Egyenlőtlen esélyek. Az elosztás konfliktusai Gábor Kálmán Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher Education Research.

Az előadások a következő témára: "Egyenlőtlen esélyek. Az elosztás konfliktusai Gábor Kálmán Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher Education Research."— Előadás másolata:

1 gkalman@ella.hu Egyenlőtlen esélyek. Az elosztás konfliktusai Gábor Kálmán Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher Education Research

2 gkalman@ella.hu Dr. Lénárt László egyetemi tanár, az MTA levlező tagja, a Pécsi Tudományegyetem rektora Mint ön előtt is ismert, az Általános Orvostudományi Karral történt szóbeli egyeztetést követően a kar hallgatói önkormányzata kifogást emelt néhány vallás, származási és politikai tartalmú kérdéssel kapcsolatban. A kutatásokra vonatkozó rektori utasításnak megfelelően és kollégáim Önnel történt személyes egyeztetést követően a Vezetői értekezletet kértem az engedélyezés és a tartalmi kérdések problematikájának tisztázásra. A vezetői értekezlet jóváhagyta az által benyújtott kuatási tervet, a kérdőív lekérdezését azonban csak a 23-as, 60-as, 61-es, 62-es, 63-as, 64-es kérdésekkel kivételével engedélyezem.

3 gkalman@ella.hu Hallgatói levél Az Oktatási Minisztérium egyik háttérintézménye, a Felsőoktatási Kutatóintézet ennél mélyebben megy bele az ismerkedésbe. Az ország orvosi egyetemeinek első és ötödéves medikusai számára olyan kérdőívet állítottak össze, hogy azt olvasva a meglepődés, a felháborodás és az értetlenkedő, zavart nevetgélés keveréke önti el az embert (illetve jónéhány embert). Végül pedig talán még a gyanakvás is… Mi mindenre is kíváncsiak Rólad, kedves Medikus a Felsőoktatási Kutatóintézetben? Például, hogy milyen nyelveken beszélsz? Középiskola alatt jártál-e zeneiskolába? Van-e a felmenőid közt bolgár, cigány, örmény, zsidó, vend vagy netán „egyéb”? Apád, anyád jelenlegi foglalkozása? Beosztásuk? Végzettségük? Magán- vagy állami szféra? Melyik ágazat? Mekkora jövedelem? Egyéb jövedelemforrások? Saját jövedelemforrásaid? Ingatlanaitok? Ingóságaitok? Havi kiadásaid? (Mindet tételesen ám, a megadott kategóriák szerint részletezve!) Egyetem után merre tovább? Itthon, vagy külföldön? Mit dolgoznál, mennyiért? Kábítószereztél már? Mikor szerezted az első szexuális tapasztalataidat?

4 gkalman@ella.hu Hallgatói levél Ha ezekre a kérdésekre őszintén válaszol az ember, tökéletesen alkalmassá válik az azonosításra. Nem kell mást tennie az adatfeldolgozónak, csak megszerezni valahogyan például a Neptun adatbázisát, és összekapcsolni a sajátjával. Egy számítógépes adatbázis-kezelő program segítségével – kis szerencsével – másodperceken belül a medikus neve és személyazonosító adatai alatt olvashatja, hogy az illető mennyit/mire költ, mennyit/miből keres, hol kíván dolgozni és élni, illetve kedveli-e a homoszexuálisokat…. Álljunk meg ezen a ponton, mielőtt irreális(nak tűnő) teóriák bontakoznának ki, mielőtt azon kezdenénk morfondírozni, hogy milyen célból is kellhet a jövő vezető értelmiségét nyilvántartásba venni. Pingvin

5 gkalman@ella.hu Tézisek Az oktatás/felsőoktatás expanziója következtében az egyetemi a hallgatók válnak a magyar fiatalok egyik legmarkánsabb csoportjává. Az egyetemi hallgatók státusza áll: állami, állam függő státuszból, piaci, piacfüggő státuszból, családi családfüggő státuszból. Az oktatási expanzió többféle finanszírozási forrást tesz szükségessé – megnövekszik a saját finanszírozású hallgatók aránya az állami finanszírozásúakkal szemben, ugyanakkor növekszik a hallgatók piac függősége – lásd hitel, különböző szociális és vásárlási támogatások /utazás, kollégium, számítógép, amelyeket az állam garancia vállalása ösztönöz. Az egyetemi hallgatóknak mint egyik legmarkánsabb ifjúsági csoportnak megjelenése a magyar társadalom kilencvenes években felgyorsuló középosztályosodásának egyik legmarkánsabb kifejezője.

6 gkalman@ella.hu Tézisek A kilencvenes évek felsőoktatási expanziója a piaci növekvő szerepével és az egy hallgatóra jutó állami támogatás csökkenésével jár együtt. Az egyetemisták állami támogatás változatlan nagysága mellett az állami támogatás egy főre jutó összege csökken (állami finanszírozás, ösztöndíj, szociális támogatás, kollégiumi férőhely stb.) következésképpen az oktatási expanziót a középosztályosodás és „rendiesedés” folyamata kíséri. A szocializmusban átörökített az állami redisztríbúció által kialakított privilégiumok az oktatási expanzió következtében egyre szűkebb réteg számára válik elérhetővé, ugyanakkor egyre inkább növekszik azoknak az aránya, akik számára a felsőoktatási helyet a piaci mechanizmusok segítségével tudják elérni. A konfliktus abból származik, hogy a az állami privilégiumok elosztásakor a kedvezőbb származási háttérrel rendelkező hallgatók (osztályhelyzettel, iskolázottsággal) felülreprezentáltak, a piaci mechanizmusok révén felvettek között vizszont alulreprezentáltak.

7 gkalman@ella.hu Tézisek A rendiesülés azt jelenti, hogy növekedtek a szakok szerinti különbségek. Az Egyetemen olyan törvények, rendeletek hoznak, amelyek az kimondva, kimondatlanul az egyetem az egyetem egyes csoportjainak privilégiumait védik. Az egyetemen egyes intézmények, illetve informális csoportok a privilégiumok védelmérew rendelkeznek be.

8 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója

9 gkalman@ella.hu Az állami támogatás és egyenlőtlenség

10 gkalman@ella.hu Az állami finanszírozás és egyenlőtlenség

11 gkalman@ella.hu Tanulmányi ösztöndíj és egyenlőtlenség

12 gkalman@ella.hu Szociális támogatás és egyenlőtlenség

13 gkalman@ella.hu Az állami támogatás és egyenlőtlenség

14 gkalman@ella.hu Kollégisták és egyenlőtlenség

15 gkalman@ella.hu Az egyetemisták fogyasztói státusza-szülők és saját anyagi státusz

16 gkalman@ella.hu Integrációs valamint egyenlősítő mechanizmusok a kapitalizmusban és államszocializmusban Szelényi Iván (1990) Szociálpolitika az államszocializmusban. In.: Új osztály, állam, politika. Budapest, Európa Kiadó Az extenzív növekedés szakasza Kapitalizmus. A piac egyeduralma Államszocializmus. A redisztribúció egyeduralma Az intenzív növekedés szakasza A piac domináns, a redisztribúció kiegészítő, másodlagos A redisztribúció domináns, a piac kiegészítő, másodlagos Az egyenlőtlenségek alapvető struktúráját létrehozó mechanizmusok Egyenlősítő mechanizmusok Jóléti kapitalizmuspiacredisztribúció Államszocializmusredisztribúciópiac

17 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – a piaci és redisztributív viszonyok megváltozása

18 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – a piaci és redisztributív viszonyok megváltozása

19 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – hatása a hallgatók összetételére

20 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – hatása a hallgatók összetételére

21 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – hatása a hallgatók összetételére

22 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – hatása a hallgatók összetételére

23 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – a piaci és redisztributív viszonyok megváltozása * Az 1990. évtől 1999-ig főiskolai szintű képzés helyett főiskolákon és főiskolai karokon tanulók száma. **Az 1990. évtől 1999-igegyetemi szintű képzés helyett egyetemeken és egyetemi karokon tanulók száma.

24 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – hatása a hallgatók összetételére

25 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója – hatása a hallgatók összetételére

26 gkalman@ella.hu Egyetemisták és „rendiesedés” A csoporttársaimnak több, mint a fele sznob és orvos szülőktől származik. Azért, mert van pénzük és jó suliba járnak, azt hiszik bármit lehet. A lányok többsége olyan srácra pályázik, aki szintén orvosis. Ez náluk nagyon sokat jelent, hiszen nem akarnak alacsonyabb végzettségű férjet. Ezek általában meg is találják a párjukat a karon. A felsőbb évesek közül az egyik fele a másik felével van együtt. Teljes beltenyészet folyik. Az előadóink elismert professzorok, akik természetesen nem csak tanítanak.” Részlet egy harmadéves orvostanhallgató interjújából Készítette: Kotogány Anett

27 gkalman@ella.hu Egyetemisták és „rendiesedés”

28 gkalman@ella.hu Egyetemisták és rendiesedés