A lakossági pénzügyi szolgáltatások ismerete és használata a kutatási eredmények tükrében Szalay György Kommunikáció / Pénzügyikultúra-központ 2011. Április.

Az előadások a következő témára: "A lakossági pénzügyi szolgáltatások ismerete és használata a kutatási eredmények tükrében Szalay György Kommunikáció / Pénzügyikultúra-központ 2011. Április."— Előadás másolata:

1 A lakossági pénzügyi szolgáltatások ismerete és használata a kutatási eredmények tükrében Szalay György Kommunikáció / Pénzügyikultúra-központ 2011. Április 7.

2 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A kutatási panel háttere Az OECD módszertan alapján végzett kutatás kiegészült egy országspecifikus résszel, melynek célja: Az aktuális helyzet felmérése pénzügyi termékismeret és termékhasználat kapcsán Hol vannak továbbra is jelentős tudásbeli hiányosságok? Mire fókuszáljunk a továbbiakban? A kutatás módszertanát és reprezentativitását tekintve megegyezik a Pénziránytű alapítványi kutatáséval 2

3 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A kutatási panel háttere – vizsgált területek A felmérés a következő területeket érintette:  Általános pénzügyi tájékozódás és attitűd;  Bankszámla-ismeretek;  Bankkártya-használat;  Hitelekkel kapcsolatos ismeretek;  Nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ismeretek. 3

4 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Tájékozódás pénzügyi, gazdasági témákban 4  A megkérdezettek 31%-a saját bevallása szerint napi szinten tájékozódik pénzügyi, gazdasági témákban, további 36% pedig ezt legalább hetente teszi, így a válaszadók kétharmada (67%) informálódik rendszeresen ebben a témában;  Ezzel szemben minden hetedik (14%) megkérdezett egyáltalán nem követi a gazdasági, pénzügyi híreket, híradásokat;  Az átlagosnál gyakrabban követik a gazdasági híreket a 31-60 évesek; a legalább közepes jövedelműek; a diplomások; és a nagyobb vidéki városokban élők.  Ezzel szemben az átlagosnál jellemzőbb a témától való teljes elfordulás 20 éves kor alatt és 80 év felett; a munkanélküliek, illetve a diákok körében; valamint a legfeljebb 8 általánost végzettek között.

5 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Tájékozottság foka 5  A válaszadók igen kritikusak saját pénzügyi tájékozottságukat illetően, míg közel 40%-uk alig, vagy egyáltalán nem tájékozott saját bevallása szerint, ennek az aránynak alig több mint fele (20%) gondolja azt, hogy egyértelműen tájékozott a témában.  A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul;  Az átlagosnál tájékozottabbnak tartják magukat a fiatalabbak; a foglalkoztatottak; a legalább közepes jövedelműek; a felsőfokú végzettségűek; illetve a nagyobb vidéki városokban élők;  Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tájékozottsággal jellemezhetők az 1 fős háztartásban élők; a 70 év felettiek; az alacsony jövedelműek; és végül az alacsony iskolázottságúak.

6 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi ismeretek szintje 6  A felsorolt, fogalmak ismereti szintje széles tartományban szóródik, míg az egyszerű készpénzátutalással, készpénzbefizetéssel kapcsolatos fogalmakat a válaszadók jelentős része ismeri, addig a csoportos beszedési megbízással kapcsolatban a megkérdezettek 15%-a gyakorlatilag nem rendelkezik semmilyen információval;  Az ezt követő fogalmak (tranzakciós díj, rendelkezésre jogosult, értéknap) esetében az eredmények még rosszabbak (a GIRO és VIBER esetében nem érdemes az eredményeket részleteiben tárgyalni).

7 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Pénzforgalommal kapcsolatos tények ismerete 7  A válaszadók egy, a hétköznapi ügyintézéshez fontos, de korlátozott szintig rendelkeznek az alapvető ismeretekkel.  A csoportos beszedési megbízás mibenlétét, a betétbiztosítási garanciát, illetve a bankszámlanyitás feltételét viszonylag sokan ismerik, de itt már elég jelentős a hiányos, illetve hibás ismeretekkel rendelkezők aránya;  A bankszámlakivonattal, illetve az egyszerű átutalási megbízás kezdeményezőjével kapcsolatos állítás esetében a hibás ismeretekkel rendelkezők aránya meghaladta a helyes válaszok arányát;

8 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Folyószámla elterjedtsége 8  A megkérdezettek háromnegyede (74%) rendelkezik folyószámlával;  A folyószámla az átlagosnál elterjedtebb a 21-60 évesek körében; a foglalkoztatottak között; a legalább közepes jövedelműeknél; a legalább érettségizettek körében; és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban.  Ezzel szemben kevesebben vesznek igénybe folyószámla-szolgáltatást a 20 év alattiak, illetve 60 év felettiek; inaktívak; alacsony jövedelműek; alacsony végzettségűek; valamint az 1-2 fős háztartások.

9 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A fizetési forgalom megoszlása 9  Az átlagos (hipotetikus) válaszadó éves kifizetéseinek megoszlását tekintve jól látható, hogy továbbra is a személyes utalás a jellemző túlnyomórészt (77%), bár az internetes átutalások, teljesítések aránya (15%) mindenképpen említésre méltó;  A hagyományos, személyes kifizetési mód az átlagosnál jellemzőbb vidéken; 50 éves kor felett; az alacsonyabb jövedelműek között; az alacsonyabb végzettségűeknél;  Ezzel szemben az internetes számlamozgások jellemzőbbek Budapesten; 50 éves kor alatt; foglalkoztatottak között; diákok körében; a magasabb jövedelműek között; a diplomásoknál;

10 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bankkártya elterjedtsége 10  A válaszadók kétharmada (67%) rendelkezik bankkártyával/bankkártyákkal;  A bankkártya az átlagosnál elterjedtebb Budapesten és a nagyobb városokban; a 21-60 évesek körében; a foglalkoztatottak és a diákok között; a legalább közepes jövedelműeknél; a legalább érettségizettek körében; és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban.  Ezzel szemben kevesebben használnak bankkártyát a falvakban, községekben élők; a 60 év felettiek; az inaktívak; a legalacsonyabb jövedelműek; az alacsony végzettségűek; valamint az 1-2 fős háztartások.

11 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A bankkártya biztonságának megítélése 11  A bankkártya iránti bizalom kimondottan erősnek tekinthető, minden harmadik megkérdezett (34%) teljes mértékig megbízik ebben az eszközben és az egyértelműen bizalmatlanok aránya csupán 15%;  Az átlagosnál biztonságosabbnak tartják a bankkártyát a 30 év alattiak; a diákok; a magasabb jövedelműek; a felsőfokú végzettségűek; és a budapestiek.  Ugyanakkor gyengébb a bizalom a bankkártya irányában 60 éves kor felett; a nyugdíjasok esetében; a legalacsonyabb jövedelműek körében; végül az alacsony végzettségűek között.

12 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bankkártya-választás tényezői 12  A releváns megkérdezettek kétharmada (67%) attól a banktól igényelte a kártyáját, ahova a fizetése érkezik, míg minden negyedik válaszadó (27%) rokonaitól, barátaitól, ismerőseitől hallott információkra (is) támaszkodott, további 26% pedig több bank termékét (is) összevetve döntött;  A másodlagos információkra támaszkodás főként a fiatalabbakra és az igen idősekre, a diákokra és a falvakban, községekben élőkre jellemző;  Az egyes termékek összehasonlítása pedig inkább a magasabb jövedelműekre és a diplomásokra jellemzőbb;

13 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bankkártya-használati ismeretek 13  A bankkártya-használók szinte kivétel nélkül tudták, hogy kártyájukkal készpénzt vehetnek fel, illetve vásárolhatnak, a mobiltelefon feltöltésének lehetőségét 69% említette;  A megkérdezettek 44%-a tudja azt, hogy bankkártyájával fizethet interneten is;  Minden negyedik (24%) kártyabirtokos vélte úgy, hogy a bankkártya alkalmas hitelfelvételre (nem részleteztük a megkérdezés során, hogy pontosan milyen típusú kártyáról van szó.

14 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bankkártya típusok jellemzői 14  A megkérdezettek háromnegyede (73%) tudja azt helyesen, hogy a betéti kártyáról csak a számlakeret terhéig lehet költeni, pénzt felvenni, míg 12% szerint ez a hitelkártyára (is) igaz;  A másik két állításban bizonytalanabbak a válaszadók, mindenesetre a kártyabirtokosok közel fele (47%) tudja azt, hogy a hitelkereten felüli költést a hó végén nem kell teljes egészében kiegyenlíteni a hitelkártyás fizetések esetén;  Ebben a témában nagy a bizonytalanság, főleg a hitelkártyát illetően.

15 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismerete 15  A felsorolt, hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismereti szintje széles tartományban szóródik;  Az olyan „alapfogalmakkal”, mint a törlesztő részlet, a futamidő, a jelzálog, vagy a devizanem a többség tisztában van;  Ezzel szemben az árfolyam- garancia, a kamatperiódus és a Fészekrakó program már kevésbé ismert fogalmak.

16 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Deviza alapú hitelek törlesztő részletének alakulása 16  4 állítás közül 3 esetében a helyes válaszok (jelentősen) meghaladták a helytelenek (és a bizonytalanok) arányát, ez alapján állítható, hogy a lakosság nagy része tisztában van azzal, hogy a forintárfolyam, a hitelkamatláb, illetve a devizanemre vonatkozó kamatláb (alapkamat) változása hogyan hat a törlesztő részletre;  A hitel-futamidő hosszabbítása érdekes módon megosztotta a válaszadókat, közel hasonló arányban érkeztek helyes, illetve helytelen válaszok;

17 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Bankválasztás tényezői hitelfelvétel esetén 17  A bankválasztási tényezőket illetően első helyen a meggyőző (kedvező ajánlat) szerepel, ezt követi a lojalitás (korábban is ennek a banknak volt az ügyfele), majd szorosan egymás mellett a bankfiók közelsége, illetve a front-office személyzet „értékesítői attitűdje” (szakmaiság, segítőkészség);

18 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Nyugdíjpénztár-választási szempontok 18  Az érintett válaszadók kétharmada (65%) a munkaadó által javasolt pénztárat választotta korábban, míg 28% a pénztár korábbi teljesítményét/hozamát is figyelembe vette a döntéshozatal során;  A többi tényező figyelembevétele nem igazán jellemző a pénztártagokra.

19 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az éves nyugdíjpénztári tájékoztatók áttekintése 19  A pénztártagok 58% állította, hogy a megelőző egy évben átnézte a pénztártól kapott tájékoztató anyagokat, míg 22% ezeket még soha nem nézte át;  Az egy éven belüli átnézés az átlagosnál jellemzőbb a 41-70 évesekre; a közepes és magas jövedelműekre; és a diplomásokra.  Ezzel szemben az, hogy soha nem nézik meg a pénztártól kapott tájékoztatót az átlagosnál jellemzőbb a legfeljebb 30 évesekre; a diákokra; végül a legfeljebb 8 osztályt végzettekre.

20 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A pénztári befizetések megjelenése az egyéni számlán 20  A pénztártagok 40%-a nem tudta, hogy befizetésének mekkora hányada kerül jóváírásra számláján, további 46% említett 90% alatti értéket és csupán 13% tudta, hogy 90% feletti érték kerül jellemzően jóváírásra a befizetésekből;  A helyes, 90% feletti értéket az átlagosnál nagyobb arányban tudták a legfeljebb 20 évesek; a diákok; a közepes és magas jövedelműek; az 1 fős háztartásokban élők; a nagyobb vidéki városok lakói.

21 A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. 2009-es nyugdíjpénztári hozamok 21  A pénztártagok 43%-a nem tudta megmondani, hogy nyugdíjpénztári megtakarításai milyen hozamot hoztak 2009-ben.  Közel azonos, 27-28% vélte úgy, hogy ez a hozam 5% alatti (2009-ben egyik pénztár sem hozott 5%-nál kisebb hozamot), illetve 5-15%;  Csupán a válaszadók 3%-a gondolta úgy, hogy nyugdíjpénztári befektetései 2009-ben 15% feletti hozamot értek el.

22 22 Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: penzugyikultura@mnb.hupenzugyikultura@mnb.hu