Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban Az akkreditáció. Bazsa György a MAB elnöke FGSZE (Corvinus)

Az előadások a következő témára: "Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban Az akkreditáció. Bazsa György a MAB elnöke FGSZE (Corvinus)"— Előadás másolata:

1 Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban Az akkreditáció. Bazsa György a MAB elnöke FGSZE (Corvinus) – 2008. február 28.

2 Nagy változások a magyar felsőoktatásban a rendszerváltás után: önálló felsőoktatási törvény: 1993; autonómia kiteljesedése (1985-ös oktatási törvény már sokat biztosított (új: –ideológiai tárgyak, orosz nyelv); nem állami fenntartású FOI-k fokozatos megjelenése; az egyetemek megkapták a tudományos fokozat, a PhD adás kizárólagos jogát; megjelent az akkreditáció – európai felfogásban; Világbanki támogatás helyett nagy fejlesztések ppp- konstrukcióban (előny és hátrány); négy (öt) megrázkódtatás (l. később)

3 Nézzünk önkritikusan a tükörbe! - 1 Ideológiai felszabadulás → expanzív elszabadulás: az új törvény a vezetők arányának limitálásával igyekszik ezt korlátozni karok, tanszékek túlszaporodtak: az új törvény a vezetők arányának limitálásával igyekszik ezt korlátozni egyszerre van forráshiány és pazarlás (pl. 9 jogászképzés, >40 gazdasági képzés stb.); egyetemi,főiskolai szakok,szakirányok burjánzása; egyetemi,főiskolai szakok,szakirányok burjánzása; a szakstruktúra jórészt intézmény- és csak kis részben munkaerőpiac-centrikus; az intézményi kreditrendszerek alig konver- gálnak, inkább divergálnak; Ezek a fragmentálódás veszélyét mutatják!

4 Tükör – 2 az egyetemi tanári kinevezések számát a MAB szűrője redukálta, színvonala (hümm?) stagnál; a habilitáció erősen elértéktelenedett, az új törvényből ki is maradt, sorsa bizonytalan; „IC-professzorok”, oktatók hadát törvényileg redukálni kellett; az intézményi elektronikus tanulmányi rend- szerek (ETO-k) jobbára inkompatibilisek; „fékeződött” a kihelyezett képzés: vitatható minőség, (késztetett) bevétel-centrikusság; eluralkodott a mennyiségi szemlélet a minőség rovására, bár a MAB fékezett;

5 Tükör – 3 az oktatás ismeret- és alig készségcentrikus; gyakran gyenge a szervezési, jogi, gazdasági, kommunikációs, vezetési, nyelvi felkészítés; a felsőfokú szakképzés alig integrálódott a felsőoktatás rendszerébe; nem alakult ki a tömegoktatáshoz pedagógiai- módszertani oktatáskultúra, talán az alap- szakok programjai előrelépést jelentenek; de nem elég szervezett az elitképzés – most folytat a MAB egy értékelő felülvizsgálatot; nincs hallgatói tanácsadási rendszer – alakul?; nincs pályakövetés – ez is megmozdult?

6 Tükör – 4 a finanszírozás csak nevében normatív, lényegében (alku-) bázisfinanszírozás folyik; az állami költségvetésen kívül nincs jelentős bevételi többletforrásra lehetőség – EU lehet; felépíteni szeretünk, le nem – de fogunk!; nincs „cost/benefit” elemzés; a tandíj a politika áldozatává vált; az illetményrendszer mechanikus, nincs elég teljesítményeleme (a törvény lehetővé teszi); sajnos az amortizáció „ismeretlen” a felső- oktatásban;

7 Tükör – 5 az intézményvezetésben a tulajdonosi, munkál- tatói és munkavállalói funkciók keverednek; a rotációs rendszer „kollegiális” mentalitást eredményez („ma én, holnap te”); a vezetői poszt nem karrier-, főleg presztizs-, rossz esetben érdekpozíció; nagy intézmények, bonyolult szervezet, nagy költségvetések – a vezetők habitusa elsősor- ban akadémiai, és kevésbé menedzseri; osztott vezetés, jogkörök: a testületek nem vonhatók felelősségre (a hiányért csak a helyzet felelős, a személy sohasem);

8 Négy (öt?) „megrázkódtatás”: a) a létszám növekedés: 15 év alatt +300% – oktatói létszám mindössze +20% b) egyre gyengébb hallgatói felkészültség c) az integráció 2000-ben d) a Bologna-rendszer 2006-ban e) fix keretszám helyett a jelentkezők döntenek az intézményi felvételi számokról (csak a kapacitás- akkreditáció korlátoz)

9 a)Hallgatói és oktatói létszámok alakulása Hallgatói létszám: igen nagy a bemeneti nyomás: a jelentkezők érdeklődése és (pénz)karrier igénye keveredik nem megalapozott divatelemekkel; igen nagy a benti (intézményi) érdekeltség: a normatív finanszírozás erre kényszerít igen vegyes az igény a kimenetnél, a munkaerőpiac sem tudja prognosztizálni évekkel előre Oktatói létszám: nagyobb része „főállású”, de kissé túlméretezett vendégoktatói gyakorlat (IC prof.)

10 b) A hallgatóság felkészültsége, minősége az eddigi top 10% helyett most „TOP” 30% szakmánként igen heterogén – túl-jelentkezés vs. alul-jelentkezés nem át állt a magyar felsőoktatás az elitképzésről a tömegképzésre (ill. azok kombinációjára)

11 c) Az integráció 2000-ben: hosszú előkészületek után (szövetségek, társulások) ELTE + Tanítóképző, Bárczi Corvinus + Államigazgatási + Kertészeti E. SOTE + TF, Haynal OTE BME------ ZMNE + 3 katonai főiskola BGF Keresk. Külker. Pénzü. BMF Bánki, Kandó, Könnyűip. 5 művészeti önállóan

12 Debrecen DATE, DOTE, KLTE, Hb. Miskolc + Comenius Pécs JPTE, POTE, Illyés Szt. István GATE, ÁOTA, KE, Ybl, Gyöngyös, Jászberény – Gyöngyös – Kertészeti Veszprém + Keszthely Kaposvár + Csokonai Sopron + Mmóvár + Győri Tk. Széchenyi Tessedik F. Szarvas, Mtúr, Bcsaba – Mezőtúr Szolnok + Mezőtúr Kecskemét GAMF, Tk, Baja

13 Az integráció értékelése: tényszerű, elemző módon nem történt meg; „mindenki másképp csinálja” – a modell, mint olyan, nem funkcionál a magyar felsőoktatásban; a korábbinál több vezetési szint alakult ki; a térben elkülönülő campusok nem csak térben különülnek el; volt néhány átrendeződés (Gödöllő) még néhány további integráció várható (pl. most Sopron + Szombathely) az érdemi integrációhoz mindenütt bő évtized kell.

14 e) A felvételi döntések új rendje a felvételi rendszer helyét átvette (torzításokkal és nyelvvizsgával) a kétszintű érettségi, s ezzel a középiskola kezdi visszanyerni közfunkcióját; a budapesti nagy egyetemek népszerűek, nyertesek, a vidéki főiskolák egzisztenciálisan is veszélybe kerültek (a 3 éves megállapodás tompítja ennek hatását) a budapesti nagy egyetemek népszerűek, nyertesek, a vidéki főiskolák egzisztenciálisan is veszélybe kerültek (a 3 éves megállapodás tompítja ennek hatását) komoly gond a vidék szakember ellátása: a magyar társadalom nem mobilis (lakás), munkahelyi és jövedelmi viszonyok Bp-en sokkal jobbak, vonzóak komoly gond a vidék szakember ellátása: a magyar társadalom nem mobilis (lakás), munkahelyi és jövedelmi viszonyok Bp-en sokkal jobbak, vonzóak

15 d) Bologna: ciklusos képzési szerkezet Három (+fél) ciklusú, lineáris képzési rend; Három (+fél) ciklusú, lineáris képzési rend; Európa határozta el, angolszász mintára; Európa határozta el, angolszász mintára; mi nem koncepcionális alapvetéssel kezdtük (a hollandok, norvégok stb. igen); Pl. mi a két ciklus azonos és eltérő funkciója? nem egy új rendszert építettünk ki, jobbára a jelen rendszer átmentését céloztuk meg: „kis magyar Bologna” készült; az alapszakrendszer konszenzusban (vagy inkább alkukban) kialakult; az alapszakrendszer konszenzusban (vagy inkább alkukban) kialakult; a mesterszakok ügyében nincs világos rend, sőt erős ellentétek keletkeztek! a mesterszakok ügyében nincs világos rend, sőt erős ellentétek keletkeztek!

16 Alapképzés (6-8 félév) Mesterképzés (2-5 félév) A piramis Főiskolát végzettek

17 Az arányok Bachelor: 100% ~ 50.000 állami [~60-70.000 önkölts.] M: 35% Munkaerő- piac ~65% M.p. PhD: 3% F.f.szk. ~10.000 M.p M.p. Főiskolát végzettek ? %

18 A rendszer A szakok rendszere:  14 képzési terület (agár, bölcsészet, társ. tud-ok, informatika, jog, nemzetvédelem, gazdaság, műszaki, orvostud., tanárképzés, sport, term. tud-ok, művészet, műv-átadás).  ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül: magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet). A felvétel képzési ágra terveződött, szakra történik! Képzési ág csak alapszakoknál van!?  127 alapszak (néhány szakon még további szakirányok, specializációk jelennek meg.)

19 A képzési szerkezet: 3 + fél ciklus Alap (B): főleg 180 vagy 180+30* (gyakorlati) – ritkán 210 vagy 240 kredit. Mester (M): főleg 120, ritkán 90, néhány manager szakon csak 60 kredit. B+M: minimum 300 (nincs kivétel!) Osztatlan M: orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300). PhD fokozat: formálisan 180 kredit (oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) + disszertáció és védés (1993 óta így megy). Felsőfokú szakképzés: 120 kredit. Ebből 30/60 kreditet elismernek. Nem ad felsőfokú végzettséget!

20 Specialitások  +30* kredit: gyakorlati félév több Bachelor alapszak és az M tanárképzés végén. Pozitív. Problémák: sok valódi gyakorló hely kell, tavaszi félévvel kezd az M szak?  Pedagógusképzés: ált. iskola alsó tagozat: alapk. (B), 240 kredit ált. isk. felső tagozat és középiskola: csak mesterfokozattal, 300 + 30* kredit. 2 szak! Pozitív. Problémák: sok valódi gyakorló hely kell, januárban hol helyezkedik el a tanár?

21 A finanszírozás A rendszer: hallgatók száma × normatíva A normatív az országos átlagkeresetet követi) Finansz. csoport Alap- képzés Mester- képzés PhDképzésFelsőf.szakk-. 1.100%175%250%100% 2.150%262%375%150% 3.225%400%---225% + kutatás + működés. Épülhet-e erre intézményi stratégia?

22 A bemenet Az alapképzésekre: Érettségi (8+4 év tanulás után) [2005 előtt: rangsorolás a középiskolából hozott és a a felvételi vizsgán szerzett pontszámok alapján] 2005-től új felvételi pontszámítás, már ez is módosult. ------------------------------------------------------------------------- A mester szakokra a felvétel rendszere és módszere a FOI joga. A keretszámokra pályázni kell. ------------------------------------------------------------------------- A PhD felvételi is intézményi jog. Keretszám elosztás az ODT-ben teljesítmény algoritmus szerint. ------------------------------------------------------------------------- Az FSZ-re évek óta nincs elég jelentkező. -------------------------------------------------------------------------

23 Mi fő az üstben? Minden szaknak van egy képzési és kimeneti követelmények c. dokumentuma, amit - az intézmény(ek) készít(enek) el, majd - a MAB akkreditálja (vagy nem), és - a miniszter adja ki rendeletben. A jelenlegi, főleg kutatásorientált egyetemi és gyakorlat-orientált főiskolai programok ötvözése egy egységes Bologna-programba nehezen megy: a tradíciók, az intézményi sajátosságok és érdekek nagyon erősek. (Pl. a főiskolák akarnak +*30 kredites gyakorlati félévet, az egyetemek nem nagyon vállalják.)

24 Félúton 127 alapképzési (Bachelor) programalapítást akkreditált a MAB, ezekről jelent meg a kormányrendelet. 2006-ban totális bevezetés. Mester szakokból már több mint 200 van. 2009-ben jelntkezik az első hullám. Tanári mesterszakon 83 szakképzettség van. Szakirányok tekintetében erős az anarchia. Vannak már „alszakirányok” is szép számmal. A munkaerőpiac aligha fogja honorálni, becsapjuk a hallgatót is. 2008-ban már elkezdődik a rendszer értékelése, módosításának előkészítése, módosítása.

25 A kimenet Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja el a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academic és professional irányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A mesterszakok indulásakor kiderül?!) Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül - a képzésit a felsőoktatás, - a kimenetit a munkaerőpiac határozza meg. Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot. Ezt várjuk és készítjük elő Magyarországon is!

26 Kihívások  Tudják-e kezelni az intézmények az élesedő versenyhelyzeteket – hazai és külföldi hallga- tókért, oktatókért, hazai és EU forrásokért?  Az intézmények saját értékeire koncent- rálnak, vagy mások babérjaira törnek?  A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-ben itt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi is ott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

27 27 Bologna-vonzatok – 1: intézményrendszer Lesz egyetem és lesz főiskola? Lesz egyetem és lesz főiskola? Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások. Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

28 28 Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. Ismertek college + university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). Ismertek college + university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény). A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

29 Bologna-vonzatok – 2: oktatók az eddigi oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épült; egységesen PhD centrikus oktatói követelmények; az új képzési rend konvergálást indikál: az új képzési rend konvergálást indikál: egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; még külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; még külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; [az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemi tanári/docensi követelmények teljesítéséhez;]

30 30 Minőség: megfelelés a (felhasználói) célnak Áru/termék esetén a felhasználó (stakeholder) egyedül a (gépkocsi, a bor stb.) vevője. Diplomás értelmiségi szakember esetén a „stakeholder” (felhasználó) kettős: - a munkáltató ( a „vevő”) - a munkavállaló (maga a szakember). Eddig nem a FOI felelőssége volt az eladhatóság! A felsőoktatás mindkét felhasználó (stakeholder) céljainak megfelelő képzést kell folytasson. Minőségi oktatást akkor folytatunk, ha a végzett szakember e két célnak – önmagának és a munkáltatójának is – megfelel.

31 31 Minőség: a fogalmak kavalkádja manapság már zavaró – rendet kellene tenni. minőségügy(i rendszer) minőségpolitika minőségstratégia minőségi irányelvek, normák, kritériumok, követelmények, standardok. minőségfejlesztés minőségbiztosítás minőségirányítás/minőségmenedzsment. minőségértékelés minőséghitelesítés (= akkreditáció). Melyik mit jelent, ki végzi, kinek a hatásköre?

32 32 A (magyar) felsőoktatás minőségügyének ma két alapdokumentuma van: Felsőoktatási törvény – Ftv European Standards and Guidelines for Quality Assurance (Bergen, 2005) – ESG

33 33 Ftv 108. §: Az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minőségpolitika elveit, [OKM] b) az intézménylétesítéssel és –működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést, [MAB] c) az intézményi minőségfejlesztési programokat [felsőoktatási intézmények, FOI]. Világos fogalom rendszer és [feladatkiosztás] a) kerete megvan – b) működik – c) alakul

34 34 ESG: 1.az intézmények belső minőségbiztosítása (Ftv: minőségfejlesztési program) 2.az intézmények külső minőséghitelesítése, értékelés (akkreditáció) 3.a minőséghitelesítők saját minőségbiztosítása és tevékenységük külső hitelesítése A MAB és a FOI-k elfogadják és alkalmazzák. A MAB ebben a szellemben most kéri nemzetközi értékelését. Végzi: az ENQA (European Association of Quality Assurance Agencies)

35 35 Ki/mi ítéli meg ma a minőséget? a bemenetnél: jelentkezők száma, pontszáma; a folyamatban: a MAB, az intézményi önértékelés (ill. a meta-akkreditáció), a hallgatók; a kialakuló OM adatbázis (beiskolázási, sze- mélyi, kutatási, gazdálkodási stb. adatok)? a kimenetnél: a munkaerőpiac, a végzők (a kialakítandó pályakövetés révén is); komplexen: a nemzetközi sikerek, kapcsolatok; általában: az alakuló felsőoktatási rangsorok (ranking). Vagy mi csináljuk vagy mások – de már ma is vannak és újabbak is lesznek.

36 36 Minőségügy a FO intézményekben Globálisan elfogadják, hiszen a FO ab ovo minőségelvű (volt): - a professzor maga (volt) „a minőség”, mert szakterületén nincs (nem volt) jobb nála; - a hallgatók is a korosztály minőségét hozták. Ez mára megváltozott: - mamut intézmények jöttek létre, - a tömegképzést folytatunk (400%!), - a munkaerőpiac telített és válogatós lett. Megjelent a professzionális minőségügy a FO-ban is. (Más területeken korábban.)

37 37 Ennek Ftv szerinti kerete az intézményekben a minőség fejlesztési program: intézményesült szervezet (igazgatóságok, bizottságok, tanácsok stb.) alakult, ISO, TQM, EFQM, CAF módszerek terjednek, minőségbiztosítási kézikönyvek íródtak, önértékelések készülnek (MAB-nak, OKM-nek). Legnehezebb: átvinni az oktatói köztudatba és a hétköznapi tudatos gyakorlatba. - Oktatási, tudományos, gazdasági stb. bizottsá- goknak van konkrét tevékenységi bázisa. A minőségügy minden tevékenység szemléleti tudati, gyakorlati komponense kell legyen! (sajátos hasonlat: munkavédelem)

38 38 Miért érdemes, miért kell ezt végezni? hazai megbecsülésért, népszerűségért; nemzetközi elismertségért, rangért; társadalmi partnerségért (tudásközpont); MAB „Kiválósági hely” címért; a „Minőségi díj”-ért; a leendő kutatóegyetemi címért; jobb helyekért a különböző rangsorokban. „az jó hírért, névért, s az tisztességért”

39 39 Mi a helyzet a MAB-nál? 1 Az Ftv „determinál”: „A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőség­fejlesztési program megfelelőségére.” Hiányzik az „eredmény” és hiányzik a feltételek közül a gazdálkodás.

40 40 Mi a helyzet a MAB-nál? 2 Sajátos az értékelés, a minőséghitelesítés bázisa: bemeneti követelményeket („személyi és tárgyi feltételeket”) – elsősorban a tudományos tevékenység paraméterei révén – részletesen mérjük és értékeljük; az oktatási folyamatot erre alapozva becsüljük, hallgatói vélemények, szakdolgozatok segítségével; a kimenet eredményességét, megfelelőségét a munkavállalók és a munkáltatók gyér visszajelzései (újabban bizonytalan rangsorok) alapján sejtjük.

41 41 Akkreditációs eljárások : intézményi akkreditációt és párhuzamos szak-akkreditációt elkülönítettük. Az *intézményi akkreditáció a FOI szervezetének működésére, a menedzsmentre és a minőség- biztosításra koncentrál – ESG alapon. [Oklevél.] A *párhuzamos szak-akkreditáció - az (elő)akkreditáció során bemutatott/megígért feltételek folyamatos meglétére (bemenet), - a szakon folyó képzés minőségére (folyamat), - s egyre erősebben a kimenetre, a külső vissza- csatolásra koncentrál – összehasonlításban.

42 42 Szakértői vélemények készítése – 12 témakörben alap- és *mesterszakok létesítése (új kkk-k) újra szakburjánzás van, főleg intézményi és nem munkaerőpiaci érdekek alapján, (erre még szakirányok tömege szuperponálódik), 78 tanári szakképzettség „létesült” (5 nem); *doktori iskolák létesítése [„akkreditáció”], ~180 DI-ban ~ 2000 *törzstagi megfeleltetés – 2008. február 29-ig. (állami) intézmény létesítése [„előakkreditáció”] ; kihelyezett képzés létesítése külföldön [„előakkr.”] ; „Kiválósági hely” odaítélése (MAB kezdeményezés) ;

43 43 alap- és *mesterszakok indítása [„akkreditáció”] – - újabb expanziós hullám indult, - *„1 oktató – 1 intézmény” új törvény érvényesítése; *egyetemi tanári pályázatok *új értékelési rendszert vezetünk be (pontozással) ; *doktori szabályzatok (két fordulóban); közös képzések (joint degree-k); karlétesítés [„előakkreditáció”]; külföldi FOI hazai működése; jogszabályok (a doktori és a kutatóegyetemi rendeleteknél a MAB egyetértése szükséges); + javaslattétel hatósági eljárásra (Ftv. 105.§).

44 44 Szempontok: sokfélék, nehezen áttekinthetők. Szaklétesítésben és szakindításban is: ~ elsődleges lenne a társadalmi (gazdaság, tudomány, kultúra) igény, konkrétan a munkaerőpiaci előrejelzés. ~ ma meghatározó (az előbbit csak másodlagosan figyelembevevő) intézményi (lét)érdek: mit tudunk képezni, mire van érdeklődés (jelentkező), mire kapunk felvételi keretet? Ebben a MAB nem nyilvánít véleményt, csak a minőségben („bálnatenyésztő szak”)

45 45 Helyzetkép:  alapszakoknál: Szaklétesítések lezárultak (egyfajta mennyiségi limit érvényesült). Szakindításnál a minőségi kritériumok mellett az intézményi (lét)érdekek, lobbik is erősen érvényesültek, érvényesülnek. Ma a képzési folyamat minőségi kritériumai döntőek, e mellett fontos lenne értékelni és döntő szerephez juttatni a kimenet (learning output) minőségét. [A piac a ter- mék (autó, bor) és nem a termelési folyamat minősé- gét értékeli, bár ez utóbbi a jó minőség alapja.]

46 46  mesterszakoknál: - szaklétesítési erőpróba (több, mint verseny) érzékelhető – E vs. F viszonylatban - társadalmi, azaz munkaerőpiaci igénynél itt is erősebb az intézményi (lét)érdek - számos kérdés még rendezendő. Pl. a képzési és kimeneti követelmények (kkk) a felvételi eljárási rend, a keretszámelosztási algoritmus. Itt a minőséget kell és lehet meghatározóvá tenni, a 35% behatárolja a mennyiség szerepét.

47 47  doktori iskoláknál: Új kormányrendelet – 7 törzstagos szabályozás A „sikertörténet” folytatásában komoly gondok jelentkeztek: nagyon heterogén a színvonal; miként az eredményesség is (megszerzett fokozatok relatív száma), a kimeneti minőség értékelése ma hiányos.  felsőfokú szakképzésben: - a kormány preferálja (nagy keretszámokkal, viszonylag jó normatívával), - nehezen mozdul rá a FO, lassan integrálja, - nem népszerű a jelentkezők körében,

48 48 A magyar felsőoktatás mostanra elérte mennyiségi fejlődésének társadalmilag indokolt és lehetsé-ges maximumát. Ugyanakkor a minőség több tekintetben ezzel ellentétes irányban változott, a képzés színvonala csökkent. Ezért: Ami csak egyszerűen mennyiségi többletet hoz a magyar felsőoktatásba, azt ma már nem kell támogatni. Támogatni csak azt lehet és csak azt szabad, ami korszerűségben újat, választékban mást, színvonalban többet és minőségben jobbat jelent.

49 49 Következtetések: A minőségügy nem önmagáért, hanem a felső-oktatás jobb minőségéért van! A jelenlegi többnyire mennyiség-orientált szabá-lyozást alapjában minőségelvűvé kell alakítani (lásd pl. a kutatási pályázatokat)! Ennek feltétele a minőségügy elfogadottsága, a minőségfejlesztés támogatása, a minőség értékelésének világos rendje, ösztönzésének és elismerésének rendszere.

50 50 Merre halad Európa és a világ? EFT, EKT: európai dimenziók, mobilitás; a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tehát tömegek ante portas és a kapukon belül is; szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek/”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; társadalmi és korkihívások: globalizáció, informatika, készség-erősség, változtatás- képesség (tanulás egy életen át), kommuni- káció/marketing (eladni nehéz,nem termelni)

51 51 JÖVŐKÉP A magyar felsőoktatás célja: a felsőoktatás minőségének javítása, az oktatás, kutatás, társadalmi szolgáltatások egysége, korszerű működési, menedzselési formák, alkalmazkodás a változó körülményekhez átjárható intézmények – MK és EU szinten, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, eredményes csatlakozás az EFT-hez, ne költségvetési kiadás, hanem jó társadalmi befektetés legyünk!

52 52 Köszönöm a figyelmet!