Államalapítás.

Az előadások a következő témára: "Államalapítás."— Előadás másolata:

1 Államalapítás

2 Katasztrófális vereségek
Géza fejedelemsége -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás vagy befejezés????? Döntés: 973 Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar főúr képviseli Gézát - a kalandozások végleges befejezése - európa része kívánunk lenni: kereszténység felvétele - térítőpapok kérése Belpolitikája: - kötelező felvétele a kereszténységnek(!) - ellenállók leverése:”véres kezű” - fiát keresztény szellemben nevelteti: Vajk István - öröklés kérdése: senioratus vagy primogenitura??? Katasztrófális vereségek

3 I. Szent István ( ) Géza fejedelem: primogenitúrát követi és fiát jelöli utódjául István a senioratus elvére hivatkozó Koppánnyal küzdött meg.(hol a kp-ja?) Segítsége: feleségével érkező lovagok és hívei Koppány holttestét felnégyelték Veszprém, Győr és Esztergom váraira tűzték ki, a negyediket az erdélyi gyulának küldte el. Célja: elrettentés!!!

4 Az Árpád-ház családfája

5 Az államalapítás Korona kérdése: kitől???
Lehetőségek: pápa vagy császár Végül II. Szilveszter küldi a pápa Előnye: csak egyházi függés és nem politikai, vagyis megszületik az önálló magyar állam

6 A Magyar koronázási jelvények

7 A korona A korona két eredetét és stílusát tekintve különböző részből áll. A 18. sz. végén a zománcképek feliratai alapján nevezték el az egyiket corona graeca-nak a másikat corona latina-nak azaz görög és latin koronának. A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

8 További jelvények és a szertartás
Koronázási palást Jogar Országalma Kard Lándzsa

9 A magyar királyok koronázási hagyományai
A középkori Európában királyi jelvényeket a pápától vagy a német-római császártól lehetett kapni. A koronázás során a királyt a püspökökkel azonos módon megszentelték, „felkenték” őket szentelt olajjal. A szertartást csak püspök végezhette. Őket tehát felkent királyoknak nevezzük. A felkenés keresztény szokása a Bibliából, Dávid és Salamon felkenéséből ered. A magyar királyt a szokásjog szerint az esztergomi érsek kente fel, majd tette fejére Szent István koronáját, a Szent Koronát.(későbbi változat) A koronázás során kapta meg a jogart és a palástot is, mint a királyi hatalom jelképeit. A szertartás része lehetett az isteneknek (vagy az alattvalóknak, hogy megvédi őket) tett fogadalom, eskü. A ma legjellegzetesebbnek számító királyi szimbólum, a korona nem feltétlenül volt a legfontosabb királyi jelvény, amely jelvényeknek a hatalmat kellett szimbolizálniuk. I. István a császártól például egy lándzsát kapott, aminek helyébe később a jogar lépett.( Az egyiptomi fáraó kezében az ábrázolásokon mindig korbács és pásztorbot van. Az asszír királyi jelvényeknek is része a pásztorbot és a buzogány.)

10 Belpolitikája

11 XI. századi államszervezet

12 A királyi vármegye területi felépítése

13 Egyházszervezés Fgy: 178-as feladat
Befejezés: államalapító királyunk tevékenységének és személyiségének értékelése