Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Szombathely 2011. május 3-5. A hulladékgazdálkodás szabályozása hasznosítási irányok.

Az előadások a következő témára: "Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Szombathely 2011. május 3-5. A hulladékgazdálkodás szabályozása hasznosítási irányok."— Előadás másolata:

1 Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Szombathely 2011. május 3-5. A hulladékgazdálkodás szabályozása hasznosítási irányok A XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2011.

2 Tartalom kötelezettségek, tények, lehetőségek, akadályok, megoldások

3 … kötelezettségek Első és talán legfontosabb elem az elfogadott 2008/98/EK rendelet és az abban foglaltak: 2020-ra el kell érni a 70%-os újrahasznosítási rátát. A kitermelt föld kikerül a hulladékkörből. 2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak!!! kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

4 … („orvosi ló esete”) kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások Szelektív bontás? Szelektív tárolás? Minőségi alapanyag Deponálási díj?

5 „hulladék”: olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; „hulladéktermelő”: akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik (eredeti hulladéktermelő) vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezen hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez; „hulladékbirtokos”: a hulladéktermelő vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van; „közvetítő”: olyan vállalkozás, amely mások nevében intézi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azokat az közvetítőket is, amelyek nem lesznek fizikailag a hulladék birtokosai; … tények - 2008/98/EK fogalmak kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

6 Jelenlegi állapot Az OHT 1. tervidőszakában (2003-2008) előirányzott újrahasznosítási ráta 2008-ra 50% volt, megvalósult ~20%. Az Európai Unió új Hulladék keretirányelve: 2020-ra el kell érni a 70%-os újrahasznosítási rátát. A kitermelt föld kikerült a hulladékkörből. 2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak. Az OHT 2 tervszámai az elkövetkezendő tervidőszakra (2009-2014) kidolgozás és társadalmi egyeztetés alatt állnak. Az új Hgt. még nem került a parlament elé valamennyi végrehajtási rendeletével … tények – jelenlegi állapot kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

7 … tények – jelenlegi állapot kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások Jogszabályi útvesztő

8 birtokosai; … tények kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

9 …lehetőségek?! Nemzetközi példa, amit itthon is megvalósíthatnánk:  K+F erősítése a hasznosítási lehetőségek skálájának bővítésre  Letárolt „antropogének” hasznosítása  Erőforrás-védelem  Az újonnan épülő építmények azonosítása  Standardok létrehozása Műszaki specifikálás Szabályozók igazítása a K+F eredményekhez  Azonosságok mentén hasonló alkalmazás  Szelektív bontás

10 A hasznosítás előtt az egyik legnagyobb akadály, hogy egyenlőre hiányoznak azok a feldolgozott építési és bontási hulladékokra vonatkozó építőipari szabványok, amelyek egységes minőségi garanciát biztosítanának a másodnyersanyagok felhasználói számára. Az építési és bontási hulladékok másodnyersanyagként történő alkalmazásában főként az elsődleges alapanyagokat bányászó társaságok jelentenek konkurenciát, noha az építési és bontási hulladékok keletkező mennyiségét tekintve nem azonos nagyságrendű anyagáramok. A hasznosított építési és bontási hulladékok felhasználását a kormányzati politika sem könnyíti meg, hiszen az állam adminisztratív és pénzügyi ösztönzőkkel sem sarkallja erre az építőipari kivitelező vállalatokat. Mindeközben az elmúlt években európai uniós társfinanszírozással elkészült építési és bontási hulladék feldolgozó üzemek tisztán piaci környezetben kell, hogy működjenek, az elsődleges alapanyag-kitermelő cégek áraival versenyre kényszerülve. … akadályok kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

11 Teljesítés feltételei Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a 2020-ra vonatkozó kötelezést teljesíteni tudjuk az alábbiak megvalósítása mindenképpen szükséges: olyan termékminősítés, mely a primer anyagokkal szembeni versenyhelyzetet támogatja naprakész adatokat szolgáltató információs rendszer PPP projektek támogatása (pl.: önkormányzati úthálózat fejlesztése) szankcionálók és ösztönzők bevezetése (pl.: lerakási díj megemelése, tárolási díj bevezetése, stb…) közbeszerzésekben kötelező 30-40%-os felhasználás előírása K+F projektek támogatása … megoldások kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

12 Szabályozás A „45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” helyett kormányrendeleti szinten kell szabályozni e területet. A helyi (HHT) és regionális (RHT) tervekben is meg kell jelennie az építési és bontási hulladékok újrahasznosítására vonatkozó szabályozók által a 2020-as teljesítés biztosító lépéseknek. … megoldások kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

13 … megoldások kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások Fokozatosság elve a szükséges lépések ütemezése

14 … megoldások kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

15 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket ! 1143 Budapest, Stefánia út 75. info@baurec.hu