Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt FOME elnök/ DE-ÁJK egyetemi tanársegéd 2011. május 31.

Az előadások a következő témára: "Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt FOME elnök/ DE-ÁJK egyetemi tanársegéd 2011. május 31."— Előadás másolata:

1 Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt FOME elnök/ DE-ÁJK egyetemi tanársegéd 2011. május 31.

2 Az EU fogyasztóvédelmi jogi szabályozása 493 millió fogyasztó az Európai Unióban A fogyasztók termelik az Unió GDP- jének 58%-át A magabiztos, tájékozott és erős pozíciójú fogyasztók a gazdasági változások motorjai, mivel az ő döntéseik jelentik az innováció és a hatékonyság hajtóerejét

3 A fogyasztóvédelmi jog egységesítése a Római Szerződéstől napjainkig Soft law időszak – jogalkotási felhatalmazás nélkül Minimum harmonizáció (kiv: termékfelelősségi irányelv) Maastricti Szerződéstől – Lisszaboni Szerződésig Horizontális politika (EUMSZ. 12. cikk, 169. cikk) Kettős jogalkotási felhatalmazás: fogyasztóvédelmi és belső piaci intézkedések Minimum –maximum jogharmonizáció

4 A fogyasztóvédelmi jogegységesítés Európában I. A fogyasztóvédelmi joganyag felülvizsgálata 2004-ben kezdődött Bizottság 2007. február 8-án fogadta el a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról szóló Zöld Könyvet Három lényeges kérdésre kívánt alternatívákat kínálni: a fogyasztóvédelmi joganyag folytatólagos felülvizsgálata során követendő stratégia (vertikális-horizontális), a horizontális jogi aktus lehetséges tárgyi hatálya, illetve a harmonizáció foka (maximum – minimum, kölcsönös elismerés, származási ország) Fogyasztói bizalomhiány, jogi szabályozás széttagoltsága

5 A fogyasztóvédelmi jogegységesítés Európában II. 2008. október 8-án fogadták el a fogyasztók jogairól szóló irányelv javaslatát Határon átnyúló értékesítés elősegítése Négy irányelv egy jogi aktusban történő szabályozása Maximum jogharmonizáció Politikai fordulat – maximum jogharmonizáció helyett más alternatíva Fogyasztóvédelmi jog egységesítése összefonódik az európai magánjog egységesítéssel

6 Magánjog-egységesítés Európában I. Lando vezette PECL (Principles of European Contract Law) 1998-óta működik a Study Group on European Civil Code (SGECC) célja az Európai Magánjogi Kódex megalkotásának elősegítése, noha tevékenységük nem tudott túllépni az európai szerződésjog egységesítésén: CoPECL (Common Principles of European Contract Law), a másik két hálózat tagállamok szakértőinek hálózata és az ún. stakeholder-ek hálózata CoPECL hálózat legfőbb feladata abban áll, hogy kidolgozza az európai szerződési jog közös hivatkozásai kereteit (CFR – Common Frame of References)

7 Magánjog-egységesítés Európában II. Draft Common Frame of References A CFR maga egyfajta intézményközi egyezményül szolgál, mely az EU szervein belül rendelkezik kötelező erővel és/vagy a felek által választható opcionális jogintézménnyé alakulhat. A csoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a hatályos közösségi jog átvizsgálása és rendszerezése révén megtalálja a közös alapokat, amelyre aztán az egységes európai szerződésjog épülhet Az SGECC és az Aquis Group által közösen kidolgozott Közös Hivatkozási Keret tudományos verziója (Draft Common Frame of References - DCFR), egy hosszú fogalomlistával egyetemben 2008 januárjában került a nyilvánosság elé.

8 Fogyasztóvédelmi jogegységesítés az európai egységes magánjog tükrében Az európai szerződési jogra vonatkozó jogszabály elősegíthetné, hogy az Unió teljesítse gazdasági céljait, és kilábaljon a gazdasági válságból. A 2010 és 2014 közötti időszakra szóló stockholmi program Az Unió az eltérő szerződési jogi jogszabályokkal összefüggő piaci korlátok eltávolítására irányuló hatékony eszközök elfogadása révén megszüntethetné a szerződési jogi joghézagokat. Bizottság szakértői csoport annak tanulmányozására, hogy megvalósítható-e olyan felhasználóbarát európai szerződési jogi eszköz,

9 Zöld Könyv 2010 Az európai szerződési jog legmegfelelőbb eszközének megválasztása A jövőbeni eszköz jogi jellege, alkalmazási területe és tárgyi hatálya vonatkozásában több választási lehetőséget azonosítottunk. Az európai szerződési jogi eszköz az uniós jogalkotás következetességének és minőségének javítására irányuló, jogilag nem kötelező eszköztől a számos eltérő nemzeti szerződési jogi szabályozás alternatívájaként egységes szerződési jogi szabályokat megállapító, kötelező erejű jogszabályig terjedhet.

10 Zöld Könyv 2010 1. választási lehetőség: A szakértői csoport eredményeinek közzététele 2. választási lehetőség: Hivatalos „eszköztár” a jogalkotó számára a) Az „eszköztárra” vonatkozó bizottsági aktus b) Az „eszköztárra” vonatkozó intézményközi megállapodás 3. választási lehetőség: Az európai szerződési jogról szóló bizottsági ajánlás 4. választási lehetőség: A szabadon választható európai szerződési jogi eszközt létrehozó rendelet 5. választási lehetőség: Az európai szerződési jogról szóló irányelv 6. választási lehetőség: Az európai szerződési jog létrehozásáról szóló rendelet 7. választási lehetőség: Az európai polgári törvénykönyv létrehozásáról szóló rendelet

11 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! hajnal.zsolt@fome.hu