Operációs Rendszerek II. 5. előadás 2007. március 05.

Az előadások a következő témára: "Operációs Rendszerek II. 5. előadás 2007. március 05."— Előadás másolata:

1 Operációs Rendszerek II. 5. előadás 2007. március 05.

2 Múlt óra… A folyamat: –Program végrehajtás alatt álló példánya –Erőforrás hozzárendelés alapja Folyamat környezete –Terület a központi memóriában (kód, adat, stack) –Adatok és státuszinformációk a processzor regisztereiben –Egyéb státuszinformációk (pl. erőforrásokkal kapcsolatos) A folyamat állapot-információk leírására az ún. PCB szolgál –Egy végrehajtási szál (most éppen melyik utasítást kell végrehajtani) Ütemezés: folyamatok közötti váltás Folyamat váltáskor a teljes folyamat környezetet meg kell őrizni – ez biztosítja a folytathatóságot!

3 Folyamatok létrehozása (Win)

4 Végrehajtható fájl Végrehajtható fájl típusVégrehajtás módja Windows.exeKözvetlenül Win16.exeNtvdm.exe program MS-DOS.exe,.com,.pifNtvdm.exe program MS-DOS.bat,.cmdCmd.Exe POSIX kódPosix.exe OS/2 1.x kódOs2.exe

5 Folyamatok létrehozása (Unix) Teljesen eltérő megoldás (eléggé fura) A program indítása két részből áll –Aktuális folyamat duplikálása (szülő-gyerek) –Az indítandó program betöltése a gyerek folyamat helyére Sokat kritizált, de a mai napig élő megoldás

6 Folyamat duplikálás – fork() mypid = fork() If(mypid == 0) { // Child printf(“%ld – I’m the parent\n”, getpid()) } else { // parent printf(“%ld – I’m the parent\n”, getpid()) } … mypid = fork() if(mypid == 0){ // child … } else { // parent … } … mypid = fork() if(mypid == 0){ // child … } else { // parent … }

7 fork() tovább int a = 1; int b = 2; If(fork() == 0) { printf(“Gy:\t%d, %d\n”,a,b); a += 2; printf(“Gy:\t%d, %d\n”,a,b); } else { printf(“Sz:\t%d, %d\n”,a,b); sleep(1); printf(“Sz:\t%d, %d\n”,a,b); } Gy:1,2 Sz:1,2 Gy:3,2 Sz:1,2

8 fork() A fork() hatására a teljes folyamat címterét és az erőforrás adatokat is duplikáljuk A duplikálás után a címterek függetlenek, a változók külön élnek (a kezdőérték ua.) A fájlokat mindkét folyamatból el lehet érni (ha mindkettőből írunk, akkor a kimenet összekeveredve jelenik meg)

9 exec() A fork() érdekes, de hogyan indítunk új programot? Az exec() hívás az éppen futó folyamat „helyére” tölt be (és indít el) egy programot A pid nem változik és az erőforrás leírók is öröklődnek (pl. így működik a pipe a shell- ben)

10 Folyamat és mód váltás Mód váltásFolyamat váltás - kernel módba vált - kernel által használt adatokat menti - címtér nem változik, de kernel címtér elérhető - folyamat tovább futhat, státusza nem változik - folyamat minden adatát menteni kell - címtér változik - a folyamat státusza változik, más folyamat fog futni

11 Folyamat-leírók Erőforrás menedzsment megvalósításához az operációs rendszernek elegendő információval kell rendelkeznie a folyamatok és az erőforrások mindenkori állapotáról Ezt OS különböző táblázatok fenntartásával valósítja meg. Tipikus táblázatok: –Memória tábla (fizikai és VM is) –I/O tábla –Fájl tábla –Folyamat tábla

12 Folyamat-leírók Memória tábla (fizikai és VM is) –memória – folyamat összerendelés, –védelmi információk, –VM információk I/O tábla –Processz információ –Státusz –Memória info (pl. puffer terület) Fájl tábla –Adattartalma attól függ, hogy a fájlkezelés feladatai milyen módon oszlanak meg az OS és az alkalmazás között Folyamat tábla

13 Folyamat-leírók A táblázatok függenek egymástól, hivatkoznak egymásra (pl. fájl és I/O, folyamat és mindegyik). A táblázatokat inicializálni kell, meg kell határozni határértékeket. Ez történhet: – konfiguráció alapján (statikus) – dinamikusan

14 Operációs rendszer végrehajtása Az operációs rendszer is egy program, amelyet a CPU hajt végre A teljes rendszer működtetéséért az OS felel, önmagát teljesen nem menedzselheti (tyúk vagy tojás) Operációs rendszer végrehajtási modellek –Nonprocess kernel –Folyamat címterében futó kód –Folyamat alapú kernel

15 Modellek Nonprocess kernel –Folyamatok fogalma kernel szinten nincs –Kernel teljesen szeparált, saját törvényei szerint fut Folyamat címterében végrehajtott kernel kód –Mernel nem folyamat alapú, (user) folyamatok címterében fut –Minden folyamat címterében elérhető (folyamatok nem látják) Folyamat alapú kernel –Kernelt is folyamatokként valósítjuk meg Kliens-szerver modell többprocesszoros rendszeren is hatékony –Kell egy folyamat váltási funkció, ami a folyamatok „alatt” fut

16 Mikrokernelek – miért? Operációs rendszerek fejlődése –Teljesen monolitikus kód (több millió sor) –Struktúrált felépítésű, rétegelt kód –Mikrokernelek Miért nem eléggé jó a struktúrált kód? –Kernel módban a súlyos hibák végzetesek –Kernel kódot nehéz írni –A növekvő funkcionalitás miatt egyre több és több kód kell(ene)!

17 Hogyan is működnek az OS funkciók? Különféle kernel funkciók (pl. lapcsere memóriakezelés esetén) –Döntés (politika): lap helyének kiválasztása –Végrehajtás: a tényleges lapbetöltés A végrehajtás tipikusan hardver közeli, de a döntés nem igazán  ha megfelelő adatok rendelkezésre állnak, a döntési rész akár kernelen kívül is futhat(na)

18 Mikrokernel: A kernel csak az alapfunkciókat tartalmazza, a kód többi részét felhasználói módban futó szolgáltatások valósítják meg. Erősségei: –Egységes interfész –Bővíthető –Flexibilis –Hordozható –Megbízható –Elosztott rendszerek támogatása –OO támogatása

19 Mikrokernel: A kernel csak az alapfunkciókat tartalmazza, a kód többi részét felhasználói módban futó szolgáltatások valósítják meg. Gyenge pontok: –Kernel és felhasználói mód közötti váltás erőforrásigényes (lassúság)  kernelbe épített funkciók aránya –Teljesen új koncepció, gyakorlatilag nulláról újra kell írni a rendszereket Az igazán elterjedt rendszerekben tisztán nem igazán lehet találkozni vele (talán: Mach  OpenStep  Mac OS X)

20 Tipikus mikrokernel (alap)funkciók Alacsonyszintű memória menedzsment IPC IRQ kiszolgálás I/O kezelés (alacsony szinten)

21 Szálak – miért? Programok egyre több párhuzamosan is végrehajtható részfeladattal bírnak –Szerver megoldások (web, file) –Kliensek esetén háttérfunkciók (backup, stb.) –Előtér párhuzamosítás (pl. web böngésző) A több (sok) processzor kihasználásához párhuzamosan végrehajtható kód! Ezek a kódok nem függetlenek – közös adatok, együttműködés (szinkronizáció)!

22 Problémák Természetes megoldás: párhuzamos kód  több folyamat (hiszen erre való) Ez így jó (is volt sokáig), de: –Létrehozásuk, megszűntetésük drága –Kommunikáció, együttműködés (drága) kernel műveletekkel lehetséges –Folyamatok közötti váltás költséges –Általában: kernel funkciók futtatása drága!  Szálak

23 Szálak Alapötlet: válasszuk külön az erőforrások birtoklását a program futtatásától! –Folyamat: erőforrás foglalás alapegysége (mint eddig is) –Szál: folyamaton belüli futási végrehajtás egysége Egy folyamaton belül egyszerre több végrehajtási szál is létezhet

24 Folyamatok, szálak

25 A folyamathoz képest… Gyorsabb végrehajtás Gyorsabb terminálás Egy folyamaton belül –A szálak közötti váltás gyorsabb, mint a folyamatváltás –A szálak közötti adatcsere, kommunikáció kernel funkciók igénybe vétele nélkül zajlik Nem a folyamatok helyett van!

26 Megvalósítási lehetőségek Felhasználói szálak Kernel szálak Hibrid megoldások

27 Felhasználói szálak

28 Kernel nem tud róla, továbbra is folyamatokat lát Szálmenedzsment alkalmazás szintű kóddal (lib) Szálütemezés folyamatonként eltérő lehet Előnyök –szálváltás gyors (user módban fut) –OS-től független, hordozható megoldás Korlátok –I/O blokkolhatja az összes folyamat-szálat (aszinkron I/O) –1 folyamat összes szála 1 CPU! –Signal-ok kezelése nem triviális

29 Signal-ok kezelése Aszinkron események (nem szinkron válasz egy hívásra) Felhasználói szálak esetén a kernel csak folyamat szinten tudja ezeket az eseményeket kezelni Ez is a thread könyvtár problémája…

30 Kernel szálak

31 A teljes szálmenedzsment kernel módban Felhasználói szinten csak API van A szálak ütemezést a kernel végzi Erősségek –egy szál blokkolódása nem blokkolja a teljes folyamatot –folyamat szálai több CPU-n is futhatnak –Signal kezelés megoldott Korlátok –drága

32 Mennyire „olcsó”? Gyorsabb a létrehozás (kb. 20x) Gyorsabb a terminálása Egyazon folyamat szálai között –Gyorsabb váltás –Szálak közötti kommunikáció user címtérben zajlik, a kernel nélkül! ULKLProcess Null Fork34 us948 us11300 us Signal Man37 us441 us1840 us 1992, VAX-on végzett mérések (UNIX-szerű környezet)

33 Hibrid szálak (pl. Solaris 10 előtt)

34 Hibrid szálak A felhasználói szálak alkalmazás szinten értelmezettek, de vannak szálak kernel szinten is. A kernel LWP-k (LightWeight Process) szintjén látja a folyamatokat (ezek 1:1-ben kapcsolódnak kernel szálakhoz) Az LWP-k és a felhasználói szálak közötti kapcsolatot felhasználói szintű kód menedzseli A felhasználói szálak és LWP-k aránya dinamikus, de kódból is módosítható A Solaris 10-ben már nincs meg ez a megoldás!

35 Adatok, struktúrák kell privát stack (user mindig, kernel szálak esetén kernel stack is) szálaknak is van állapota /ready, run, blocked/ és prioritása, a CPU regisztereket menteni kell: TCB (a PCB-vel analóg módon)

36 Adatok, struktúrák

37 További szál-megoldások? threadprocessName 11Klasszikus (multiprocessing) n1Multithreading 1nExperimental (in distrib. sys) mnExperimental

38 Szálműveletek POSIX threads (felhasználói szintű szál- könyvtár) szolgáltatások –Szálak létrehozása és megszűntetése –Üzenetek és adatok átadása szálak között –Szálak végrehajtásának ütemezése –Szál környezet mentése és visszaállítása

39 Jön, jön, jön… Folyamatok és szálak megvalósítása különféle operációs rendszerekben (adattáblák, leírók) Folyamatok ütemezése Folyamatok közötti szinkronizáció és kommunikáció