A tartalmi szabályozás kérdései Kaposi József 2007. október.

Az előadások a következő témára: "A tartalmi szabályozás kérdései Kaposi József 2007. október."— Előadás másolata:

1 A tartalmi szabályozás kérdései Kaposi József 2007. október

2 Bevezetés A tartalmi szabályozás alapkérdéseit a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX.) szabályozza. Rögzíti, hogy a kormánynak illetve az oktatásért felelős miniszternek milyen joga és felelőssége van a tartalmi szabályozás terén. Kormányrendelet Miniszteri rendelet

3 A tartalmi szabályozás új jellemzői A tantervi szabályozás flexibilissé vált csökkent a tananyag központúság nőtt a kereszttantervi elemek jelentősége erősödött a tevékenységközpontúság A kimeneti szabályozás előtérbe került kiépülő mérési-értékelési rendszer új vizsgarendszer

4 A tartalmi szabályozás szintjei

5 A magyar oktatási rendszer

6 Nemzeti Alaptanterv Jelenleg kettő alapján tanítanak: 1995-ben kiadott, mely alapján a legtöbb iskola tanít (130/1995. (X.26.) Korm. rendelet) 2003-ban kiadott, melynek alapján 2004. szeptemberétől az első évfolyamtól fölmenő rendszerben indult meg a tanítás (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet) Módosítása a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet

7 A NAT általános jellemzői Keretjellegű tanterv (core curriculum): az iskolai műveltség magvát (szívét) jelenti, azt a műveltséget, azokat a követelményeket tartalmazza, amelyekben az iskolát körülvevő szakmai és politikai szervezetek megegyeztek, konszenzusra jutottak. Lényege a műveltséganyagot csak körülírja, ezzel lehetőséget teremt a különféle pedagógiai interpretációra. Vizsgarendszer kapcsolódik hozzá

8 Az 1995-ös NAT Általános értékei: demokrácia, nemzeti azonosságtudat, európaiság, humanizmus, emberiség előtt álló közös problémák. Felépítése: közös követelmények; általános fejlesztési követelmények; részletes követelmények. Műveltségterületek, képzési szakaszok

9 Műveltségterületek Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

10 Képzési szakaszok 1-6. évfolyam Műveltségi terület%-os arány 1-4. évf.%-os arány 5-6. évf. 7-10. évfolyam Műveltségi terület%-os arány 7-8. évf.%-os arány 9-10. évf.

11 Közös követelmények: Hon- és népismeret Kapcsolódás Európához és A nagyvilághoz Környezeti nevelés Kommunikációs kultúra Testi és lelki egészség Tanulás Pályaorientáció

12 Ember és társadalom műveltségi terület részei Társadalmi ismeretek Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Emberismeret Történelem

13 Általános fejlesztési követelmények 1-6. és 7-10. évfolyamokra bontva 1. Emberismeret és önismeret képességei 2. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek 3. Kifejezőképességek 4. Tájékozódás időben 5. Tájékozódás térben

14 Részletes követelmények felépítése Emberismeret Társadalmi ismeretek Történelem TananyagFejlesztési követelmények (kompetenciák) Minimális teljesítmény

15 Történelem V-VI. évfolyamban nincs kronológiai történelemtanítás, csak országismeret, mondák, legendák, történetek nevezetes eseményekről, híres személyekről. VII-X. évfolyamban kronológikus történelem, az ősi társadalmaktól a jelenkorig. XI-XII. évfolyamot a vizsgakövetelmény szabályozza

16 1995-ös NAT alapján kiadott kerettanterv 2000-ben az Oktatási Miniszter adta ki, célja: a NAT-ban meghatározott műveltség tartalom és követelmény garantálása; a nevelés-oktatás tartalmi egységének megteremtése; az iskolák közötti átjárhatóság biztosítása; kiegészítése 11-12. évfolyam anyagával.

17 A kerettanterv struktúrája Alapfokú nevelés-oktatás terve (I-IV. évf.) Alapfokú nevelés-oktatás terve (V-VIII. évf.) A középiskolai kerettantervek (IX.-XII. évf.) Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Tantárgyak és évfolyamok

18 A tantárgyi kerettantervek felépítése A képzési ciklusra: célok és feladatok fejlesztési követelmények Évfolyamonként: belépő tevékenység témakörök, tartalmak a továbbhaladás feltételei

19 A történelem tantárgy V-VIII. évfolyamon kronológikus felépítésben IX-XII. évfolyamon kronológikus felépítésben (gimnázium, szakközépiskola) IX-X. évfolyamon a szakiskolában (történelem, társadalomismeret együtt) Külön tantárgy a társadalomismeret, az emberismeret illetve a jelenismeret.

20 A 2003-as NAT Az 1995-ös NAT megújítása. Általános céljaiban és felépítésében az 1995-ös tantervet idézi. 1-12. évfolyamokat szabályozza, műveltségterületek alapján. Nem tartalmazza a részletes tartalmi követelményeket, csak a fejlesztési feladatokat.

21 A 2003-as NAT felépítése Műveltségi területek megegyeznek az 1995- ben kiadottal. Új fogalmak: kompetencialapúság, kulcskompetenciák, oktatási program, programcsomag, pedagógiai rendszer Műveltségi terület1-4. évf.5-6. évf.7-8. évf.9-10.évf.11-12. évf.

22 Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai Énkép, önismeret Hon és népismeret Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Környezeti nevelés Információs és kommunikációs kultúra Tanulás Testi -és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

23 Ember és társadalom műveltségi terület Alapelvek, célok Középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa: történelem, emberismeret, társadalomismeret. Kiemelt fejlesztési területei: személyiség és emberi jogok tisztelete; nemzeti identitás; történelmi, állampolgári tudat erősítése; szociális érzékenység; társadalmi problémák iránti nyitottság; környezetért érzett felelősség; más kultúrák megismerése; elfogadása; humanizmus és demokratikus magatartás kialakítása.

24 Történelem, a társadalom közös emlékezete Tanításának célja: a történelmi műveltség elsajátítása; a történelmi folyamatok megértése; a történelmi tudat kialakítása; a történelemmel való találkozás a diákok személyes élménye legyen.

25 Az emberismeret és a társadalomismeret tanítása Célok: önismeret elmélyítése; a másokhoz és a társadalomhoz való viszony feldolgozása; erkölcsi kérdések felvetése; társadalmi problémák iránti érzékenység; társadalmi konfliktusok elemzése; az egységesülő világ problémáinak feldolgozása; demokratikus közéletben való tudatos részvételre való felkészítés.

26 Ember és társadalom műveltségi terület A fejlesztési feladatok szerkezete: 1. ismeretszerzés, tanulás; 2. kritikai gondolkodás; 3. kommunikáció; 4. térben-időben való tájékozódás; 5. a tartalom kulcselemei; 6. a reflexiót irányító kérdések.

27 Sajátosságok 1-4. A fejlesztendő képességeket sorolja fel. 5. A tananyagról szól, de a felsoroltak nem tantervi témák, különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és az elrendezésnek különböző modelljei lehetnek. 6. Egyértelműen nem megválaszolható, és filozófiai gondolkodás felé utat nyitó kérdéseket fogalmaz meg, így a gondolkodásfejlesztést kell középpontba állítani.

28 A tartalom néhány kulcseleme 1-4. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy felismerjék, hogy az emberek régen másként éltek és másként gondolkodtak, mint ma. Megismerkedjenek néhány helyi hagyománnyal, a lakóhely múltjából, és néhány nemzeti és etnikai kisebbség népszokással.

29 5-6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti, etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az embere – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban

30 7-8. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy ismereteket szerezzenek arról, hogy milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;

31 9-12. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; elemezhessék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, napjaink nemzetközi konfliktusai, a demokrácia és az emberi jogok

32 A reflexiót irányító kérdések (példák) 1-4. évf. Mit jelenet az, hogy magyarok (vagy más) nemzetiségűek vagyunk? 5-6. évf. Miért annak szegények és gazdagok? 7-8. évf. Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek? 9-12. évf. Mi az erőszak szerepe a történelemben? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben?

33 Oktatási programcsomag elemei Kerettanterv Pedagógiai koncepció Modellelírások Eszközi elemek Értékelési eszközök Továbbképzési programok Támogatás

34 Helyi tantervek A helyi tantervek részei az iskolai pedagógiai programnak. A helyi tantervek a tantestület készíti el és az iskola fenntartója hagyja jóvá. A szakképző iskolák szakképzési szakaszára szakmai program készül.

35 A helyi tanterv főbb elemei Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok Nevelő-oktató munka feladatai A mérési, értékelési, minőségellenőrzési rendszer Helyi tantárgyi struktúra (pl.: évfolyamonkénti óraszámok, az alkalmazott eszközök jegyzéke