SEK, 2012. május 9. Forrás: Baritz Sarolta Laura AZ ÜZLET MINT HIVATÁS – UTÓPIA VAGY REALITÁS? In Távlatok.

Az előadások a következő témára: "SEK, 2012. május 9. Forrás: Baritz Sarolta Laura AZ ÜZLET MINT HIVATÁS – UTÓPIA VAGY REALITÁS? In Távlatok."— Előadás másolata:

1 SEK, 2012. május 9. Forrás: Baritz Sarolta Laura AZ ÜZLET MINT HIVATÁS – UTÓPIA VAGY REALITÁS? In Távlatok

2 2003 júliusában kb. 180 közgazdaságtant, etikát, teológiát tanító egyetemi, fõiskolai tanár és üzletember a világ minden részérõl – Ugandától Indián, Európán át Amerikáig – találkozott egy konferencián Bilbaóban, a Chicagói Loyola Egyetem és a St. Paul-i (MN) Szt. Tamás Egyetem szervezésében, hogy az Egyház társadalmi tanítása jegyében tanúságot tegyenek reményükről ebben az üzleti világban és az üzleti életre való nevelés világában.

3 II. János Pál pápa a munkát, mint hivatást helyezi a középpontba. A munka szubjektív természetét (LE 23), és a munka etikai jelentését (LE 39). (Laborem exercens - 1981). „Az üzlet nemcsak a javak termelésének, elosztásának és a profitnak az eszköze, hanem emberek közössége. Profit és termelékenység fontos és kritikus tényezők, de az üzlet elsődlegesen emberi alanyok közössége, amelyben mint munkában kiteljesednek, és egyrészt a cég mint közösség közjavát, másrészt pedig a társadalom közjavát szolgálják. Az üzlet mint hivatás, az üzlet hivatása

4 A hivatás és ezzel kapcsolatban a közjó szöges ellentétben áll a karrier ma oly divatos fogalmával. A szolidaritás elve az üzlet keresztényi felfogásában korunk individualitását, a birtoklásra való beállítottságot hivatott ellensúlyozni: az üzleti döntéseknél tekintettel lenni másokra, tekintettel lenni a gyengébbre, a szegényekre. A szubszidiaritás fogalmát a politikai, társadalmi egységekről kiterjesztik a gazdálkodó egységekre is. Hivatás - Karrier

5 …A vállalkozás nemcsak a javak termelésének, elosztásának és a profitnak az eszköze, hanem emberek közössége is. Profit és termelékenység fontos tényezők, a vállalkozás mégis elsősorban emberi közösség, ahol az emberek munkájuk révén kiteljesednek, s egyrészt a cég mint közösség javát, másrészt pedig a társadalom javát szolgálják… a közjó szolgálatában állnak. Az élet többről szól, mint pénz, hatalom, hírnév és önérdek…

6 Focolare mozgalom 752 üzeme a világ 33 pontján a gazdaság keresztény működtetésének példái (az Egyház társadalmi tanításának alapján működnek). A munkahelyi spiritualitás lényeges eleme tehát, hogy a dolgozók túllépnek a gyakorlati materializmuson, s egyéni jólétük esetleges csökkenése ellenére is szolidárisak másokkal. A hitvallás - a vállalati küldetés, a viselkedési kódex ; munkahelyi rituálék ; a munkahelyi közösség. Cél a közjó szolgálata, az ember egyedülálló értékének megőrzése

7 A vezetés és az alkalmazottak körében egyaránt három érdekszintet különböztetnek meg: az alapszintet az önérdek, a középső szintet a vállalati érdek, az érdekek felső szintjét pedig a közösségi érdek uralja. A megtermelt profitot a vállalkozások nem tagjaik személyes jólétére fordítják, hanem - a tagok önkéntes döntése alapján - háromfelé osztják: a vállalat fejlesztésére, karitatív célra (a szegényeknek) és olyan emberek képzésére, akik készek továbbvinni ezt a szemléletet. Focolare „közösség gazdasága” elnevezésű gazdasági modellje

8