Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Beruházás-menedzsment BME EPEK K601

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Beruházás-menedzsment BME EPEK K601"— Előadás másolata:

1 Beruházás-menedzsment BME EPEK K601
Projektütemezés-menedzsment - időbeli ütemterv 2009.tavasz Összeállította: Szőnyi László

2 Építéselőkészítés Tervezett építési sorrend – optimális megoldás (minimális építési költség) Tervezett megoldás – eltérés (előre nem látható akadályok: eső, fagy, hirtelen gépkiesés….) Változtatás - hatásosabb ellenintézkedés (minimális veszteség) Feltételek megteremtése: Azért, hogy az építkezés folyamatát irányítani lehessen, szükség van olyan tervekre, amelyek alapján az egymást követő vagy éppen párhuzamosan futó munkákat össze lehet hangolni. Ezt a célt szolgálja - többek között - az időbeli ütemterv. Az építéselőkészítés legnagyobb részét az időbeli ütemezés és annak terveken történő bemutatása teszi ki. Építéselőkészítés alatt mindazon előkészítő intézkedés értendő, ami lehetővé teszi azt a célkitűzést, hogy az épület megvalósítása - figyelembe véve az adott körülményeket - a lehető legalacsonyabb költségen történjen. Munkaerő, gép, építőanyag, a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen álljon rendelkezésre.

3 Építéselőkészítés Igazodás az adottságokhoz:
szerződésben rögzített határidők, műszaki lehetőségek, rendelkezésre álló saját és alvállalkozói kapacitás (főleg a gépészeti és szakipari munkák során). Követelmények megvalósítása: tervezés és irányítás segítségével. Figyelem! Az építéselőkészítés nem statikus, hanem dinamikus folyamat. Folyamatos ellenőrzés (controlling), igazítás a tényleges folyamathoz!

4 Fogalmak Építéselőkészítés Építésszervezés
Minden olyan előkészítő intézkedés, melynek a célja, hogy a kivitelezés a lehető legkisebb költségen, a meglévő adottságok mellett bonyolódjon le. Építésszervezés Emberek, anyagok, gépek és pénzügyi eszközök (erőforrások) időbeli és térbeli összehangolása a kivitelezendő cél érdekében. Ebbe a körbe tartozik: a technológiaválasztás, az építéshelyi berendezés megtervezése (organizációs terv), az időbeli ütemezés, a létszám megtervezése, a gépszükséglet meghatározása, az anyagszükséglet ütemezése, a pénzügyi eszközök ütemezése.

5 Fogalmak Időbeli ütemezés Időbeli ütemterv:
Az építéselőkészítés meghatározó része, célja, hogy a tevékenységek sorrendjét meghatározza és bemutassa. A projektmanagement egyik eszköze. Időbeli ütemterv: olyan eszköz, ami a tervezés és a kivitelezés súrlódási veszteségét csökkenti és a tervezési és a kivitelezési folyamatokat számszerűsíti.

6 Az optimális kivitelezési folyamat a következő lépésekben határozható meg:
A kivitlezés folyamata többféle módon, sorrendben történhet. A vezető (projektmanager) feladata, hogy olyan megoldást találjon, hogy a fent említett célkitűzésnek eleget tegyen és ezáltal minél nagyobb nyereséget produkáljon. A legjobb megoldás az egyes alternatívák felállításával és optimalizálásával érhető el, amihez ma már különféle számítógépes programok is rendelkezésre állnak.

7 Projektanalízis az épület helye (pl. megközelítési lehetőség, közlekedési viszonyok, rendelkezésre álló felvonulási terület) szerkezeti kialakítás módja, tekintettel az egyes épületrészek ismétlődésére; a zsaluzási munka nehézségi foka az épület tagolása, mozgási hézagok helye alapozás módja, nehézségi foka csatlakozási lehetőségek különféle közművekre, pl. távhő a klímaközpont helye különleges akusztikai igények stb.

8 Projektanalízis tevékenységjegyzék
(munka-) folyamatokat sorolja fel - szakmánkénti bontásban -, amelyek az épület kivitelezése során sorra kerülnek Egyszerű felsorolással tervek alapján – WBS = Work Breakdown Structure Top-down tervezés (fa struktúra, a WBS kód az elérési útvonalon lévő tevékenységkódok összevonásából adódik) A top-down tervezés azt jelenti, hogy a projektet egyre kisebb és kisebb részekre bontják, és úgy veszik számba az elvégzendő tevékenységeket. A WBS-ben azokat a tevékenységeket, amelyeknek van követőjük a WBS fában összegző (summary) tevékenységeknek nevezik. Egy összegző tevékenységet közvetlenül követő tevékenységek elnevezése alárendelt (subordinate) tevékenység. Egy összegző tevékenység megvalósítási ideje nem adható meg, ez mindig az ütemezés során kerül meghatározásra. Az alárendelt tevékenységek kezdeteinek minimuma és befejezéseinek maximuma határozza meg egy összegző tevékenység kezdetét és befejezését.

9 A top-down tervezés azt jelenti, hogy a projektet egyre kisebb és kisebb részekre bontják, és úgy veszik számba az elvégzendő tevékenységeket. A WBS-ben azokat a tevékenységeket, amelyeknek van követőjük a WBS fában összegző (summary) tevékenységeknek nevezik. Egy összegző tevékenységet közvetlenül követő tevékenységek elnevezése alárendelt (subordinate) tevékenység. Egy összegző tevékenység megvalósítási ideje nem adható meg, ez mindig az ütemezés során kerül meghatározásra. Az alárendelt tevékenységek kezdeteinek minimuma és befejezéseinek maximuma határozza meg egy összegző tevékenység kezdetét és befejezését.

10 Technológiai sorrendterv
A tevékenységjegyzék ismeretében a következő kérdésekre kell megadni a választ: KI milyen feladatot lát el? MIT, MIKOR kell (a legkésőbb) elvégezni? HOL lesz a munkavégzés és hol kell ellenőrzéseket végezni? HOGYAN kell a kivitelezésnek bekövetkeznie és hogyan nézzen ki az ellenőrzés? MIÉRT éppen ilyen módon következik be a kivitelezés? Van-e más megoldás, lehetőség? MENNYIBE kerül? A helyes technológiai sorrend felállításának előfeltétele - a műszaki követelmények betartásán túlmenően -, hogy a projektmanager minden résztvevő igényeit, akik az ütemtervben szerepelni fognak, messzemenőkig figyelembe vegye. A technológiai sorrendnek éppen ezért reális elképzeléseket kell tükröznie, nem pedig valamiféle kívánságot kifejeznie. A technológiai sorrend felállítása kívánja meg a projektmanagertől a legnagyobb tapasztalatot. Mégis az egyes munkákat, azok technológiáját is ismerni kell, hogy az egyes munkafolyamatokat egymáshoz kapcsolni tudja, meg tudja tervezni a kivitelezés vázát. Segítségül szolgálhat az egyes részterüle­tekre előre kidolgozott standard ill. minta folyamatábra.

11 Tervezési fokozatok Az épület elemzése és a vázlatos időbeli ütemterv elkészítése, ami a legfontosabb készítési szakaszokra tagolódik és ezáltal rögzíti a részhatáridőket. Részletes időbeli ütemterv elkészítése, ahol az egyes szakaszok részletesebb munkafolyamatokra vagy tevékenységekre esetleg műveletekre tagolódnak. Az építési folyamat ellenőrzése és a változások ismeretében a vázlatos időbeli ütemterv aktualizálása.

12 A folyamatok függőségi viszonyai
Műszaki függőségi viszony alakul ki, amikor pl. a pillér betonozását csak a zsaluzás és vasszerelés elkészülte után lehet megkezdeni. Technológiai a függőségi viszony akkor, ha pl. a födém kizsaluzását csak a szilárdulási idő után lehet elkezdeni és azt követően a másik szakaszt bezsaluzni, feltéve, ha egy zsalukészlet áll rendelkezésre.

13 Szerkezetépítés az épülettest lezárásával
Meghatározott kivitelezési módokhoz meghatározott sorrendet célszerű betartani, attól függetlenül hogy mi lesz az épület rendeltetése. Különösen lényeges, hogy az építtető elképzeléseit és kívánságait is megvizsgáljuk. Az épület közbenső finanszírozása, kezdve az építési telek megvásárlásától egészen az üzembe helyezésig, nagy ráfordítással jár. Az építtető érdeke, hogy a rendelkezésre álló eszközzel a lehető legrövidebb átfutási időt érje el. A közbenső finanszírozás költségei csökkenthetők, ha pl. az egyes építési szakaszokat idő előtt át lehet adni, üzembe lehet helyezni.

14 PÉLDA Technológiai sorrend lehetőségei szakipari munkák esetén
Vegyünk példának egy sűrűn vezetékezett irodaépületet, ahol szerelt gipszkarton válaszfalat, kettőspadlót, valamint födém alatti és padlóba szerelt vezetékezést alkalmaznak. A következő lehetőségek kínálkoznak: A szakipari munkák sorrendje erősen függ a padló-fal-födém kiválasztott technológiájától, rendszerétől.

15 Technológiai sorrend lehetőségei I.
változat: A válaszfal a szerkezeti födémtől a felette lévő födém aljáig ér (a teljes hang­szigetelés a válaszfallal megoldott). Ezt a változatot rendszerint csak folyosói falnál vagy nagyiro­dás elrendezés esetén alkalmazzák, mert egyébként túl nagy lenne az átépítésre fordítandó összeg. Ennél a változatnál a válaszfa­lak szerelésével vagy a födém alatti vezetékezéssel kell kezde­ni. Ezután lehet az álmennyezetet elkészíteni és azután a padló alatti vezetékezést és padlót kivitelezni vagy fordítva. Célszerű az A sorrendet követni, mert a pontosan beállított szerelt falakhoz könnyű kitőzni a vezetékek, csatlakozások helyét. Ennek ellenére a C sorrend is kivitelezhető. A B és D változat elvileg lehetséges megoldást ad, de ebben az esetben a padlóburkolatok védelméről gondoskodni kell, ami többletkiadást jelent.

16 Technológiai sorrend lehetőségei II.
2. változat: A válaszfal a kettőspadlótól a szerkezeti födémig ér (a kettős­padlóban meg kell oldani a hangszigetelést.) Mivel a válaszfal kettőspadlón áll, először az alsó vezetékezést és a kettőspadlót kell elkészíteni. Mégis, hogy a kizárható bepiszkolódást elkerüljék, célszerű előzőleg a födém alatti vezetékezést kivitelezni. Emiatt ajánlott az A sorrend betartá­sa. Az álmennyezetet mindkét esetben utoljára kell felszerelni.

17 Technológiai sorrend lehetőségei III.
3. változat: A szerelt válaszfal a kettőspadlótól az álmennyezetig ér (hang­szigetelő álmennyezet vagy a válaszfalak fölötti lezárás szüksé­ges, valamint a kettőspadlóban is meg kell oldani a hangszigete­lést). Ebben az összeállításban a válaszfalat mindenképpen utoljára kell szerelni. A padló bepiszkolódásának és károsodásának elke­rülése miatt célszerű az A sorrend betartása. Itt szintén érvé­nyes, hogy a világítótesteket és az álmennyezeti burkolólapokat egészen a szerelés végén szabad beépíteni.

18 Adatok (ki)gyűjtése Az időbeli ütemterv elkészítésekor legelőször a kiindulási adatokat kell összegyűjteni ill. meghatározni. Kiindulási adatok a következő mennyiségek: elkészítendő mennyiségek (meglévő adatok) munkaerő és gépek (eldöntendő ill. számítandó adatok) idő- ill. teljesítménynormák alvállalkozói ajánlatok peremfeltételek (határidő, építési időtartam, rendelkezésre álló kapacitás stb.)

19 Építési idő(tartam) Építési időtartam alatt azt az időmennyiséget értjük, ami létesítmény elkészítéséhez rendelkezésre áll. Az építési idő kifejezhető naptári napokban vagy munkanapokban. Ha az építési időt munkanapokban fejezik ki, akkor figyelembe kell venni az összes kieső napot, amelyek a munkaszüneti napok (szombat, vasárnap, ünnepnapok, a karácsony és az újév közötti napok), rossz idő vagy egyéb okból kieső munkanapok (pl. gépkiesés miatt) következtében keletkeznek.

20 Munkaidő (T) Mérése: órában, napban, hónapban, évben. munkaóra (5 fő x 3 óra = 15 mó) – óra (idő) (pl. 3 óra) munkanap – nap (naptári) gépóra, készenléti idő, üzemidő … műszak (pl. 8 óra/nap) Tényleges, átlagos munkaidő évente: 206 x 8 = 1648 óra/fő

21 Mennyiségek A kivitelezendő munkák meghatározó jellemzője a mennyiség.
Például: teherhordó fal készítése m3 zsaluzat készítése m2 betonacél szerelése t előregyártott elemek elhelyezése db csatorna készítése m

22 Mennyiségek A kivitelezés megtervezésekor (pl. időbeli ütemterv) a mennyiségeket a kiviteli tervekből kell meghatározni, mert pl. a költségvetésben megadott mennyiségtől a ténylegesen elvégzendő mennyiség jelentősen eltérhet (pl. zsaluzási munkáknál). A költségvetésben szereplő mennyiségi adatokat csak átfogó, hozzávetőleges számításokhoz érdemes felhasználni. A mennyiségek meghatározásakor, tekintettel a munka folyamatosságára, tekintetbe kell venni, hogy a létesítményt olyan szakaszokra és a szakaszokat olyan tevékenységekre kell bontani, hogy lehetőleg azonos munkamennyiségek adódjanak. Tehát a mennyiségeket ki kell számítani az egyes tevékenységekre ill. szakaszokra is.

23 Létszám (brigádok) Az építőipari tevékenységben a csoportban végzett munka a jellemző. A kivitelezésben résztvevő munkások csoportjait brigádoknak nevezik. A brigádok a munkások szakmai összetétele alapján lehetnek: a.) vegyes összetételű, komplex (kevert), pl. kőműves, ács, betonozó ács-, állványozó, vasszerelő b.) és specializált brigádok, pl. zsaluzó vasszerelő betonozó.

24 Létszám (brigádok) Ha a brigádban a kézi munka a jellemző akkor a munkáscsoport vagy munkás­brigád az elnevezésük. Ha a brigád teljesítményét egy vagy több gép határozza meg, akkor gépesített brigádról vagy gépcsoportról ill. gépláncról beszélünk (pl. pincetömb-kiemelés esetén kotrógép és teherautók).

25 Létszám (brigádok) A komplex brigádok különböző tevékenységeket is el tudnak végezni, ezért az általuk elvégzendő munkákat a végzettségüknek megfelelően kell felosztani. A specializált brigádokkal jelentős gyorsaságnövekedés érhető el, hiszen az egyes munkások ill. brigádok mindig ugyanazt a feladatot ismétlik. A brigádok folyamatos munkavégzése érdekében úgy kell szervezni az egyes tevékenységeket, hogy azok egyforma időmennyiséget igényeljenek. A kivitelezés szervezésénél a specializált brigádok alkalmazására törekszünk, de a vegyes összetételű brigád felhasználásának is vannak előnyeik: betegségre, szabadságra nem érzékeny, könnyen kiegészíthető másik brigádból nem jellemző az egyes munkások túlterhelése vagy ki nem használása A brigádok nagysága a brigádhoz tartozó munkások számával jellemezhető (pl. 5 vagy 8 fős brigád). A munkaidejüket órában mérik. Ha egy gépesített brigád teljesítményét kell jellemezni, akkor a gép ill. vezérgép teljesítményét (pl. m3/h), súlyát (t) vagy éppen a beszerzési árát szokták választani.

26 Létszám (brigádok) Például: brigád (zsaluzó brigád)
1. szakasz zsaluzása szakasz zsaluzása 3. szakasz zsaluzása 2. brigád (vasszerelő brigád) 1. szakasz vasszerelése 2. szakasz vasszerelése 3. szakasz vasszerelése

27 Teljesítmény mérése teljesítménynorma munkanorma
előállított mennyiség/időegység Pl.: földkiemelés m3/h vagy m3/d beton bedolgozása: m3/h vagy m3/d munkanorma munkaidő/előállított mennyiség Pl.: beton bedolgozása és tömörítése h/m3 falzsaluzat előállítása h/m2 betonacél elhelyezése h/t előregyártott elemek elhelyezése h/db

28 Idő, létszám, gép, (pénz) meghatározása
normák alapján vagy az erőforráshoz igazítjuk az átfutási időtartamot, vagy az időtartamhoz rendelünk elegendő erőforrást (kapacitást)

29 Időbeli ütemterv készítése
hálós ütemterv esetén (Metra-Potential-Methode: MPM): függőségi viszonyok felállítása a tevékenységekhez az adatok hozzárendelése az ütemterv „finomítása” az ütemterv ábrázolása, bemutatása

30 Ütemtervek típusai vonalas vagy sávos ütemterv ciklogram
hálós ütemterv lista vagy felsorolás A fenti ütemterv típusok mindegyikével ábrázolható az építési folyamatok minden fajtája, mégis a gyakorlatban meghatározott építési munkákhoz egy-egy ütemterv típus jobban elterjedt, lehetővé téve a szemléletesebb bemutatást.

31 Vonalas vagy sávos ütemterv
Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, 2005, 16. o.

32 Vonalas vagy sávos ütemterv
A vonalas ütemterv terjedt el legjobban az építőiparban. Az egyes építési folyamatok tervezésénél a munkahelyen, valamint a létszám- és gépigény ábrázolásánál is jól felhasználható. Különleges előnye, hogy szemléletes, bárki számára könnyen érthető. Sokszor akkor is vonalas ütemtervet készítenek, ha az ütemezés eredetileg ciklogrammal vagy hálóval készült.

33 Vonalas vagy sávos ütemterv
Általában a tevékenységeket a függőleges, az időt a vízszintes tengelyen ábrázolják. Az átfutási időt befolyásoló tevékenységeket célszerű technológiai sorrendben feltüntetni. Azokat a tevékenységeket, amelyek nem kötődnek szorosan a technológiai lánchoz, a tevékenységsor végén helyezkednek el. Mivel az egyes tevékenységeket egy-egy vonal (sáv) jelöli, a kezdete és a befejezése adott, ezért nem lehet a tevékenységen belüli teljesítmény-különbségeket érzékeltetni. Közbenső határidő kiszámításához az időtartam és a mennyiség között egyenes arányt kell feltételezni.

34 Vonalas vagy sávos ütemterv
Az egyszerű ellenőrizhetőség miatt előrenyomtatott űrlapokat használnak az ütemterv készítésénél, ahol a tevékenységek mellett feltüntetik a készítendő mennyiséget, a teljesítmény- vagy munkanormát, a szükséges összes időtartamot és a munkások tervezett számát. A vonalas ütemterv alatt célszerű feltüntetni a létszám-, gép- és anyag­szükségleti, valamint a pénzügyi ütemtervet (erőforrás ütemterv), ahol az időléptéket betartva ábrázolhatók az erőforrások.

35 Ciklogram Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, 2005, 17. o.

36 Ciklogram A ciklogram nem csak a tevékenységeket és a hozzárendelt időt mutatja meg, hanem a "megtett utat" is. Láthatóvá teszi az egyes brigádok által készülő munka szakaszait, azt, hogy a brigádok éppen hol, a létesítmény melyik részén dolgoznak. Lehetséges az egyes brigádok közti távolságot tartani, amelynek túllépése mindkét fél számára akadályt jelent. Az úttengely mértékegységéül a m-t vagy a km-t választják, de előfordul a térfogat [m3], a felület [m2] vagy a tömeg [t] is.

37 Ciklogram A függvény meredeksége mutatja meg a brigád ill. munkafolyamat (tevékenység) gyorsaságát, azaz: tan α = ds/dt Az út-idő diagram meredekségével vagy eltolásával hangolható össze a brigádok tevékenysége. A ciklogrammal a meghatározó haladási iránnyal rendelkező létesítmények, mint pl. utak, alagutak, támfalak, vezetékek, csatornák ábrázolhatók igen jól, mert az egész létesítmény útvonala feltüntethető.

38 Hálós ütemterv Előzmények:
CPM – Critical Path Method (1957) kritikus út módszere; PERT – Program Evaluation and Prewiew Technique; program értékelő és ellenőrző technika; PM – Potential-Method; Potenciálok módszere (1960); MPM – Metra Potential Method Fő típusai: A.) Tevékenység orientált Tevékenység-csomó háló Tevékenység-él háló B.) Esemény orientált Esemény-csomó háló Esemény-él háló

39 Hálós ütemterv Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, 2005, 29. o.

40 Hálós ütemterv Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, 2005, 29. o.

41 Hálós ütemterv Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, 2005, 29. o.

42 Hálós ütemterv A hálós ütemterv előnye a sávos ütemtervvel és a ciklogrammal szemben, hogy a tevékenységek közötti kapcsolatokat is be tudja mutatni. Itt az időbeli, nem pedig a térbeli viszonyt adják meg. A hálós ütemterv ezért igen előnyös összetett építési folyamatok időbeli ütemezéséhez és annak bemutatásához.

43 Hálós ütemterv függőségi kapcsolatok
Minimális logikai kapcsolatok Maximális logikai kapcsolatok

44 Minimális logikai kapcsolatok
Kezdés-Kezdés-z (Start-to-Start-z, KKz)

45 Minimális logikai kapcsolatok
Befejezés-Befejezés-z (Finish-to-Finish-z, BBz)

46 Minimális logikai kapcsolatok
Befejezés-Kezdés-z (Finish-to-Start-z, BKz)

47 Minimális logikai kapcsolatok
Kezdés-Befejezés-z (Start-to-Finish-z, KBz)

48 Minimális logikai kapcsolatok
Kritikus megközelítés kapcsolat (Krz)

49 Maximális logikai kapcsolatok
maxKezdés-Kezdés-z (maxStart-to-Start-z, maxKKz)

50 Maximális logikai kapcsolatok
maxBefejezés-Befejezés-z (maxFinish-to-Finish-z, maxBBz)

51 Maximális logikai kapcsolatok
maxBefejezés-Kezdés-z (maxFinish-to-Start-z, maxBKz)

52 Maximális logikai kapcsolatok
maxKezdés-Befejezés-z (maxStart-to-Finish-z, maxKBz)

53 Maximális logikai kapcsolatok
maxKritikus megközelítés kapcsolat (maxKrz)

54 Hálós ütemterv (szám)példa

55 Lista vagy felsorolás (időjegyzék)
Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, 2005, 16. o.

56 Lista vagy felsorolás (időjegyzék)
A tervezésnél és információközlésnél az építőiparban gyakran használnak listákat ill. felsorolást más néven jegyzéket. A listák előnye, hogy a tevékenységek a hozzájuk tartozó adatokkal világosan feltüntethetők. Megadható a tevékenység időtartama, a szükséges munkaerő és gépek fajtája és mennyisége. Az időjegyzék célja, hogy egyszerűen olvasható és kezelhető adatokat szolgáltasson a kivitelező vállalatnak vagy brigádnak. Hátránya, hogy a tevékenységek közötti kapcsolat nem ábrázolható. Időjegyzéket használnak pl. a kivitelezés - megvalósítás - fázisában, hogy a hálós terv eredményét egyszerűbb formában bemutassák. Gyakran visszatérő és időben pontosan meghatározott munkafolyamatoknál a brigádok számára jegyzékben adják meg a pontos feladatokat. A napi teendőket fél- vagy egyórás szakaszokra bontják. Ilyen listákat használnak pl. az előregyártó üzemekben.

57 Változtatás, intézkedés
Az építési folyamat dinamikus, a változásokat figyelemmel kell kísérni, ellenőrizni kell a tervezett megoldásokat. A változásokat ill. változtatásokat frissíteni kell az ütemtervben. A jövőre vonatkozó intézkedési tervet be kell építeni.

58 Feladat Alkossanak 3-4 fős csoportokat!
Feltételezzük, hogy együtt, egy közös program keretében töltik a következő szombati napot. A tervezett tevékenységek alapján készítsenek egy részletes sávos ütemtervet. (Kb tevékenység) A feladatot az óra végén kell beadni.

59 Forrás, felhasznált irodalom
Projektmenedzsment útmutató, PMBOK Guide, Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest, 2006 Felhasználói kézikönyv a ProjectDirector 3.xx verziókhoz, november 6. Dr. Hajdu Miklós-Bőszin Gyula; M-Store System Kft. Dr. Neszmélyi László: Az építési munkák időtervezése, Tanszéki segédlet, 2005 Fertigungsplanung und –steuerung im Bauwesen, Universität Stuttgart, 1990


Letölteni ppt "Beruházás-menedzsment BME EPEK K601"

Hasonló előadás


Google Hirdetések