Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe.

Az előadások a következő témára: "Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe."— Előadás másolata:

1 Kommunális iszapok beintegrálása az agrártermelésbe

2 A mezőgazdaság problémái napjainkban  a talajok puffer- kapacitása, regeneráló-képessége hanyatlik  a talajok elsavanyodása fokozódik  talajok fizikai szerkezete romlik  a talajélet egyre sivárabb  a humuszképződés stagnál vagy lecsökken  fokozódik a műtrágyák kimosódása (N) és lekötődése P 2 O 5  monokultúrás termelés során megjelentek a markáns mikroelem-hiányok

3 Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról Amennyiben a csatornába vezetett szennyvizek jogszabályoknak megfelelő minőségűek és a mai kor követelményeinek megfelelő tisztítás- technológiákat alkalmaznak, az iszap mezőgazdasági szempontból értékes szerves tápanyag, amelyet célszerűen vissza kell forgatni a termőtalajba. Ma Magyarországon a keletkező szennyvíziszap jelentés részét lerakókon helyezik el. Az EU vonatkozó irányelvével harmonizáló hazai szabályozásnak megfelelően fokozatosan csökkenteni kell a biológiailag lebomló szerves anyag tartalmú hulladékok lerakókon történő elhelyezését. 2014. után szennyvíziszap lerakón történő elhelyezésére szolgáló új depónia kialakításával a Program nem számol, ezáltal az ilyen jellegű iszapkezelést egyértelműen nem támogatja.

4 Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Program a tápanyagok természeti körfolyamatba való visszaforgatását, a szennyvíziszapok mezőgazdasági területen történő elhelyezését támogatja. Szennyvíziszap egyre nagyobb mértékben történő hasznosítása javítja életminőségünket és a környezet állapotát, hozzájárul az ország jobb nemzetközi megítéléséhez, és komoly részét képezi a fenntartható fejlődés feltételei teljesítésének.

5 Nemzeti Vidékstratégiai koncepció – 2020 II. „ 7.1.1 Talajvédelmi program A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása, melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a társadalom hosszú távú érdeke. „7.2.5 Hulladékgazdálkodási program Az agrárgazdaság és a vidék számára fontos, hogy értékes anyagok ne váljanak hulladékká, azaz melléktermékként vagy másodnyersanyagként hasznosíthatók legyenek és ne jelentsen terhet hulladékként történő kezelésük…

6 2/A Szennyvíziszap elhelyezési probléma – jelentős költségek „Tekintettel arra, hogy a szennyvíziszap kezelés költsége a körülményektől függően jelentős szóródást mutat, azt javasoljuk, hogy egy átlagos, általános költségösszetevő szerint vegyük figyelembe az iszappal kapcsolatos költségeket. Az iszapszállítás költségét 80 km távolságra lévő hulladéklerakó esetén, 200 Ft/km szállítási díjjal számolva, 7300,- Ft/t értékben lehet figyelembe venni. Ebben már az üresen megtett út költsége is szerepel. Forrás: Magyar Viziközmű Szövetség – tanulmány – 2010.

7 Az összes megtermelődő biomassza szárazanyagban és műtrágya hatóanyagra átszámolva SzárazanyagMűtrágya- hatóanyagra átszámítva milllió t/évezer t/évátlagmillió Ft-ban Szármaradvány 20-22970-100098569 185 (Gabonafélék) Ipari növények 1,9-2,596-12711211 312 melléktermékei Zöldség-szőlő-gyümölcs 0,8-0,929-32313 131 melléktermékek Állattenyésztés 5,7-5,9414-43042242 622 (trágya és melléktermék) Kommunális iszap 4-680-12010010 100 mezőgazdasági felhasználás Összesen28,4-37,31589-17091650136 350 Forrás: Holló J. MTA

8 Szervesanyag feldolgozás és utánpótlás, amely szem előtt tartja a mezőgazdaság igényeit! Hulladék kezelés és hasznosítás – hozzáadott értékkel. A koncentráltan képződő biomasszák – mint stratégiai tápanyag- bázisok – felhasználása. Hulladék megsemmisítés költsége helyett bevételi forrás generálása. Komposztáló telepek létrehozása. A problémák megoldása

9 A hazai mezőgazdaságban szárazanyagban számolva évi 30-40 millió tonna melléktermék képződik

10

11 A főtermék aránya - szárazanyagban számítva – az összes termés százalékában

12 A főtermék aránya - szárazanyagban számítva – az összes termés százalékában

13 Műtrágya hatóanyagok árának változása

14 1 m 3 kommunális szennyvíziszapban reprezentált NPK hatóanyag értékének változása a műtrágyák esetében

15 A Liebig elv Mindig a minimumba kerülő tápelem szabja meg a többi felvehetőségét, limitálva ezzel a termésmennyiséget.

16 Aerob humusztrágya gyártás folyamata

17 Megfelelően kezelt biomassza hatása

18

19 Paprika magasság a szennyvíz-iszap komposztban

20 Megfelelően kezelt biomassza hatása KOMSZOL üzemi kísérlet kukoricában

21 Megfelelően kezelt biomassza hatása

22

23 Spontán úton előállított komposzt Aerob Biológiai irányítás nélkül korhadás vagy komposztálás? -Fajösszetétel nem definiálható -Fajgazdagság(vagy szegénység) -Toxinok -Paraziták -Talajéletet kismértékben növeli -Alacsony tápanyagtartalom -Kismértékű (lassú) humuszosodás

24 Spontán úton előállított komposzt Anaerob Korhadás? Rothadás? Komposztálás? - Fajösszetétel nem definiálható - Fajgazdagság (vagy szegénység) - Toxinok - Penészek, paraziták, polifág-paraziták megjelenése - Talajéletet kismértékben növeli - Alacsony tápanyagtartalom, jelentős N-veszteség - Kismértékű (lassú) humuszosodás - Szerves szennyezők (PAH, TPH, PCB)

25 Spontán úton előállított komposzt fertőzőképessége Salmonella typhi115 napelpusztul 60 °C 20 perc Escherichia coli180-360 napelpusztul 55 °C 60 perc Leptospira icterohaemorrhagiae 60 napelpusztul 60 °C 10 perc Poliomyelitis vírus180 nap elpusztul 60 °C 10 perc Hepatitis vírus120 napelpusztul 60 °C 10 perc Trichinae spiralis100-180 napelpusztul 65 °C 1 perc Entaamoeba histolytica 40-50 napelpusztul45°C 30 perc Forrás: Országos közegészségügyi intézet – komposzt vizsgálati eredmények

26 A mineralizálódás 100 g szerves-anyag (45-50 % szén) lebomlásához 2 g nitrogén szükséges. (C:N = 25:1) azaz 1 tonna/ha szerves-anyag lebomlásához 0,02 tonna nitrogént kell adagolni. Ebben az esetben tehát a talaj mikroszervezetei minden tonna szerves-anyag elbontásához 20 kg N hatóanyagot használnak fel. Ha ezt nem biztosítjuk, abban az esetben a talaj készleteit használják fel – végső soron nitrogén-konkurenciát jelentenek a haszonnövényekkel szemben! A komposztálási folyamatnál ezzel szemben ha a kezdetektől nem biztosítjuk a víz- oldékony, könnyen hasznosítható szénforrást (Depolimerizált cellulózból eredő cukrokat), akkor a rendszerből a szénforrás hiányában be-nem köthető nitrogén- vegyületek eltávoznak.

27 Irányított komposztálással előállított termék Aerob Klasszikus komposzt - Szelektált fajok -Szabványosítható -Fajösszetétel determinált és definiálható -Célidegen fajokban szegény -Hasznos csíraszám magas(10 9-11 /g) -Patogénektől mentes -Talajéletet növeli -Magas tápanyagtartalom -Gyors humuszképződés -Kiegészítő hatások -Biokontroll -Biopeszticid -Celluláz-aktivitás

28 1 m 3.A.S.A. komposztban reprezentált hatóanyag érték

29 Műtrágya és komposzt összehasonlítása, azonos NPK mellett 1 hektárra vetítve 500-650 kg vegyes műtrágya tápanyagszolgáltató-képessége 250-300 kg NPK hatóanyag, amely kijuttatva és bemunkálva: 110.000-120.000 Ft/ha. Ezzel összevetve: a 250-300 kg műtrágya-hatóanyaggal 7-9 t komposzt tápanyagszolgáltató-képessége egyenértékű, amely kijuttatva és bemunkálva: 50.000 Ft/ha. A komposzt használatával 50 %, jelen műtrágya árak mellett 60.000-70.000 Ft/ha megtakarítást érhetünk el úgy, hogy a tápanyag-szolgáltató képesség megegyezik, miközben jelentős a mikroelem- visszapótlás, humuszképzés és talajjavító hatás.

30 Az egyoldalú műtrágyázással olyan káros - és sajnos egyre gyorsuló - folyamatot indítottunk el, amely a magasabb termésátlagokért folytatott küzdelemben „ellenünk dolgozik”!

31 A szervestrágyázás a mezőgazdasági tevékenység mai színvonalán nemhogy vesztett volna jelentőségéből, hanem ellenkezőleg: az egyre energiaigényesebb, költségeiben növekvő tendenciájú kemizálás hatásának fokozásával, a kemizálás által okozott elkerülhetetlen hátrányok megszüntetésével egyre fontosabb tényezővé válik.

32 Az állandó jó minőségű végterméket a megfelelő biológiai kezeléssel lehet garantálni.

33 A technológia alkalmazásával lehetővé válik a kommunális szennyvíziszapokból előállított komposztoknak a korlátozás nélküli forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeztetése. A technológia könnyen adaptálható más - már működő - komposztálási rendszerekbe.

34 Fontos tudni, hogy a technológiával, a különböző oltóanyagok alkalmazásával – biztosítva a technológiával szabályozott életkörülményeket – gyorsan és eredményesen komposztálhatók a szennyvíziszapokon kívül más, különböző eredetű biomasszák, hatékonyan bonthatók talajszennyező veszélyes hulladékok is. szénhidrogén- származékok Olajjal szennyezett talajmentesítési eljárás

35 Fontos tudni, hogy a technológiával, a különböző oltóanyagok alkalmazásával – biztosítva a technológiával szabályozott életkörülményeket – gyorsan és eredményesen komposztálhatók a szennyvíziszapokon kívül más, különböző eredetű biomasszák, hatékonyan bonthatók talajszennyező veszélyes hulladékok is. növényi- és állati eredetű zsírok, olajok, Tejzsírral szennyezett kommunális iszap kezelőágyas ártalmatlanítása

36 Fontos tudni, hogy a technológiával, a különböző oltóanyagok alkalmazásával – biztosítva a technológiával szabályozott életkörülményeket – gyorsan és eredményesen komposztálhatók a szennyvíziszapokon kívül más, különböző eredetű biomasszák, hatékonyan bonthatók talajszennyező veszélyes hulladékok is. Extrém esetek 5000 tonna bőrhulladék helyszíni biodegradációja

37 Fontos tudni, hogy a technológiával, a különböző oltóanyagok alkalmazásával – biztosítva a technológiával szabályozott életkörülményeket – gyorsan és eredményesen komposztálhatók a szennyvíziszapokon kívül más, különböző eredetű biomasszák, hatékonyan bonthatók talajszennyező veszélyes hulladékok is. gyógyszergyártási szerves veszélyes hulladékok Komposztált micélium, mikofenolsav lebontás

38

39 Irányított technológiák jelenléte az országban

40 „A föld megérdemli, a termés meghálálja.”

41 Biomassza-feldolgozás céljai  Nem szimplán hulladékkezelést kell végezni, hanem egyben talajtermékenység-fokozó készítményt gyártani.  Olyan növényélettani hatást kell biztosítani a termesztőknek, amely egyértelművé teszi a használat előnyeit (terméstöbblet, termés-minőség javulás, növény-egészségügyi állapot- javulás).  Gazdaságosság: a komposztban reprezentált és kijuttatható hatóanyagoknak árban versenyképesnek kell lenniük a műtrágya-hatóanyagokkal!

42 Összegzés -A szennyvíziszapok deponálása, megfelelő kezelés nélküli kihelyezése, mezőgazdasági felhasználása veszélyekkel teli, továbbá saját jól felfogott védelmünkben betartandó igen szigorú, időigényes szabályozásokkal hatékonyan nem kivitelezhető, és csak időben eltolja az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szennyvíziszapok problémájának tényleges és végleges megoldását. -Irányított komposztálás a spontán komposztálással szemben biztonságos, gyorsabb, egy pontosan - a végtermék szempontjából is- megtervezett, biológiailag irányított folyamat. -A ciklusideje, tehát a tényleges komposzt előállításának ideje harmada a spontán komposztálódáshoz képest. -További előny, hogy ezzel az eljárással korlátozás nélküli forgalomba hozatali termékengedély kapható, ami a biztonságos mezőgazdasági felhasználáshoz nélkülözhetetlen.

43 Az irányított komposztálási technológia létjogosultsága és előnye  Keletkező hulladékok mennyiségének folyamatos növekedése, hasznosításában rejlő lehetőségek bizonyított szüksége és előnyei.  Jól csatolható az eljárás már kialakított, vagy kialakítás alatt álló komposzt-telepekhez.  A biológiai irányító folyamat gyors, hatékony, államilag ellenőrzött.  Alacsony az infrastrukturális és gépészeti igénye.  Az előállítható termék - az EU-szinten is szigorú - magyar szabályozás szerint korlátozás-nélkül kereskedelmi forgalomban értékesíthető, minden növény-kultúrában felhasználható.  Az eljárással a műtrágyáknál jobb és szélesebb hatású, használatában olcsóbb, és másodlagosan talaj-javító termés-fokozó készítmény gyártható.  Igazodik a hazai stratégiai tervekhez és az Uniós elvárásokhoz.

44 " A baktériumtrágyázás az agrár innováció korszakváltó területe! Az egyre növekvő tendenciájú fosszilis energia probléma - ezen belül a még fenyegetőbb földgázválság - részesei vagyunk. (A nitrogén-műtrágyák alapanyaga pedig a földgáz).... Kibontakozóban van a növények tápanyag igényéhez, a szármaradványok bontásához igazodó baktériumtrágyák használatának elterjedése. Mindenkinek el kell fogadnia, hogy egy összeomlással fenyegető fosszilis energia időszakában ez a terület ígéri legbiztosabban, hogy utána is lesz kenyerünk!” Dr. Nagy Bálint ("Agrárágazat" IX. évf. 10. sz. 2008. nov.)