1 Mobil fizetés és elektronikus fizetés „ Nem minden betétgyűjtés, ami annak látszik…” II. E-Money Symposium 2007. november 20, Hilton Budapest WestEnd.

Az előadások a következő témára: "1 Mobil fizetés és elektronikus fizetés „ Nem minden betétgyűjtés, ami annak látszik…” II. E-Money Symposium 2007. november 20, Hilton Budapest WestEnd."— Előadás másolata:

1 1 Mobil fizetés és elektronikus fizetés „ Nem minden betétgyűjtés, ami annak látszik…” II. E-Money Symposium 2007. november 20, Hilton Budapest WestEnd dr. Molnár-Bíró György Kende Ügyvédi Iroda ügyvéd

2 2 Elektronikus pénz, elektronikus fizetés mobil fizetés A szabályozás kereteit a 2000/46/EK Irányelv adja meg, célja: a gyorsan fejlődő elektronikus kereskedelem segítése jogbiztonság az elektronikus pénz előnyeinek kibontakozása érdekében a technológiai innováció útjában álló akadályok elhárítására EU szinten egységes, egyenlő játéktér az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények stabilitása és azok prudenciális felügyelete Hat célból kettő sikerült, miért? Kb. 100 vállalkozás az EU-ban, 30%-a az Egyesült Királyságban, gazdaságélénkítés? Az okok a szabályozási tárgy elvétésében, és az aránytalan EU és magyar szabályozásban keresendők

3 3 Elektronikus pénz, elektronikus fizetés mobil fizetés Elektronikus pénz Irányelv: „elektronikus pénz”: a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet: i. elektronikus hordozóeszközön tárolnak; ii. olyan összegű pénzeszköz átvételével bocsátottak ki, amely nem lehet kevesebb, mint a kibocsátott monetáris érték; iii. a kibocsátón kívül más vállalkozások is elismernek fizetési eszközként. Hpt. II. Melléklet: 5.2 Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. – Az implementáció már itt feleslegesen túlterjeszkedik az Irányelven Elektronikus fizetés : Nincs definíció Mobil fizetés: Nincs definíció (nem sokára megoldódik, de erről később)

4 4 Elektronikus pénz, elektronikus fizetés mobil fizetés A szabályozás tehát az elektronikus pénz és az elektronikus pénzkibocsátó intézmények stabilitását védi Indokok a 90 évek végén Betétgyűjtés, hitelbotrányok, félelmek Új eszközök: Internet, mobiltelefon bizonytalanság, relatíve fejletlen védelmi technológiák Kvázi betétgyűjtők: közüzemi vállalatok, bérletet kibocsátók stb. A fokozott védelem szempontjai itt nem állnak fenn Az Irányelv lehetővé teszi, hogy bizonyos szolgáltatások mentesüljenek a hatálya alól Mielőtt tovább lépünk lássuk a magyar szabályozást !

5 5 A magyar szabályozás hibái I. Az Irányelv kései átvétele utánkövetés, elkésett válaszok, válaszok hiánya II. Magasabb tőke követelmény Mi indokolja magasabb tőke követelmény felállítását, ha 1 millió eurós vállalkozások egyébként is megjelenhetnek? III. „Egyéni” fordítások hátráltatják az egységes jogalkalmazást elektronikus pénzeszköz? : olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Miért pont ez? IV. A mentesítés nem alkalmazása Irányelv 8. cikk 27 tagállam közül 21 alkalmazta, Magyarország nem Mi indokolja? Lássuk a lehetőségeket:

6 6 A mentesítés lehetősége 4.1 Pénzügyi mentesítés „Ha kintlévő elektronikus pénzzel összefüggő pénzügyi kötelezettségeinek nem haladják meg az 5 millió eurót, és semmiképpen nem haladják meg a 6 millió eurót” Bonyolult mivel folyamatos ellenőrzést igényel 4.2 Intézményi mentesítés Leányvállalat és anyavállalat között Nagyon népszerű a személyszállítási vállalatok között 4.3 Szerződéses rendszer mentesítése Ha korlátozott számú vállalkozás fogadja el vagy ugyanazon a telephelyen vagy más hasonló behatárolt területen való működésük szerint; vagy a kibocsátó intézménnyel fennálló szoros pénzügyi vagy üzleti kapcsolataik alapján, mint például közös marketing vagy elosztó-forgalmazó rendszerek” Népszerű a mobilszolgáltatók között Elhatárolása a közvetlen és a közvetett kapcsolat alapján Az Eht. lehetővé teszi a következők szerint:

7 7 A mentesítés lehetősége: Eht. Elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 128. § „(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben - az előfizető elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére - érvényesíteni. (4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles egyértelműen feltüntetni a) az előfizetői szerződésben az áru és szolgáltatás továbbértékesítésének lehetőségét, és b) az általa kiállított számlán a továbbértékesítés tényét.” Az Ept. azonban nem vesz erről tudomást, miért? Jogbizonytalanság A pénzügyi szabályozás céljával ellentétes helyzet V. Szigorú tevékenységi korlátozás Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet végezhet e kapcsolódó elektronikus hírközlési és elektronikus kereskedelmi tevékenységet? Elektronikus hírközlési szolgáltató lehet-e elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet?

8 8 A magyar szabályozás hibái V. Szigorú tevékenységi korlátozás Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet nem végezhet kapcsolódó elektronikus hírközlési és elektronikus kereskedelmi tevékenységet Elektronikus hírközlési szolgáltató gyakorlatilag nem lehet elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet Miért értelmezik ezt pl. az Egyesült Királyságban máshogyan? Mi indokolja a korlátozást, ha ezek a szolgáltatók egyébként is szolgáltathatnak hazánkban az „EU Passport” alapján? Mi indokolja az elektronikus hírközlési szolgáltatók korlátozását? Példa: a magyar mobilszolgáltatók árbevétel kb. 200-400 Mrd HUF, jelentős konszolidáció zajlott le a vezetékes szektorban is Összességében túlzott szabályozás, visszafogott növekedés itthon, versenyhátrány Európában

9 9 A szabályozás reformja EU Bizottsági értékelés az irányelv eredményeiről Összességében hármas alá, vagy kettes A szektor nem használja ki növekedési lehetőségeit lásd USA, Japán Dél-Korea Jogbizonytalanság: nincs egyértelmű definíció, általában kevés hibrid szolgáltató és szolgáltatás Technológiasemlegesség: a nemzeti szabályozáson és a szabályozón múlik melyik technológiát érti bele Egyenlő játéktér: a tagállamok között nagyok a különbségek Ami működik: a stabilitás és a szabad piacralépés Reformjavaslatok 2005-ben Egyértelmű definíciók: pl. a mobil fizetés, elektronikus fizetés leválasztása A tőkekövetelmény jelentős csökkentése A befektetések korlátozásának enyhítése Tevékenységi korlátozások jelentős csökkentése Egységes mentesítési rendszer Harmonizáció a Fizetési Szolgáltatások Irányelvvel

10 10 Payment Services Directive A reform lényegében ebben az irányelvben ölt testet Elfogadott szöveg, kihirdetés előtt http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/07/st03/st03613.en07.pdf Legfontosabb újítások Fizetési szolgáltató az eddigi pénzügyi vállalkozások, így a EPI-k mellett „ Fizetés technikai szolgáltatók” (EUR 20 000) „Mobil és más elektronikus hírközlési szolgáltatók elektronikus fizetési szolgáltatásai” (EUR 50 000) „Teljes jogú fizetési szolgáltatók” (EUR 125 000) Vagyis ezek nem elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetek! Egyszerűsítések, pontos meghatározások Harmonizációs határidő 2009. november 1. Indokolt-e addig az Ept. módosítása? Vajon az elektronikus fizetést és a mobil fizetést tényleg a betétgyűjtés mintájára a Hpt./Ept. alapján kell szabályozni? „A nap végén kiderül”

11 11 Kérdések? Köszönöm a figyelmet! dr. Molnár-Bíró György gmolnarbiro@kendeandpartners.hu