Mikor tekinthetjük egészségesnek a családot?

Az előadások a következő témára: "Mikor tekinthetjük egészségesnek a családot?"— Előadás másolata:

1 Mikor tekinthetjük egészségesnek a családot?
SzülőSuli 4. Mikor tekinthetjük egészségesnek a családot? Koalíció, szövetség, és háromszögek családon belül. Pécel, I

2 Tartalom A család feladatai A család, mint rendszer Kötődési problémák
A beháromszögelt gyerekek Szövetség és koalíció a családban Az elég jó, a túl jó és a „túl jófej” szülő a kamaszok nevelésében A betegség, mint nagyra nőtt családtag A kommunikáció a családban A szegénység és az egészséges család kérdése Összefoglalás

3 A család és feladatai A család egymással kölcsönhatásban működő, egymástól függő személyek nyílt rendszere, amely a jelenét és a jövőjét befolyásoló történettel bír. Feladata kettős: biztosítani az állandóságot (kiszámíthatóság, biztonság, fejlődési lehetőség)és a változást (alkalmazkodás a külső és belső változásokhoz).

4 A család, mint rendszer A rendszer alapvető tulajdonsága, hogy tagjai olyan kapcsolatban vannak egymással, hogy az egyik tagban létrejövő változás hat a többi tagra, ők pedig vissza az előbbire. (kibernetikai modell: termosztát, kazán, radiátor, szobai hőmérséklet). A rendszer egyensúlyra törekszik folyt.

5 ALRENSZEREK A CSALÁDBAN
Nagyszülői Szülői Gyermeki

6 Egyéb alrendszerek Férfiúi Női

7 A nukleáris család HATÁR Patológiás túl merev diffúz Szülők Gyerekek

8 A nukleáris család alrendszereinek hierarchiája
házastársi szülői gyermeki

9 Egészséges kötődés? Bowlby: Korai kötődés-elmélete
Biztonságosan kötődő gyermek: keresi anyja közelségét, ha az visszatér átmeneti távollétéből. Bizonytalanul kötődő, elkerülő magatartást mutató gyermeket látszólag hidegen hagyja anyja visszatérte, nem keresi anyja közelségét, szívfrekvenciája változik. Szorongóan kötődő, ambivalensen viselkedő gyermek keresi anyja közelségét, de nem nyugszik meg attól!!!

10 Kötődés (folyt). Azok a gyerekek, akik érzelmileg szeparálódtak az anyjuktól, ugyanolyan bizonytalan kötődést mutatnak, mintha fizikailag is szeparálódtak volna életük 1-3 évében. A bizonytalanul kötődő gyerekek alacsony önbizalommal bírnak. A fiúk erőszakossá, a lányok depresszióssá válnak. A fiatal bűnelkövetők 90%-a fiú. A pszichiátriai osztályokon (ebben az életkorban) a betegek 80%-a lány! A történet köti össze az életünket! Narratívák hiánya a bizonytalanul kötődőknél!

11 A családterápiában megjelennek a triádok!
Fejlődéslélektani triád: anya-gyermek-tárgy, esemény (előítéletek „öröklődése”) Pszichoanalizis primer trianguluma: a harmadik személy az apa (Winnicott) Bowen: érzelmi háromszöge= a család érzelmi molekulája A rendszerszemléletű családterápiás elméletek triangulumai

12 A beháromszögelt gyermek

13 Triádok családon belül és kívül
C C C3 A………………B Szerető, barát, barátnő gyerekek

14 Szövetség és koalíció a családban
Szövetség: két személy egyetért vagy közös érdeket képvisel (két személyt érint) Koalíció: két személyt a harmadikkal szembeni kritikájuk köti össze - titkos koalíció: anya-lány–alkoholista apa apa-fiú-migrénes anya - támadó koalíció:szülők a deviáns gyerekükkel szemben - óvó, túlvédő koalíció: beteg gyerek - merev v. perverz háromszög: szexuális bántalmazás - váltakozó koalíció: mindkét szülő maga mellé szeretné állítani a gyereket, lojalitás konfliktus

15 A gyerekek (kamaszok) nevelésében…
az elég jó szülő:képes az igénykielégítés és a frusztrálás megfelelő egyensúlyát képes kialakítani a túl jó szülő: a túlvédő, túl gondoskodó szülő és a „túl jófej” szülő: nem konfrontálja gyermekét, túl laza, nincs vita, mindent meg lehet vele beszélni.

16 A betegség, mint nagyra nőtt családtag
Gyakran a háromszög egyik tagja, maga a betegség Jellemzője a családnak: a betegségről való állandó kommunikáció, orvoshoz járás, gyógyszer az asztalon, stb. Ragaszkodás a betegséghez. Ld. Amelie A betegség, mint stabilizáló vagy mint „megoldás”.

17 Kommunikáció Nyílt-direkt Aktív-konstruktív
Szülők között felnőtt-felnőtt Szülő és gyermek között nem szülő-gyerek

18 Összefoglalás A gyermeki tünet válasz (feedback) lehet:
a család határainak patológiájára az alrendszerek összekeveredésre, átjárhatóságára (az életkort, érzelmi érettséget meghaladó szerepek viselésére) a bizonytalan (szorongó) kötődési lehetőségekre a gyermek tartós beháromszögelésére a megterhelő koalícióra egy felnőtt családtaggal, de lehet eredménye egy transzgenerációs folyamatnak, melyben a gyermek azonosult felmenőinek viselkedéseivel.

19 Következő előadás A válások – vagyis az életközép párkapcsolati szakítópróbái a férfi-nő, és a gyerekek szemszögéből csütörtök 17h.

20 Köszönöm a figyelmet!