Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban

Az előadások a következő témára: "Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban"— Előadás másolata:

1 Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban
Ellen L. Csikai, Ph.D School of Social Work The University of Alabama

2 Fontos területek a szociális munka beavatkozásban
Agresszív, gyógyításra összpontosító orvosi kezelések megszüntetésével, vagy életfenntartó kezelésekről való lemondásával kapcsolatos döntések Életvégi gondozásba történő átmenet A haldoklás folyamatán keresztüli támogatás Támogatás családi gondozóknak Bánat/Gyászolás

3 Rák diagnózis és életvégi kérdések
Félelmekkel, aggodalmakkal és halálozási kérdésekkel történő foglalkozás Közvetlenül a diagnózis után Első gondolatok: „Meg fogok halni?” Kezeléssel kapcsolatos döntések Hosszú távú túlélés Életvég Bátorítás a reményre – szemben a halállal Végső búcsút venni (Rákot túlélő betegek eszközei)

4 A szociális munkások fontos szerepe
Kapcsolat A páciens, a család és az egészségügyi szolgáltató között, döntéshozáshoz szükséges információk megszerzéséhez.

5 Tanácsadó Haldokló egyénekkel és családjaival működik együtt a következő kérdésekkel kapcsolatban: értékrendek tisztázása, lelkiállapot felmérése, beavatkozás krízisekbe, célkitűzés, döntéshozatal, veszteség és átmeneti időszak kezelése, törekvés kölcsönös személyiségfejlődésre és szellemi békére.

6 Támogatja A páciensek hozzájutását egészségügyi ellátáshoz, agresszív fájdalomcsillapításhoz, anyagi támogatáshoz, pszichológiai szolgáltatásokhoz és lelki gondozásához.

7 Interdiszciplináris csoporttag
Segíti a pácienst és a családot, hogy a testi fájdalom és szenvedés jeleit felismerjék és közöljék, és elérjenek egy megfelelő haldoklási folyamatot. Segíti csoporttársait életvégi gondozás ellátása folyamán fellépő lelki gondjaikkal.

8 Ki vesz igénybe elfekvő szolgáltatást az USA-ban?
2005-ben az elhunytak kb. két harmada vett igénybe elfekvő szolgáltatást A szolgáltatást igénybe vevők három negyede olyan helyen halt meg, melyet otthonának tekintett Az elfekvőt igénybe vevők többsége nő Öt elfekvő páciensből négy 65 év fölött volt Egyből három 85 év fölötti Az elfekvők igénybe vétele általában növekszik az életkorral együtt

9 Elfekvő szolgáltatást igénybe vevő páciensek diagnózisa:
2005-ben a tíz leggyakoribb diagnózis közül három rákos megbetegedés volt (tüdő, prosztata, mell) Az elfekvő páciensek valamivel több mint 50%-át teszik ki A leggyorsabban növekvő nem rákos megbetegedés az Alzheimer-kór Azok a halálos betegségek melyeknek prognózisa könnyebben megjósolható Azok a betegségek melyek nagyobb terhet jelentenek a gondozók számára

10 2005-ben az átlagos tartózkodási idő 59 nap volt
A medián tartózkodási idő 26 nap volt Emelkedett azoknak a pácienseknek a száma, akik a szolgáltatásokat több mint hat hónapig vették igénybe Csökkent azoknak a száma, akik a szolgáltatásokat kevesebb mint hét napig vették igénybe

11 Felvétel az elfekvőbe, látogatás/ kezdeti felértékelés
Az új elfekvő beteggel és kijelölt elsődleges gondozójával (gondozóival) történik A lényege az, hogy kezdeti felmérési adatokat gyűjtsön biológiai, pszichológiai, szociális és lelki kérdésekről, melyek fontosak lehetnek

12 Szociális munkások részvétele a felvételi látogatásnál hozzájárul a pozitív eredményhez
(Reese és Raymer, 2005) Ha nincs jelen a felvételi látogatásnál, akkor a szociális munkás a pácienst otthonában látogatja meg, hogy elkészítsen egy átfogó pszichoszociális és lelki felmérést

13 Szociális munka felmérési eszköze (Social Work Assessment Tool – SWAT)
Egyre jobban felmérhető a szociális munka eredménye A SWAT akkor hasznos, ha minden látogatásnál alkalmazásra kerül a pácienssel és a gondozóval Pszichoszociális területek a SWAT-ban: Spiritualitás Halállal kapcsolatos félelmek Szociális támogatás Tagadás (a tények el nem fogadása) Életvégi gondozással kapcsolatos döntések

14 Öngyilkossági képzelgések A környezettel kapcsolatos igények
Kulturális csoport Biztonság Kényelem Öngyilkossági képzelgések A környezettel kapcsolatos igények Pénzügyi forrásokkal történő segítségnyújtás Előzetesen kialakult komplikált bánat (Reese és mások, 2006)

15 Az elfekvőkben végzett szociális munka
Az Országos Elfekvő és Palliatív Gondozás Szervezete (National Hospice and Palliative Care Organization) szerint: Felmérés, diagnózis, átvilágítás és dokumentálás A hatásosnak bizonyult modellek alkalmazása révén növelni a belső és a pszichoszociális alkalmazkodási képességet Válságkezelés nyújtása Nem farmakológiai terápiák, mint például kognitív viselkedési beavatkozások, expresszív terápiák, stb., révén specifikus tünetenyhítés nyújtása

16 A környezet reagáló képességének növelése
A saját gyakorlat értékelésében való részvétel Információ és beutalás / referálás Tanácsadás a meghalás folyamatáról Tanácsadás a halált megelőző bánatról / gyászról Visszaemlékezés és életút áttekintés / örökségi tervek Döntéshozatal A fájdalom és a szenvedés kezelése Relaxációs terápia Befejezetlen ügyek megoldása

17 A N ASW alapkövetelményei a palliatív és az életvégi gondozáshoz
Leírja a terület hátterét, beleértve az alapfogalmakat, felsorolja a professzionális gyakorlat, a felkészülés és a fejlődés alapelveit A NASW és a terület szakértői közötti együttműködés révén lett kifejlesztve

18 A gyakorlati alapelvek magukba foglalják: etika és értékek, tudás, értékelés, beavatkozás/kezelés tervezése, hozzáállás/öntudatosság, felhatalmazás és pártfogás, dokumentáció, interdiszciplináris csoportmunka, kulturális kompetencia, folyamatos képzés és felügyelet, vezetés, és tréning. Ezek az alapelvek iránymutatást adnak a szakembereknek és az ügynökségek alkalmazottainak ahhoz, hogy mi a megfelelő és elvárt szerepe a szociális munkásoknak az életvégi gondozásban.

19 Oktatási erőforrások NASW online kurzusok
Az életvégi gondozás megértése A kulturális kompetencia elérése az életvégi gondozásban felmerülő egészségi diszparitások csökkentése érdekében Képzési program a szociális munkához az életvégi kezelésben Továbbképzési okleveles minősítő programok Ösztöndíj palliatív kezelésre szociális munkásoknak Folyóirat: Szociális munka az életvégi és palliatív gondozásban (Journal of Social Work in End-of-Life and Palliative Care)

20 Referenciák National Association of Social Workers (Szociális munkások nemzeti szövetsége). National Coalition for Cancer Survivorship (Nemzeti koalíció a rákos megbetegedések túlélésére) (Rákot túlélő betegek eszközei) Az Országos Elfekvő és Palliatív Gondozás Szervezete (2008) (National Hospice and Palliative Care Organization). Elfekvő adatok és számok. Raymer, M., & Reese, J. D. (2004). Relationships between social work involvement and hospice outcomes: Results of the national hospice social work survey. Social Work, 49(3), 415–422. Reese, D. J., Raymer, M., Orloff, S. F., Gerbino, S., Valade, R., Dawson, S., Butler, C., Wise-Wright, M., & Huber, R. (2006). The social work assessment tool (SWAT). Journal of Social Work in End-of-Life & Palliative Care, 2(2),