3. előadás: Beruházás . Vállalatgazdaságtan II.

Az előadások a következő témára: "3. előadás: Beruházás . Vállalatgazdaságtan II."— Előadás másolata:

1 3. előadás: Beruházás . Vállalatgazdaságtan II.

2 Beruházás fogalma: 􀂄Tevékenységként: saját tulajdonú állóeszközhöz jutás folyamata 􀂄Erőforrásként: különböző készültségű, előkészítettségi fokon álló, de használatba még nem vett állóeszközök, illetve azok értéke

3 Beruházások típusai 1. Időbeni kiterjedés szerint:
-pontszerű(rövid ideig tartó, pontszerű, pl: gép, értékpapír) -folyamatos (hosszabb időt igénylő, pl: építés) A majdani állóeszköz fő jellemzői szerint: Technikai jellemzők alapján: -gép, termelőeszköz -épület, infrastruktúra Termelési folyamatban betöltött szerepük szerint: -közvetlen termelési célokat szolgáló(termelő) beruházás -a termelés általános feltételeinek megteremtését szolgáló(nem termelő) beruházás

4 3. Pénzügyi források szerint:
-Saját erős beruházás -„Hitel-beruházás” 4. Illeszkedési igény, rugalmasság, a méretezés variálhatósága szerint 5. Értékösszeg szerint Nagyberuházások, stb. Termelésben betöltött szerepe(célja) szerint Első beruházás Pótló Racionalizáló Bővítő

5 A beruházási folyamat szakaszai
1.Komplex előkészítés 2.Megvalósítás (kivitelezés) 3.Üzembe helyezés 4.Üzembe helyezés utáni teendők

6 1.1. Döntés előkészítés Döntés előkészítés lépései Döntés
információgyűjtés koncepciók részletek kidolgozása gazdaságossági vizsgálatok egyeztetések dokumentumok véglegesítése Döntés Követelményei: -komplexitás -távlatiság -változatok kidolgozása -kockázatok feltárása Megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility Study)

7 a, Előzetes megvalósíthatósági tanulmány tartalma
􀂃Termék leírása 􀂃Piac leírása 􀂃Technológia ismertetése 􀂃Fontosabb termelési tényezők hozzáférése 􀂃Költségek becslése 􀂃Elérhető hozamok becslése

8 b, Megvalósíthatósági tanulmány
Ugyanaz, mint az előzetesben, csak részletesebben. Fő részei: -Piaci elemzés -Termelési elemzés -Pénzügyi, jövedelmezőségi elemzés -Beruházási javaslat –mint befejező fejezet

9 c, Különböző nagyságú beruházások összehasonlítása
Komplementer beruházás: feltételezett befektetés, amely a két beruházás finanszírozása közötti különbséggel egyenlő. A két beruházást csak azonos összbefektetési szinten lehet összehasonlítani.

10 d, Érzékenység vizsgálat, kockázat elemzés
A bizonytalanság és kockázat a beruházástól elválaszthatatlan jelenség. Tipikus kockázati tényezők: -piaci kockázati tényezők (kereslet, ár) -finanszírozási kockázat (forrásképzés, szabályozók) -megvalósítási kockázat (kivitelezés, beszerzés) -műszaki kockázat (technológia, műszaki paraméter) -üzemeltetési kockázat (anyag, munkaerőellátás) Érzékenységi vizsgálat: egyes kockázati tényezőkben bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a függő változókat (megvalósítási idő, költség, stb.)

11 1.2. Megvalósítás előkészítése
Területtel, telephellyel kapcsolatos feladatok Hatósági engedélyek beszerzése Műszaki kiviteli tervek elkészít(tet)ése Építési, gépészeti, technológiai kivitelezés előkészítése Pénzügyi előkészítés Pályáztatási, közbeszerzési eljárások Kivitelezői szerződések megkötése

12 2. Megvalósítás -Építészeti, gépészeti, speciális kivitelezői munkák
-Műszaki próbák -Próbaüzemeltetés -Gazdasági, pénzügyi, adminisztratív folyamatok

13 3. Üzembe helyezés 􀂃Üzembe helyezési eljárás
􀂃Használatba vételi engedély 􀂃Számviteli aktiválás

14 4. Üzembe helyezés utáni teendők
Elmaradt, vagy hiányos munkák pótlása Szerződések lezárása, végelszámolások Garanciák érvényesítése Utólagos gazdasági értékelések Piaci előkészítés Járulékos beruházások

15 Gazdaságossági vizsgálatok
1, Megtérülési követelmény vizsgálata 2, Rangsor képzés a megtérülési követelmény túlteljesítése szerint Megtérülési követelmény: -a vonatkoztatható kiadások megtérülése -és a kalkulatív kamatláb alapján felszámítható hozam követelmények megtérülése. A gazdaságossági számítás módjától függ, hogy a kiadások, vagy pedig a költségek szerepelnek-e a megtérülési követelmény elemeként.

16 Kalkulatív kamatláb: A tőkére értelmezett opportunity cost átlagos nagyságának a tőke egységére vonatkoztatott hozamelvárását jelöli. Beruházás-gazdaságosság meghatározói: -Mennyibe kerül -Milyen jellemzőkkel működik -Mennyire versenyképes a tevékenység, ahol felhasználják

17 Hozamhatások és becslési lehetőségük
-Önálló termelő projekt –nyereség hozama többnyire közvetlenül becsülhető (direkt) -Bővítés a szűk keresztmetszetek felszámolásával –nyereség hozama a teljes többlettermelés révén elérhető nyereség többletben jelentkezik -Korszerűsítés –olcsóbb technológia, piacképesebb termék révén keletkezik többlet nyereség -A gépsor egy elemének szintentartó cseréje –indirekt módszerrel (üzemeltetési ktg és élettartam figyelembe vételével) -A termelés általános feltételeinek megteremtését szolgáló beruházások –indirekt módszerrel

18 A gazdaságossági vizsgálat két fő módszertani ága:
1.Statikus 2.Dinamikus A direkt és indirekt hozamhatású beruházások esetében is alkalmazható mindkettő.

19 Statikus módszerek Időtényező nem szerepel a számításokban
Keresztmetszet vizsgálat! Gazdaságossági kritérium: Nyereség/Tőke ≥Kalkulatív kamatláb A beruházás jellemzője a változatlan kapacitás és a folyamatos tőkemegtérülés. Mi szerepeljen tőke összegként? (átlagosan befektetett pénzösszeg)

20 Speciális feltételek teljesülése esetén a
statikus módszer a beruházás teljes élettartamát átfogó gazdaságossági vizsgálati módszereként is szerepelhet. Alkalmazási területek: -pontberuházás (E/R>kamatláb) -állandó nagyságú nettó hozam -előzetes vizsgálat dinamikus gazdaságossági vizsgálat előtt (∑E/∑R>1)

21 Dinamikus módszerek Időtényezőt tartalmaz az eljárás.
Feltételrendszere: - Bevételek és kiadások az időszakok elején, vagy végén merüljenek fel -A kalkulatív kamatláb a beruházás teljes időtartama alatt állandó -A befektetési értéktől a kamatos kamat (vagy egyszerű kamat) számítás szerinti növekedésnek megfelelő megtérülést várunk el. Módszerei: 1.Nettó jelenérték számítás 2.Belső kamatláb keresése 3.Annuitás számítás

22 Csak tipikus beruházás esetén vezet egyértelmű
eredményre! (Bevétel –Kiadás előjele) A beruh. gazd. számítás általános becslő módszereinek bruttó nyeresége: BEVÉTEL –FOLYÓ KÖLTSÉG Magyar neve: bruttó hozam Angolul: EBITDA (bruttó Cash Flow) A pénzügyi beruh. gazd. számítások bruttó nyeresége: BEVÉTEL –FOLYÓKÖLTSÉG –NYERESÉGADÓ Magyarul: nettó hozam (nettó Cash Flow)

23 1. Nettó jelenérték ( NPV)
NPV=∑(E-R)*D E – árbevétel (eredmény) R – folyó költségek és beruházási kiadások (Ráfordítások) D – diszkont kamatfaktor Dt= i – kamatláb

24 Jövedelmezőségi index (Profitability Index, PI):
Gazdaságosság mutatója: g= a, n ∑En•Dn diszkontálás (vissza számítolás) n= előzetes gazdaságossági n számításoknál ∑ Rn•Dn n=1 b, ∑E•D diszkontálás és kamatolás ∑R•K közbenső gazdaságossági számításoknál c, = ∑E•K kamatolás utólagos gazdaságossági ∑R•K számításoknál

25 2. Belső kamatláb keresés (IRR)
Megmutatja, átlagosan hány százalékos jövedelmezőséggel működik a beruházás. Kalkulatív kamatláb azon értéke, ahol a NPV= 0. Tipikus beruházás esetén a belső kamatláb ( r ) a valódi jövedelmezőséget fejezi ki. (A beruházás akkor gazdaságos, ha a valódi jövedelmezősége nem kisebb a kalkulatív kamatláb szerintinél: r ≥i) Számszerűsítési lehetőségek: -Egyenlet gyökének meghatározása -Fokozatos közelítés módszere (iteráció)

26 3. Annuitás számítás h ≥ Eq
Speciális feltételek teljesülése esetén alkalmazható: -Pontszerű beruházás -„n”éven át állandó nagyságú hozam Gazdaságossági kritérium: Évi egyenlő nagyságú tőkehozam ≥Évi átlagos tőkeköltség h ≥ Eq q= törlesztő faktor

27 Példa: felmerült egy beruházás lehetősége, amely pont beruházásként valósulna meg, s amelynek bruttó értéke 230 millióFt. A megvalósítás eredményeként 5 éven át évi 70 millióFt nettó hozam keletkezik. (A kalkulatív kamatláb 10%) A gazdaságosság vizsgálata az annuitás módszerével: h = 70 millióFt Eq= 230 millió* 0,2638 = 60,67 millióFt Az évi átlagos nettó hozam nagyobb, mint az évi átlagos tőkeköltség (nettó hozam megtérülési követelmény).

28 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!