A Gólem A rák és a C-vitamin. Tézisek  A klinikai kísérletek, akármilyen szigorúan szabályozott módszertan alapján végzik is őket, elkerülhetetlenül.

Az előadások a következő témára: "A Gólem A rák és a C-vitamin. Tézisek  A klinikai kísérletek, akármilyen szigorúan szabályozott módszertan alapján végzik is őket, elkerülhetetlenül."— Előadás másolata:

1 A Gólem A rák és a C-vitamin

2 Tézisek  A klinikai kísérletek, akármilyen szigorúan szabályozott módszertan alapján végzik is őket, elkerülhetetlenül magukban foglalják a vizsgálatot végzők morális értékeit vagy elkötelezettségeit. Ennélfogva sohasem nyújtanak végleges választ az adott tudományos kérdésre.  A viták lezárása sohasem a szigorú tesztelés eredménye, hanem az ítélkező közösség által kifejtett korlátok és elvárások következménye.  A természet és a társadalmi intézmények közösen hozzák létre a tudományos tudást.

3 A C-vitamin  A nagy felfedezések óta ismert, hogy a hónapokig a tengeren hajózó tengerészek skorbutot kapnak, ami jól kezelhető néhány közönséges növény fogyasztásával.  A skorbutot gyógyító anyagot azonban sokáig nem tudták azonosítani.  Először előállítani Szent-Györgyi Albertnek sikerült 1932-ben.  Az 'aszkorbin' az angol 'szkorvi' skorbut szóból származik.  Mivel a C-vitamin fontos az új sejtek létrejöttében, már a '30-as években feltételezték, hogy a C-vitamin-hiány és a rák között van kapcsolat.  Az erről szóló cikkek a rákkutatás neves folyóirataiban jelentek meg mint pl. a Cancer Research és a British Journal of Cancer.  A C-vitamint azonban hamar kizárták a rákellenes szerek kutatásából, mivel közismerten nem mérgező (nem öli meg a ráksejtet).

4 Linus Pauling  Kémikus. A ‘30-’40-es években ő tette meg az első nagy lépéseket a kémia kvantummechanikai értelmezésére.  1936-ban megjelent könyve, A kémiai kötések természete a valaha írt egyik legnagyobb hatású kémiai témájú könyv.  A megjelenését követő 30 évben több mint 16.000-szer hivatkoztak rá tudományos cikkekben és folyóiratokban.  A kémiai kötésekről kidolgozott elméleteiért 1954-ben Nobel-díjat kapott.  1950-ben részt vett a DNS térszerkezetének meghatározásáért folyó kutatási versenyben. Watson és Crick szerint hamarosan Pauling is megtalálta volna. A kémiai kötések természete

5 Linus Pauling  Pauling kvantumkémiai eredményei alapozták meg a molekuláris biológiát, amelynek ő maga is kiemelkedő kutatója volt.  1949-ben három másik kutatóval megmutatta, hogy a sarlósejtes vérszegénység, egy ismert öröklődő betegség a vörösvérsejtek molekuláris megváltozását okozza.  Ez volt ez első öröklődő betegség, amelyre molekuláris magyarázatot sikerült adni.

6 A C-vitamin és az ortomolekuláris gyógyászat  Az ember és még néhány állatfaj szervezete nem képes a C- vitamint maga előállítani, ezért ezt a táplálkozással kell bevinniük. Szerencsére a szokásos étrend általában tartalmazza a szükséges mennyiséget.  Pauling feltételezte, hogy az ember valaha rendelkezett a C- vitamin előállítás képességével, de ezt egy genetikai mutáció során elvesztette  Korábbi molekuláris biológiai kutatásaiból és a C-vitamin élettani szerepéből született az ortomolekuláris gyógyászat ötlete. Pauling saját szavaival:  „Az egészség elérése és megőrzése, illetve a betegségek megelőzése és kezelése az emberi testben normálisan jelen lévő molekulák koncentrációjának szabályozása révén. Fontos ortomolekuláris szubsztanciák a vitaminok, különösen a C-vitamin.”

7 Ewan Cameron  Sebész és rákkutató.  A rák fejlődésével kapcsolatos elméleteiről volt ismert. A rák kezeléséről vallott elképzelései kívül estek a fősodrú megközelítésen.  1966-ban megjelent könyvében azt állította, hogy egy katalizátor fehérje, a hialuronidáz felelős rák elterjedésért.  A hipotézist Solomon Garb: A rák gyógyítása című könyvében „további kutatásra érdemesnek” nevezte, és egész fejezeten keresztül mutatta be. Később ez a könyv alapozta meg az amerikai rákkutatások 70-es évekbeli új hullámát elindító törvényt.  Mivel a C-vitamin természetes gátlóanyaga a hialuronidáznak, Cameron a C-vitaminnal mint a rák terjedését gátló anyaggal kezdett foglalkozni.

8 Az első eredmények  Cameron a Vale of Leven kórházban 100 súlyos, „menthetetlen” rákos betegnek adott nagy mennyiségű (5g) C-vitamint intravénásan egy héten át, majd napi 2g-t folyamatosan.  A kontrollcsoportként minden tesztelt esethez 10, korban, nemben, a daganat típusában és a betegség állapotában megfelelő esetet választott ki.  A tesztcsoportban a túlélés átlagos ideje 210 nap volt a kontrollcsoportbeli 55 naphoz képest.  Ezt a módszert élesen kritizálták az esetek nem- randomizált kiválasztása és a két csoport összehasonlíthatatlansága miatt.

9 Az első eredmények  A kritika hatására Cameron finomította a módszerét:  Kizárta a rák ritka típusait, és a kontrollcsoportot véletlenszerűen választotta ki klinika kezelt betegei közül.  Ebben az esetben a tesztcsoport átlagos túlélési ideje 300 nap felett volt, a túlélési idő az esetek 22%-ban meghaladta az 1 évet szemben a kontrollcsoport 0.4%- ával.  Az eredmények megjelentek az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS), de a szerkesztői bizottság egyik tagjának kritikus cikkével együtt, amelyben „megalapozott szabályok alapján végzett klinikai tesztelést” és „megtervezett, randomizált, kettős vak kísérleten alapuló vizsgálatot” javasolt, amely „bizonyíthatja vagy megdöntheti” Pauling és Cameron megfigyeléseit.

10 Dr. Charles Moertel  Onkológus, professzor, a híres Mayo klinika onkológiai részlegének vezetője.  Tagja a rákkutatással foglalkozó vezető amerikai folyóiratok szerkesztőségének, és több neves, rákkal foglalkozó szervezet vezető testületének.  Ő vezette azt a vizsgálatot, amely eldöntötte a laetrile, egy korábbi feltételezett rákgyógyszer hatástalanságát.  És most az ő vezetésével, az ő intézete állt neki Cameron eredményeinek megfelelő módszertannal való ellenőrzéséhez.

11 Az első Mayo kísérlet  Az első Mayo kísérletek célja a Pauling-Cameron vizsgálat statisztikai problémájának, a történeti adatok használatának kizárása volt – aktuálisan kezelt betegek kezelését hasonlították össze korábban, más módszerekkel kezelt betegek történetével: az előbbiek nagyobb túlélési ideje a jobb kezelés eredménye is lehet.  A tesztcsoportban napi 10g C-vitamint adagoltak, a kontrollcsoportban pedig egy C-vitamin ízű tablettát adtak.  A két csoport között nem találtak szignifikáns különbséget.  Az eredményeket Pauling és Cameron arra hivatkozva kritizálta, hogy a Mayo klinikán a legtöbb beteg korábban kemoterápiát kapott, és ez nagy mértékben legyengíthette az immunrendszerüket. A C-vitamin viszont éppen az immunrendszer erősítése révén fejti ki a hatását.

12 A második Mayo kísérlet  A kritika nyomán megismételték a kísérletet.  Kizárták a korábban kemoterápiát vagy sugárkezelést kapott betegeket, de  Az összehasonlítás így sem hozott szignifikáns különbséget.  Az eredményt a Nemzeti Rákkutató Intézet Terápiaértékelési Programjának igazgatója „döntőnek” nevezte.  Pauling több szempontból kritizálta az eredményt.  Az összesen 100 esetből csak 11 esetben mérték meg a vizelet C-vitamin szintjét. A 11 betegből 6 kapott placebót. Közülük legalább 1 esetben találtak különösen nagy, 550 mg feletti mennyiséget a vizeletben, ami nagy mennyiségű C-vitamin bevitelre utalt.  Mivel a C-vitamin olcsó és könnyen beszerezhető, továbbá közismert, hogy gyógyíthatja a rákot, valószínű, hogy a kontrollcsoport több tagja fogyasztott nagy mennyiségű C- vitamint.

13 Pauling kritikái  Másrészt a Mayo kísérleteket áltagosan 2.5 hónapig folytatták, amíg a daganatban észrevehető változás nem történt. Ezt követően leállították a C-vitamin terápiát.  Ezzel szemben Paulingék folyamatosan, egészen a beteg haláláig folytatták a kezelést.  Ennek két oka volt:  Egyrészt korábban megfigyeltek egy „visszaütési-hatást”: a C-vitamin kúra leállítása után nem sokkal a betegek hirtelen meghaltak szemben a betegség általában lassú lefolyásával.  Másrészt a C-vitamin hatását a daganat lassúbb növekedésében vagy stagnálásában látták.  Összességében Pauling szerint a Mayo klinika eredményei nem hasonlíthatók össze a korábbi pozitív eredményekkel.

14 Eltérő célok, eltérő eredmények  A Mayo klinika és az Egyesült Államok bevett gyakorlata a kemoterápia. Ezért volt különösen nehéz végső stádiumban lévő beteget találni, aki korábban nem kapott kemoterápiát.  A Mayo klinikán jellemzően durva sejtpusztító anyagokat kutattak. A C-vitamint mint ráksejt-pusztító anyagot vizsgálták.  Ennek megfelelően amikor nagy mennyiségű C-vitamin hatására a daganatok nem fejlődtek vissza, a C-vitamint hatástalannak minősítették.  Arra a kérdésre kerestek választ, hogy a C-vitamin helyettesítheti-e a már bevált kemoterápiás kezelést, és erre a válasz negatív volt.

15 Eltérő célok, eltérő eredmények  Cameron rámutatott, hogy a rák gyógyításának hagyományos megközelítése harcászati nyelvet használ.  Az immunrendszert „védelemnek”, a fertőzést „behatolásnak” nevezi. Ennek megfelelően a gyógyítás módszere is a különböző kémiai anyagokkal való „bombázás”, és célja a rákos sejtek „elpusztítása”.  Ezzel szemben Cameron szerint a rák egy bonyolult viselkedési helyzet, amelyben a „politikai megoldásra” van szükség. Meg kell értenünk a rákos sejtek működését, és „tárgyalás útján” kell elérnünk a „békét”.  A Vale of Leven kórházban jellemzően sebészeti és radiológiai beavatkozásokkal kezelik a rákos betegeket, és ritkán használnak kemoterápiát.  A C-vitamint nem mint a rák ellenszerét, hanem mint a túlélést lényegesen meghosszabbító kezelést javasolták. Ezen túl a C-vitamin hatására a betegek közérzete, más betegségekkel szembeni ellenállása is javult.

16 A vita etikai oldala  A vita nem csak a klinikai hatásokról és módszertanokról szólt, a résztvevők etikai megfontolásokkal is alátámasztották érveiket.  Moertel azzal vádolta Paulingot és Cameront, hogy megalapozatlan eredmények alapján kezel C-vitaminnal rákos betegeket, és ezzel súlyos etikai normákat sért  Pauling szintén etikai alapon bírálta Moertelt, amikor visszatartja a C-vitamin adagolását, pusztán azért, hogy „kétes értékű” statisztikai összehasonlítást nyerjen  A második Mayo eredmények publikálása idején Moertel még „etikailag elfogadhatónak” tartotta, hogy „elvégezzük ezt a vizsgálatot [a C-vitaminnal], mindenfajta kemoterápiás kezelés előtt, mert véleményünk szerint nem ismert olyan kemoterápiás kezelés ami bizonyíthatóan a végbélrák javulásához vagy a túlélés idejének növekedéséhez vezetne.”

17 A vita etikai oldala  A második Mayo kísérletek után a saját szempontjaik szerint hatástalan C-vitamin helyett visszatértek a korábbi kemoterápiához.  A kemoterápia egy eleme a 5-fluoruracil, egy erős sejtméreg. Ennek alkalmazását Moertel maga kritizálta arra hivatkozva, hogy „ha egy új szert vagy módszert tesztelnék az 5- flrouracil kezelés után... akkor eleve vesztett játszmát játszunk.”  Ezt a szempontot, vagyis a kemoterápia immunrendszerre gyakorolt hatását kezdetben nem vették figyelembe a C- vitamin tesztelésében.  Moertel a kemoterápia elismert hatástalansága ellenére ezt javasolta a betegeknek, és ezt az ellenőrzött kemoterápiás kísérletek reményt nyújtó voltával támasztotta alá.

18 Összegzés  Az adott orvos közösségre jellemző klinikai gyakorlat és gyógyítási szemlélet elválaszthatatlan a klinikai tesztek értékelésétől. Megjelenik  a használt ellenőrzési módszerek kiválasztásában,  a teszteknél figyelembe vett tényezőknél,  a kérdésfeltevésnél,  és a tesztelés eredményéből adódó klinikai gyakorlat meghatározásánál.  Az orvosi és kutatás-módszertani vitát gyakran etikai vita is kíséri, amelyekben szintén megragadható a tudományos közösségek eltérő gyakorlata és megközelítése.