniumi Mezőgazdasági Kiállítás helye ) a Vajdahunyad vára előtt volt. A II. világháborúban - állítólag javíthatatlan - bombatalálat érte, így a szobrot 1945 után beolvasztották.

53 Terraque securae sit super ossa levis! Anima nostra excubare opus! Biztonságban levő csontjaid felett könnyű legyen a föld! Lelked segítse munkánkat!

54 Mezőgazdasági Múzeum