KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS

Az előadások a következő témára: "KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS"— Előadás másolata:

1 KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS
Körzeti Általános Iskola és Óvoda Ormosbánya

2 A kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetésének előzményei
2006. szeptemberében Módosítottuk a Helyi Nevelési Programunkat. A nevelőtestületet és a szülőket tájékoztattuk a programról. Bemutattuk a segítő szakembereket, felnőtteket.

3 A fejlesztés célja: Rugalmas, inkluzív óvodai környezet biztosítása.
A tevékenységek vezetése differenciálással. A várható fejlettségi szint elsajátítása az egyéni képességekhez igazodva. A sajátos nevelési igényű gyermekek (enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos) személyiségének fejlesztése szakfejlesztővel és az óvónővel. A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása, rendszerszerű látásmód segítése. Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében, a saját képességei szerint fejlődjön.

4 Személyi feltételeink
Szakmai vezető: Újváriné Móré Valéria Óvónők: Joó Endréné Erika néni Kertész Istvánné Hugika néni Varga Józsefné Erzsike néni KIS-CSOPORT: 23 FŐ

5 Modulok és témák Tűz – október, november, december
Víz – január, február, március Föld - április, május, június Levegő - július, augusztus, szeptember Modulonként 8 témakört dolgozunk fel. A program korcsoportokra bontja a témákat.

6 Fejlesztés Kapcsolódási pontok a Helyi programmal
Azonosságok: A kompetenciaterületek azonosak (mint a szociális, verbális, testi, értelmi). A játék a gyerekek legelemibb szükséglete, erre épít a mindkét program, mely szem előtt tartja a játékba integrált tanulást, és a cselekvésbe ágyazott kompetencia területek fejlesztését. Eltérések: Eltér viszont a rendezési elvben. A helyi programunk a természet változását követi (ősz, tél, tavasz, nyár)és a tevékenységek e köré szerveződnek, míg a programcsomag a négy őselemre épít (tűz, víz, föld, levegő).

7 Tervezés A programcsomagban a témajavaslatok életkorok szerint szerepelnek,és azon belül három szintű a differenciálás. Számunkra a tervezés bonyolultabb, mert vegyes életszervezésűek a csoportjaink. Így a differenciálás során figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, és az egyéni fejlődésük ütemét valamint a roma kisebbségi kultúra oktatását, amely a vers,mese,zene a kézművesség és a képzőművészet,rajz. A témák időintervalluma nincs meghatározva, ezt a pedagógus módszertani szabadsága határozza meg.

8 Együttnevelés Az SNI gyerekek számára az együttnevelés biztosítja a korai szocializációs és rehabilitációs lehetőségeket: szokásrendszer kialakítása, érzelmi nevelés. Nagymértékben segíti az egészséges gyerekek empátiáját, toleranciáját, kooperatív készségét és a másság elfogadását.

9 Egyéni fejlesztés Az SNI gyerekek egyéni fejlesztése érdekében tervet készítettünk, amelynek alapja a szakértői vélemény, a gyógypedagógus,a logopédus tervei,valamint a megfigyeléseink. Az egyéni fejlesztési tervek tartalmazzák: a fejlesztendő kompetenciaterületeket a fejlesztés tartalmát, módszereit, eszközeit hatékonyságát. A mi SNI gyerekeinkre elsősorban az idegrendszer biológiai és genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességek illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós tanulási képességzavarok jellemzőek.

10 Differenciálás A programcsomag moduljainak kipróbálásakor a gyerekek (az SNI-ek is ) azonos témában, de különböző célok, és feladatok szerint haladnak. A tevékenységek során a differenciálás az alábbiak szerint történik: a segítségadás módjában (SNI gyerekeknek több segítség kell) a feladatok szintjében lassúbb tempó, kevesebb feladat (pl.: gyurmázásnál, festésnél ) a tevékenységen belül a technikában: ecset helyett ujjfestés, vágás helyett tépés kapcsolattartás szintjében: felnőttel, egyedül, vagy csoportban a tanulási stílusban: verbálisan vizuálisan, akusztikusan, mozgás útján, illetve komplexen az ismeretek külső tárgyra vonatkozó szintjén. (csak a ráismerés és alkalmazás, reprodukció kevésbé)

11 Eddigi eredményeink Az SNI gyerekeknél a kevés, de biztos tudás a legfontosabb. A leglátványosabb eredményt a szociális kompetencia területén értünk el. A szokásokat saját szintjükön betartják, sokat fejlődött az érzelmi kompetenciájuk (akarat, önuralom, elfogadás, együttműködés). Megindult a beszédészlelésük, beszédaktivitásuk, figyelmük tartósabb. Mozgásuk sokat fejlődött. A programcsomag alkalmas arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek kompetenciáit fejlessze.

12 Témafeldolgozás

13 Tevékenység témája: A FÖLD modulon belül:
Az évszakok változása (ősz,tél,tavasz,nyár) Tavaszi ünnep a Pünkösd, pünkösdi népszokások Tevékenység anyaga: A Pünkösd közeledtével virágok készítése pünkösdi virágvásárra, dugónyomattal, festéssel, vágással, ragasztással, hajtogatással. A pünkösdi rózsa című dalos játék énekelgetése,eljátszása. Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág című vers mondogatása. Játék: Virágjáték Néphagyomány: Pünkösdölő.

14 Alkalmazott foglalkozási formák:
interaktív beszélgetés, mikrocsoportos, egyéni differenciálás Az értékelés formái: a mikrocsoport értékelése, egyéni értékelés Az értékelés módja: szóban, eszközzel (játékgaras) Eszközök: több színű temperafesték, dugók, fehér textil, színes lapok, ollók, ragasztók, szimbólumképek, garasok, boltos-játék berendezése.

15 A kompetenciaterületek differenciálása
Képességfajták I. szintű differenciálás II. szintű differenciálás III. szintű differenciálás Értelmi Figyelem,gondol-kodás vizuális észlelés fejlesztése a szimbólumok felismerésével Auditív észlelés, figyelem differenciáló fejlesztése a beszélgetés során az utasítások kihallásával. Emlékezet fejlesztése évszakokhoz kapcsolódó élmények felidézésével. Szimbolizációs készségek fejlesztése

16 I. szintű differenciálás II. szintű differenciálás
Képességfajták I. szintű differenciálás II. szintű differenciálás III. szintű differenciálás Szociális Társas magatartás, türelem, kivárás, együttműködő képesség, sikerélmény erősítése. A közös tevékenységek során sikerélményhez juttatás Jó megoldásra ösztönző belső igény, motiváció alakítása pozitív visszajelzéssel. Sikerélményhez juttatás. Együvé tartozás érzésének mélyítése, közösségi érzés fejlesztése, az élmények felidézésével. Sikerélményhez juttatás.

17 I. szintű differenciálás II. szintű differenciálás
Képességfajták I. szintű differenciálás II. szintű differenciálás III. szintű differenciálás Testi Nagymozgás fejlesztése köralakítással. Finommototika Szem-kéz koordináció fejlesztése nyomatolás-sal, festéssel. Nagymozgás fejlesztése köralakítással. Finommotorika Szem-kéz koordináció fejlesztése festéssel,vá-gással, ra-gasztással. Szem-kéz koordináció fejlesztése, illesztéssel, vágással, ragasztással.

18 A tevékenység menete Beszélgetés az évszakokról,a szimbólumképek segítségével. Felelevenítjük az adott évszakhoz kapcsolódó verseket, élményeket, történéseket, hagyományokat. Mindegyik évszakból kiválasztom a szimbólumképet,és átadom annak a kisgyermeknek, akit az azonos csoportba fogok ültetni. Négy csoportot alakítok ki, mindegyik csoport eltérő technikával tevékenykedik. A felnőttek segítenek. A tevékenység közben elmondom a verset és énekelem a dalt. A virágok a boltba kerülnek, a pünkösdi király kendőjével játszani fogunk. Eljátsszuk a dalos-játékot. A játék után megkapják a garasokat. Elkezdődik a virágvásár játék.

19 Kooperatív technika I. csoport: Előre kivágott virágformát fest be. Segítő: Vali néni II. csoport: Textilre dugóval nyomatot készít,ez lesz a pünkösdi király kendője. Segítő: Erika néni III. csoport: Kirajzolt virágformát vág ki és ragaszt. Segítő: Hugika néni IV. csoport: Virágokat hajtogat. Segítő: Erzsike néni