Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében.

Az előadások a következő témára: "Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében."— Előadás másolata:

1 Rózsáné Czigány Enikő Az utazó gyógypedagógus és a többségi pedagógus együttműködése az eredményes integráció érdekében

2 Alapfogalmak Integráció = elfogadás
Integrált nevelés = azon sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása, egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztése, együttnevelése ép társaikkal, akik nevelését az óvodai alapító okirata is tartalmazza.

3 Inklúzió = befogadás Inkluzív nevelés = mindenkit befogadó nevelési mód. Kezdetben: a különböző fogyatékkal élők együttnevelésének módját, lehetőségeit jelentette. Ma: a kirekesztés ellentétes irányú folyamataként értelmezzük, mint a társadalmi sokszínűség eredményes kezelése, azaz nemcsak a fogyatékosokra, hanem az eltérő kultúrából jött gyermekekre:pl.: cigány származású, migráns, stb.

4 Inklúzív nevelési formában az óvodai/iskolai nevelésnek/fejlesztésnek biztosítania kell:
Az esélyegyenlőséget (mely egyenlő hozzáférést eredményező nevelési/fejlesztési/tanítási módot jelent) Az egyenlő esélyeket (mely a különbségek kompenzációját eredményező befogadó rendszeren keresztül valósul meg) AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEN ALAPULÓ és EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLT NEVELÉS RÉVÉN

5 A Ktv szerint kik szorulnak egyéni fejlesztésre?
SNI,tehetség, nemzetiség (migráns is), stb. Testi-, értelmi-, érzékszervi-, beszédfogyatékosok, autisták Új fogalom (2007): Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége Megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos nehézsége

6 Az a. csoportot a fogyatékosságok körébe sorolja
(ÉP INTELLEKTUS MELLETT!). Diagnózisát a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állítja fel. Az A csoportba tartozó SNI esetében a pedagógusok munkáját utazó gyógypedagógus segíti. A fogyatékosságtípusnak megfelelő szakértői bizottságok ellenőrzik a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervét, egyéb vele kapcsolatos dokumentációkat!

7 Az eredményes integráció feltételei
A sérült gyermekek elfogadása (hideg, meleg). Ismeretek a fogyatékosságok köréből (spontán, tudatos). A sajátos nevelési igényű gyermekek fogyatékosságtípusának megfelelő óvodai/iskolai irányelveinek ismerete. A szakértői vélemények szakkifejezéseinek ismerete, megfelelő értelmezése.

8 A gyermek szakvéleményének, és az abban foglalt javaslatok ismeretében a nevelés-fejlesztés-tanítás együttes tervezése a utazó gyógypedagógus/óvónő/tanító/tanár által. Az óvodapedagógus/tanító/tanár és a gyógypedagógus (fejlesztőpedagógus nem gyógypedagógus!)speciális feladatkörökkel együttműködve dolgoznak, közös felelősséget vállalva. Módszertani ismeretek az egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztéshez.

9 A differenciálás típusainak ismerete, adekvát alkalmazása.
Az óvónő által tervezetten a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő differenciált feladatkidolgozás, foglalkoztatás. (Heti tervben is meg kell jeleníteni!) A tanító/tanár által tervezetten, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő differenciált feladatkidolgozás. (tantervben is meg kell jeleníteni az adott témakörben az esetleg eltérő tananyagot!)

10 A sajátos nevelési igényhez alkalmazkodó speciális eszközök, tárgyi, környezeti feltételek biztosítása. Együttműködés a szülőkkel, más szakemberekkel.

11 A szakértői vélemények, saját pedagógiai vizsgálatok, megfigyelések alapján a lehetséges fejlesztendő területek

12 Érzékelés, észlelés taktilis-kinesztéziás olfaktoros vizuális auditív
idői téri relációs: nagyság, hőmérséklet, tömeg, stb. forma, alak szín

13 nagymozgás Finommozgás manualitás grafomotorium

14 Figyelem - taktilis-kinesztéziás észle- olfaktoros léshez
- vizuális kötött auditív mozgás

15 terjedelem figyelem tartósság tulajdon- megoszthatóság ságaihoz átvitel kötött szándékosság

16 Emlékezet eseményhez kötött észlelésre, látottakhoz kötött figyelemre
hallottakhoz kötött alapozott szaghoz-ízhez kötött tapintáshoz-testtel megélthez kötött mozgáshoz-cselekvés- hez kötött

17 - egyszerű, elvont dolgokhoz kötött emlékezet

18 Gondolkodás tulajdonságok óvodás:szemléletes
egyeztetés-összeha cselekvő sonlítás kisiskolás:konkrét -soralkotás fogalmak, művele- -viszonyfelismerés tek, de megjelenik -következtetés az absztrakt gondol- -lényegmegértés kodás -csoportosítás -analizis, szintézis ok-okozati öf. megl

19 -fogalomalkotó gond.(megértés): egy adott ka-
tegóriába tartozó dolgok közös jellemzői- nek megragadása (SÉMÁBA RENDEZÉS) problémamegoldó gond.: egy kiinduló álla- potból egy célállapotig vezető út megtalá- lása (két fő típusa: konvergens, divergens) Eredményes tanulás, feladatmegoldás szem- pontjából csoportosított

20 Beszéd és nyelvi fejlettség
-szókincs -kidolgozatlan - kidolgozott nyelvi kódok -belső beszéd

21 Szociális képességek -alkalmazkodás: felnőtthöz, társakhoz
-együttműködés másokkal -szabálytartás -igazmondás (nem összetévesztendő a fantá- ziahazugsággal) -ígéret betartása -beszédviselkedés -segítőkészség -késleltetés, türelem

22 -önismeret -empátia -udvariasság stb.

23 Lehetséges forma az óvodai fejlesztési terv készítéséhez
foglal-kozás típusa, tárgya fejlesztendő részképesség jegyző-könyv ész-lelés moz-gás fi- gye-lem emlé-kezet gon-dol-kodás ver-bali-tás szo-ciális kép.

24 Foglakozás típusához írjuk a kezdeményezés
Jellegét: pl.: vizuális nev.; ének-zene-ritmus, stb. Teljes a csoport, egyéni vagy kiscsoportos a fogl. Tevékenység leírása: pl: tárgyak csoportosítása azonos tul. alapján: szín, forma, méret, stb. Részképességekhez Kellőképpen átgondolva, hogy az adott tevékenység, milyen részterületekre hat (tudatosan tervezve kinek, miért, mit és hogyan végeztetünk)

25 Jegyzőkönyv Foglalkozás alatt a gyermek: Viselkedését Reakcióit az adott feladatvégzés közben Verbális és érzelmi megnyilvánulásait Fejlődését, esetleg visszahanyatlását, s azok okait rögzítjük.

26 Lehetséges forma az iskolai tanórába ágyazott fejlesztési terv készítéséhez
tantárgy Tantervi téma, tan-anyag (dátum óra-szer-vezés mód-ja Tevé-keny-ségek mód-szerek Be-széd és nyel-vi kép. kog-nitív funk-ciók moto-ros képes-ségek szoci-ális képes-ségek Jegy-ző-könyv

27 Tantervi téma, tananyagnál feltüntetendő dátum időintervallumot is jelölhet. SNI tanulók esetében a tantervi téma mindig ugyanaz mind a többieké, de a tananyagban tart máshol a gyermek. Óraszervezés módja - egyéni, páros, csoportos - frontális - differenciált (diff. típusát is fel kell tüntetni! Így nyomon tudjuk követni, mely szervezési forma hatékonyabb)

28 Tanulást segítő módszer
Tananyag lényeges részének kis részekre bontása Minimumprogramok készítése Számonkérés módja:- írásban, - szóban problémától függően Ajánlott a tanórai számonkérés előtt 5 percet adni az átnézésre! TARTÓS EMLÉKEZETBE VÉSÉST SEGÍTI

29 A tervezés általános problémája
Mit? (tartalom,program) Kinek? Miért? Hogyan? pszich-i, ped-i célok ped-i módszerek Problémák technikák Eredmények értékelés Miért?

30 Differenciálás az a folyamat, amelynek eredményeképpen a nevelést/fejlesztést az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk Típusai Tartalom szerinti (óvoda): ugyanazon tevékenységterületen kezdeményezek pl.:rajz, mintázás, kézimunka, de a képességek eltérő fejlettségéből vagy eltérő motivációból fakadóan míg a többi gyermek figuratív alakzatot fest, addig a gyengébb manualitású gyermek lábbal fest.

31 Iskola: Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de a tananyag feldolgozásban máshol tartanak. Pl.: matematika:a tantervi témakör a többjegyű számok összeadása. De a tananyag a többieknél a százas átlépéssel, míg a diszkalkuliásnál a hetes számkörben. Érdeklődés szerinti (óvoda, iskola): a kevéssé motivált gyermeket is bevonhatjuk az őket érdeklő témákba.

32 Tempó szerinti (óvoda): először a pedagógiai bemutatást követően mindenki ugyanazt a tevékenységet végzi, majd aki elkészült kiegészítő feladatot kap. Pl. Az udvar tavaszi rendezése, virágok ültetése. (míg pl.:mozgássérült a virágokat szín, stb. szerint csoportosítja) Iskola: nyelvtani kiegészítő feladat elvégzését követően nyelvtani rejtvény. (tehetséggondozást is szolgálhatja!) Szint szerinti: Ugyanazt a tevékenységet végzik, de amíg egyesek emlékezetből idézik fel a mesét, addig a rövidtávú emlékezet zavarával küzdő gyermek képek segítségével.

33 Iskola:Ugyanazon a tantervi témán dolgoznak, de amíg az egyik csoport az elsajátított tananyagot megadott szavak alapján egészíti ki, a másikkal emlékezetből idéztetjük föl. Hozzáférhetőség szerinti (Óvoda) Az egyes gyermekek számára másként közvetítjük az új ismeretet. Pl.: van aki a síkra levetített feladatlap formában végez nagyság szerinti csoportosítási feladatot, van, aki tárgyakkal, cselekedtető, rávezető módszerrel.

34 Iskola:Van, aki a feladatlapon végez szorzásos feladatot, van, aki cselekedtető-rávezető módszerrel.
Reakció szerint (Iskola): Írásos válasz helyett szóbeli választ ad pl.: diszlexiás, diszgráfiás tanuló. Szerkezet szerint (Iskola): Bizonyos tanulók „egységekben” kapják az ismereteket, mások lépésről-lépésre haladva.

35 Tanítás” stílusa szerinti (Óvoda, Iskola): a módszert az elérni kívánt „tanulási eredmény” szerint kell megválasztani (magyarázat, külön bemutatás, stb.) Pl.:A csapadék keletkezése Kétszemélyes tanulásban (Óvodában): megtapasztalják egymás értékeit, kialakul a másik segítése attitűd. Pl.: naposi feladatok ellátása. Iskolában:közös feladatmegoldás

36 Iskolában:közös feladatmegoldás
Veszélye: csak az egyik oldja meg a feladatot. Ezért a differenciálás versenyhelyzetben nem alkalmazható! Csoportos tanulás (Óvoda, Iskola): Csoport kap egy feladatot, de benne minden személy más részfeladatot. A végső megoldás csak úgy lehetséges, ha az egyes gyerekek/diákok megoldották a sajátjukat, majd azokat összeadják. (pl.: makett tavaszi kertkészítés: papírból mindenki más virágot készít)

37 Cél, hogy mindenki ismerje fel, hogy saját célját csak akkor éri el, ha a többiek is elérik az övéiket. Így mindenki kompetenssé válik, kialakulnak az együttműködéshez szükséges képességek. Ez a differenciálási forma lehetőséget nyújt a részfeladatok differenciálásában is. Pl.: Míg az egyik rajzol, addig a másik kivág, a harmadik kifest, a negyedik felragasztja a kész virágokat, stb.

38 Szociális kompetenciákat megalapozó szociális képességek fejlesztése
Szabályalkotás A figyelem fejlesztése, mint az óvodai/iskolai alkalmazkodást, tanulást segítő módszer. Pszichomotoros fejlesztés