Verseny és szabályozás 2009 Rövid bemutatás és jellemzés Kiss Ferenc László.

Az előadások a következő témára: "Verseny és szabályozás 2009 Rövid bemutatás és jellemzés Kiss Ferenc László."— Előadás másolata:

1 Verseny és szabályozás 2009 Rövid bemutatás és jellemzés Kiss Ferenc László

2 Boldogságom három fő oka Van elegendő mennyiségű elég magas színvonalú kutatás, amely tartósan képes megtölteni egy terjedelmes éves kiadványt. Nem markoltunk se túl sokat, se túl keveset. Jól haladunk a kritikusan fontos „law and economics” irányban.

3 Megtartottuk a négyes tagoltságot 1.Áttekintés 2.Betekintés 3.Körbetekintés 4.Kitekintés

4 Az első rész jellemzői Alapvető jogi és közgazdasági témák Átfogó, nem ágazat-specifikus jelenségek Elméleti-módszertani tárgyalásmód Széles irodalmi háttér Magas fokú feldolgozottság

5 5 I.Áttekintés MÚLT, JELEN, JÖVŐ AZ ÁGAZATI ÉS VERSENYSZABÁLYOZÁSBAN Kiss Ferenc László Külső gazdaságosság (externália) a fogyasztási folyamatban 13 Kovács András György Az üzleti titok védelméhez való jog gazdasági elemzése 68 Nagy Csongor István Közgazdasági kérdések a mérlegelési jogkörben hozott köz- igazgatási határozatok felülvizsgálata során, különös tekintettel a versenyügyekre108

6 II. Betekintés ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSI MÓDSZEREK A SZABÁLYOZÁSBAN Kiss Károly Miklós–Major Iván Az összekapcsolási díjak ösztönző szabályozása rosszul informált szabályozó esetén 149 Muraközy Balázs Ökonometriai módszerek a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások helyettesítésének vizsgálatára 171 Édes Balázs–Bölcskei Vanda–Lőrincz László–Nagy Péter–Pápai Zoltán A vezetékes és mobiltávbeszélő-szolgáltatások közötti helyettesítés vizsgálata204 Lőrincz Szabolcs Fúzió a holland tejiparban 243

7 III. Körbetekintés A HÁLÓZATOS SZOLGÁLTATÁSOK PIACA ÉS SZABÁLYOZÁSA Valentiny Pál Piacnyitás a magyar hálózatos szolgáltatásoknál OECD-adatok tükrében 257 Kiss Károly Miklós A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei (2006–2008) 270 Kiss Károly Miklós A távközlési szektor szabályozásának újabb fejleményei (2007–2009) 299 Vince Péter Piaci verseny és piacszerkezet a villamosenergia-szektorban 325 Vince Péter Piaci verseny és piacszerkezet a földgázszektorban 340

8 Kovács András cikke Tárgya az üzleti titok, pontosabban az annak védelméhez fűződő jog, még pontosabban ennek a jognak a korlátozása. Az üzleti titok információ, ezért foglalkozik az információ gazdasági természetével. Kapunk egy kis elméleti ízelítőt is. Az üzleti titok szerepét elsősorban a szabályozói döntések bírói felülvizsgálatának folyamatában vizsgálja. Piaci és szabályozási szituációk sokaságában elemzi az üzleti titok védelméhez fűződő jog szerepét és hatását. Foglalkozik az üzleti titok védelmének joga és más jogok – pl. a jogorvoslat joga – illetve érdekek – pl. a szabályozói érdek – viszonyával. Síkraszáll az üzleti titok védelméhez fűződő jog korlátozásáért és sokféle piaci/szabályozási helyzetben bemutatja a korlátozás lehetséges jogorvoslati és társadalmi előnyeit. Az üzleti titkon túlmenően különösen fontosak a jogorvoslatra vonatkozó észrevételei.

9 Kovács András cikke a jogorvoslásról Rendszerben való gondolkodásunkat – némi stilizálással – a következő módon lehet jellemezni: –A szabályozás gazdaságtana feltárja a piac bizonyos közgazdasági természetű problémáit, valamint azok megoldásának elvi-módszertani lehetőségeit. –A szabályozás jogintézménye pedig biztositja a hatékony intézményi és eljárásrendbeli feltételeket a közgazdasági természetű célok eléréséhez. –A jogorvoslás a szabályozás jogintézmények a része. A jogorvoslat jogi probléma, amely jogi megoldásokért kiált. A hatékony jogorvoslás tehát lényegileg jogtechnikai téma. A cikk rávilágít arra, hogy ez nem így van. Ami a szabályozást mint rendszert illeti: –A szabályozás úgy jelenik meg, mint egyszerre jogi-közgazdasági és közgazdasági-jogi jelenség. A jogi és a közgazdasági természetű elemek között kétirányú szimultán oksági kapcsolat létezik. Ezt sokrétűen demonstrálja. –A közgazdasági természetű jelenségek követelményeket és elvárásokat hoznak létre a jogi természetű jelenségeket illetöen. Azonban a jogi természetű jelenségek is támasztanak követelményeket és elvárásokat a közgazdasági természetű jelenségek irányában. Ami pedig a jogorvoslatot illeti: –A szabályozás rendszertechnikai szempontból tartalmazza a jogorvoslás jelenségét is. A jogorvoslás az egységes rendszer része. Ez új szemlélet. –A jogorvoslás nem csak jogi téma. Szükséges, hogy a jogorvoslásnak is legyen gazdaságtana. Következtetés: A szabályozás gazdaságtanát úgy kell újraírni, hogy: a jogorvoslásról mint a rendszer szerves részéről is szóljon; rendszerezett és (legalább elvileg) a teljesség igényével foglalkozzon mindazokkal az egyedi piaci és szabályozási szituációkkal, amelyek sajátosságokat generálnak a jogorvoslás jogintézményében. A cikk sok egyedi piaci/szabályozási szituációt mutat be. A VéSZ számára útirányt ad.

10 Nagy Csongor cikke Olyan közgazdasági szakkérdéseket feszeget, amelyek jelenlétével és hatásaival a közszolgáltatások kialakulóban lévő szabályozásának már a 19. század végétől kezdve meg kellett birkóznia, és az amelyekre vonatkozó korabeli megoldások nemcsak a bírói felülvizsgálatok gyakorlatát, hanem magának a szabályozásnak az elméleti, módszertani alapjait éppúgy, mint kvázi-jogi intézményi és eljárásbeli jellemzőit is alapvető módokon formálták.

11 Nagy Csongor cikke Konkrét eset (a Kávékartell-ügy) példája segítségével vizsgálja a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozatok – konkréten egy versenytanácsi határozat – bírósági felülvizsgálatának eljárásjogi kérdéseit. Főbb célok: –A jogtudományi elméleti alapok összefoglalása –A közgazdaságtudományi szakkérdések helyének és szerepének a tisztázása –Nemzetközi kitekintés és összehasonlítás –Az elemzés alá vont magyar gyakorlat bírálata

12 A mérlegelési aktusok tana „Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára csak szabálysértés esetén, annak alapján kerülhet sor.” „A bíróság nem felülmérlegel, hanem, hanem a döntést jogszerűségi szempontból felülvizsgálja.” A döntés jogszerű, ha a döntéshozó: –a tényállást kellő mértékben feltárta, –az eljárási szabályokat betartotta, –„a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak,” –„a határozat indoklásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik”. „A bíróság nem mérlegelheti felül a közigazgatási hatóság döntését, csupán azt vizsgálhatja, hogy... betartották-e az eljárási szabályokat, a döntés túllépi-e a mérlegelés kereteit, ésszerű következtetéseken alapul-e, illetve megfelelően indokolt-e.”

13 Kritikai megjegyzések A Kávékartell-ügyben felülmérlegelés történt. Közgazdasági kérdések tekintetében elvonták a versenyhatóság hatáskörét, és azt a szakértőnek adták. Szakkérdésekben a szakértőé volt a végső szó, aki felülmérlegelhette a versenyhatóság döntését. A „generalista” magyar bíróságnak nincs joga és nem is képes a közgazdasági kérdéseket „valódi másodfokon” érdemben értékelni.