Gótikus építészet 12-15 sz. A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. 6. tétel.

Az előadások a következő témára: "Gótikus építészet 12-15 sz. A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. 6. tétel."— Előadás másolata:

1 Gótikus építészet sz. A „gótikus” elnevezés a reneszánsz korából származik, mint a csúcsíves stílus elítélő értékelése. 6. tétel

2 A gótikus építészet A gótika a téralakításban és a tömegformálásba; a román stílus kompozícióiból indult ki. A késői román formai és szerkezeti elemek, a csúcsív és a bordás boltozat adta lehetőségek kiaknázásával az addigi tömörfalas, nyílásokkal áttört felépítmény helyett alapvetően új, nyílásokat közrefogó vázas szerkezeti rendszert érlelt ki. Ezzel fénnyel elárasztott, hatalmas méretű, magasba törő téregyütteseket és ezeket érzékeltető épülettömegeket hozott létre. A lenyűgöző hatást a szerkezetekkel összehangolt formák, tagoló- és díszítőelemek, közöttük a mérművek megalkotásával fokozta. Mindezzel az anyag, szerkezet és forma harmonikus arányokra épülő, tökéletes egységét teremtette meg. Így jött létre először az antik építészettől elszakadó, bár egyes elemeit átformálva felhasználó, önálló stílus. A stabilizáló tömör falazat helyébe támaszként támrendszer kerül: a boltozatok nyomásának ellensúlyozására támpilléreket és támíveket alkalmaznak. Az építészetben, megjelennek a fiálé vagy fiatornyok (toronytest négy- vagy nyolcszög, rajta piramistető). Boltozásos térlefedést valósítanak meg, ezek csúcsíves keresztboltozatok, vagy csillag- háló-, legyező- ill. tölcséralakúak. Egyetlen térből álló nagy tömeg befogadására alkalmas teremtemplomokat; a főhajóval egy magasságra boltozott mellékhajós csarnoktemplomokat építenek. A szentélyt sokszög alakú kórus, kápolnakoszorú vagy kóruskörüljáró veszi körül. Mérműves (kőrácsos) ablakok; küllőosztású rózsaablakok; kör- és csúcsíves idomok, majd halhólyag- és lángnyelvmotívumok jellemzik. Gyámköves ajtók, függönyíves ablakok (nyelvmotívum); bélletes kapuzat jellemzik; az ajtók, ablakok felett vimperga: meredek, háromszögű díszoromzat, élükön kúszó levelekkel (krabbék). Az ívformák lehetnek csúcs-, szamárhát-, függöny-, vagy Tudor-ívek. A fő- és mellékhajó találkozásánál, az árkádsor és az oldalfalazat fölött a fal lazításaként megjelenik az árkádos trifórum (háromosztású nyílások), gádorfal; az oldalkarzat, majd a trifórium az idők folyamán összeolvad a növekvő méretű ablaksorral. A tetőről lecsorgó csapadékot a falaktól vízköpők vezették távol, ezek tátott szájú fantasztikus szobrok, ember vagy állat kőfaragványok. Európa egyes országaiban számottevő időbeli eltéréssel jelenik meg, és eltérő sajátságokat mutat. Magyarországon és Lengyelországban csak a 13. század második felétől, több forrásból táplálva válik uralkodóvá a gótika. Emellett azonban megkülönböztethetők erősen eltérő stílusváltozatai, amelyek az egyes országokban és tájegységeiken eltérő mértékben jutnak érvényre. francia katedrális gótika (1140–1350); ciszterci és kolduló rendi építészet (1200–1400) polgári gótikus építészet (1350–1550)

3 Párizsi Notre Dame,

4 Építésének menete:

5 Bélletes kapu: A bélletes kapuban fokozatosan szűkülő kapuzatok sorakoznak, melyek díszítése egységes: oszloplábazatokból, oszlopokból, oszlopfőkből, majd a timpanont leretező ívelt hengeres tagból állnak. Az oszlopokat néha faragással díszítik. Az oszlop helyén gyakran áll oszlop szerepű szobor. Szűz-kapu Utolsó ítélet-kapu Szent Anna-kapu

6 Rózsa ablak: Királyok galériája
A mérmű körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény, amely a gótikus építészetnek egyik jellemző díszítő eleme. Ha nem áttört, a neve vakmérmű. Rendszerint kőből készült és csúcsíves ablakok felső részét tölti ki, de igen gyakran szolgál teljes kör alakú nyilások könnyed díszítésére. Rózsa ablak: Királyok galériája A rózsaablak vagy ablakrózsa a román és gótikus templomokon a főbejárat fölött, ritkábban az oldalbejáratok fölött elhelyezkedő, nagyméretű, küllős szerkezetű ablak. Szerkezete a gótikában egyre bonyolultabbá vált, mérműves kiképzéssel látták el. mérmű A mérmű fajtái: platereszk (spanyol, mór): a platereszk csipkézetnél a kőberakás felülete nagyobb teret tölt be, mint az üveg felülete. függélyes csipkézet: A platereszk csipkézettel ellentétben itt az üveg felülete a hangsúlyosabb és foglal el nagyobb teret. A függélyes csipkézet keskeny kőlapocskákból épül fel.

7 A gyámfal a román stílusra jellemző, nagy és tömör falak szerepét váltotta fel. Ezáltal a gótikában már sokkal nagyobb üvegfelületek érhetőek el és a szerkezet is könnyedebbé válik. Az úgynevezett huszártornyot a tetőszerkezet leterheléseként használták. Megjelennek a fiálé vagy fiatornyok (toronytest négy- vagy nyolcszög, rajta piramistető) fiatorony huszártorony gyámfal A vízköpők, olyan építészeti, díszítő elemek, melyek a gótika időszakában élték világkorukat. Körülbelül a XII. században jelentek meg az első kőfaragványok. Ezek olyan szörnyetegek, melyek javarész ördögszerű kimérákat (Kiméra: többfajta állatból összegyúrt, mondabeli alak) testesítenek meg. „A néphiedelemben az emberek tartottak ezektől a szörnyektől, így ösztönözték őket arra, hogy templomba járjanak..”

8 emelkedő dongaboltozat
Főhajó A szerkezetre jellemző a csúcsíves keresztboltozat (dongaboltozat), ami egy irányban görbülő boltozatok alaptípusa; általában fél henger alakú, transzlációs boltozat. Egymással párhuzamos tartóívei a dongák..Megfigyelhetők még a kötegelt oszlopok, melyeknek inkább esztétikai szerepe volt nem pedig teherhordó. Gádorfal Dongaboltozat Trifórum Kötegelt oszlop Speciális formái: Mellékhajó gyűrűs dongaboltozat, emelkedő dongaboltozat fiókos dongaboltozat, fél dongaboltozat stb.

9 Szobrászat sz. 6. tétel

10 A gótikus szobrászatban - amelyet elsősorban templomok ékesítésére használtak - megjelentek az önálló plasztikák. Az oszlop- és pillérfőkön, párkányokon, ajtó- és ablakbélleteken levéldísz jelent meg. A kapuban gyakran oszlopszobrokként (Chartres) vagy szabadon álló (Reims) alakként jelennek meg figurák, s alakjuk merevsége idővel fölenged, mozgás jelenik meg és a lágy stílus jellegzetes S-hajlata. Jelentős a síremlékszobrászat, a bronzplasztika, a faszobrászat. Az alakok érzelmet kifejező arccal, plasztikus fejjel, kifinomult, erőteljes mozgással, a testhajlatokat követő mozgalmas ruharedő-ábrázolással jelzik a korszak nívóját. Igen jelentősek a szárnyas oltárok domborművei, faragványai. Összegzés: az építészet szolgálatában áll, de megjelenik az önálló szobor nevesített alkotók (Nicolo Pisano, Andrea Pisano) az egész épület teljes felülete szobrokkal, díszítésekkel borított megjelenik az egyéni jellemvonás tanító szándék, hit erősítés, a biblia megjelenítése festett szobrok kontraposzt kissé torzítva

11 Kolozsvári Márton és György: Szent György bronz szobra 1373. Prága

12 Minden kompozíciós vonal a sárkányt elpusztító döfésre hívja fel a figyelmet.

13 Jellegzetes S-hajlat

14 Minden kompozíciós elem a sárkányra vezeti a tekintetünket

15 Szt. György megjelenítése

16 Festészet sz. 6. tétel

17 A gótika idején a festészet túlnyomórészt még mindig az egyház szolgálatában állt, de komoly átalakuláson ment keresztül. Fokozatosan eltűnt az alakokat szegélyező vastag kontúr, melynek hatására oldódni látszott a képek merevsége. Megjelenik a természethű ábrázolásmódra való törekvés, érzelmek megjelenítése és a környezet. A mozgás és a drapéria ábrázolása is finom vonalvezetést és lágy festőiséget igényel. A gótikus festészet legfontosabb alkotásai falfestmények, az oltár díszítését szolgáló táblaképek, szárnyas oltárok és kódex illusztrációk. A miniatúra festészetben is lassan kiszorul az arany háttér és valódi teret ábrázolnak.  A freskó némileg visszaszorult az előző korszakhoz képest, helyét az üvegfestészet foglalta el. Összegzés: merev hagyományoktól elválik rövidülés megjelenése plasztikus felületábrázolás, a tér ábrázolása tér, levegő háttér üvegfestészet, fő színek szárnyas oltár, biblia képes megjelenítése

18 Giotto di Bondone ( ) Római munkái közül csak két táblakép maradt ránk. Róma után Padovában festette ki a Capela dell Arenát újszövetségi jelenetekkel. Majd Firenzébe ment között Nápolyban dolgozott, majd visszatért Firenzébe. Giotto festői stílusa egészen különleges. Széles, biztonságos ecsetvezetés, megkülönböztetett értékrenden alapuló színvilág, bőséges feltalálás, és az elbeszélőkedvet vagy a drámai problémát híven követő, hol részletező, hol összefogott előadás, éles természetmegfigyelés, de okkal és mértékkel alkalmazott stilizálás, egyaránt gazdagítják képeit. A bizánci merevség eltűnt művészetéből. Érzelmi világa, a környező természet jegyeinek az ábrázolás körébe való bevonása és néhány külső stílusjegy (redők, testtartás, taglejtés) közel viszik Giottót a gótikához, de alakjai hús-vérből álló testek. Állásuk, mozgásuk a földi egyensúly törvényeihez igazodik. Ebben előtte járt a gótikának, s inkább a renaissance előkészítőjének bizonyul. Júdás csókja

19 Néhány híres épület: Európa ... és magyar-
GÓTIKA Néhány híres épület: Európa Franciaország: Reims, Amiens, Rouen, Chartres katedrálisai; Párizs: Saint-Denis apátsági templom, Notre Dame, Sainte Chapelle Itália: Siena, Firenze, Milánó dómjai (velencei paloták, pl.Ca d'Oro, Doge-palota) Prága: óváros, Szent Vitus székesegyház Barcelona: gótikus városrész, Santa Eulalia székesegyház Anglia: londoni Westminster-apátság, Canterbury, Exeter, York, Cambridge katedrálisai Köln: dóm Kassa: dóm ... és magyar- -Vajdahunyad vára Velemér: templom Nyírbátor: templom Sopron: Ferences-templom Diósgyőr, Nagyvázsony, Visegrád várai Vissza: Román és gótikus stílus